Karácsony Gergelynek nem csak járványügyi szempontból van igaza, a kamaszoknak jobb lenne a későbbi iskolakezdés
Az ma már az ősidők pedagógiai homályába vész, hogy Magyarországon miért reggel 8-kor kezdődik az iskolákban a tanítás. Az oktatáskutatók, Radó Péter és Ercse Krisztina is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy igazodott a felnőttek munkaidejének kezdetéhez, munkába menet előtt kellett a gyereket elindítani az iskolába. Karácsony Gergely főpolgármester most más okból ugyan, de arra kérte a budapesti intézményvezetőket, hogy csúsztassák későbbre az első tanítási óra kezdési időpontját. Szerinte ugyanis ezzel elkerülhetővé válna, hogy ebben a járvány verte időszakban tumultus alakuljon ki a közösségi közlekedés járatain a reggeli csúcsidőszakban. A későbbi iskolakezdésnek valószínűleg a kamaszok örülnének a legjobban, és a kutatók szerint rájuk is férne. A miértről Russell Foster, az Oxfordi Egyetem professzora tanulmányt is írt.
Karácsony Gergely levélben fordult a budapesti intézményvezetőkhöz. Azt kérte, csúsztassák későbbre az első tanítási óra kezdési időpontját. A BKK felmérései alapján a reggeli csúcsidőszak utasainak 40 százaléka diák, ha a 14 éves korosztálynál idősebb tanulók inkább 8:30 vagy 9 óra között kezdhetnék a tanulást azzal jelentősen csökkenne a járatok terheltsége. Ezt a főpolgármester Facebook oldalán bővebben ki is fejti.
Radó Péter azt mondja az iskolakezdés a szülők miatt mindig a munkakezdéshez igazodott. Azt feltételezi, amikor általános volt a 8 órai munkakezdés, akkor vált általánossá az iskolákban is ez a kezdési időpont. Emögött soha nem volt pedagógiai megfontolás, a ténynek soha nem volt pedagógiai alapja. Szerinte olyan egyszerű ok áll mögötte, hogy amikor a szülők elmentek dolgozni, a gyerekek is elmentek az iskolába. Az iskolai szünetek kezdetét és befejezését is ugyanilyen homály borítja. Bár világszerte nagyon különböző időpontban tartják azokat, de mindig a helyi szokásokhoz, hagyományokhoz igazodtak. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a szünetek időpontjának kijelölésében szerepet játszott, hogy a gyerekek segíteni tudjanak otthon, részt tudjanak venni a mezőgazdasági munkákban.
A főpolgármester ötletét az eltolt iskolai kezdésről elsősorban járványvédelmi megfontolások indokolják, azért, hogy a reggeli csúcsforgalomban ne legyen még nagyobb a zsúfoltság az iskola miatt. Szerinte, ha a szülők meg tudják oldani, az mindenkinek jó. Gond a kicsi gyerekeknél van akkor, ha szülőknek 8 órára munkába kell menniük, mert a kicsik még nem tudnak önállóan iskolába menni. Azoknál a generációknál azonban, akiknél már nem kell „útra bocsátani” a gyereket, minden további nélkül megoldható lenne. Életkorilag differenciált módon ennek semmi akadályát nem látja, és az tényleg jobb lenne, ha reggelenként nem volna tömegnyomor a tömegközlekedésben. Ugyan volt már ilyen eltolt iskolakezdési kezdeményezés, de azt soha nem vezették be, és az oktatáskutató úgy gondolja, most sem fogják, mivel az a Klebelsberg Központ (KK) engedélyén múlik. A KK pedig az egységes adminisztratív irányítás híve, rendnek kell lenni, mindenkinek ugyanakkor ugyanazt kell csinálnia.
Ercse Krisztina szerint sincs pedagógiai megfontolás abban, hogy nálunk reggel 8-kor kezdődik a tanítás. Állandóan visszatérő dolog az időpont eltolás, ahogy az is, hogy például a tinédzsereknek biológiai szempontból miért lenne jobb a későbbi kezdés. Ám szerinte olyan erős az az akadály, hogy a szülőknek 8-kor, vagy 9-kor kezdődik a munkaidejük, és előtte kell „lepasszolniuk” az iskolába a gyereket, hogy nem várható változás. Pedig most jó alkalom lenne, mert már maga a munkaidő kezdete is sokkal rugalmasabb lett. Azzal, hogy a home office miatt flexibilisebbé vált magának a munkának az elkezdése, sokkal jobban lehetne érte lobbizni.
Russell Foster, az Oxfordi Egyetem professzora már 2013-ban megjelentette a New Scientist magazinban azt a tanulmányt, amelynek fő mondanivalója, hogy a tizenévesek eltérő bioritmusa és alvási szükségletei miatt egyenesen „kegyetlenség” számukra a reggel 7 vagy 8 órai iskolakezdés. A vezető brit idegtudós azt is állítja, hogy amennyiben a tanítási idő kezdetét a serdülők valós alvási szükségleteihez igazítanák, jelentősen javulnának eredményeik és teljesítőképességük.
A professzor szerint egy tizenéves számára a fél hetes ébresztő azt jelenti, amit egy ötvenes éveiben járó felnőttnek a fél ötös kelés. Bár az alvással töltött idő egyénenként eltér, általános gyakorlat a tizenévesek között a késői fekvés és a nem megfelelő mennyiségű alvás. Pedig a jó iskolai teljesítőképességhez és kipihentséghez egy kamasznak kilenc órányi alvásra van szüksége. Ehelyett a kamaszok többsége hétköznaponként alig alszik öt órát.
Pedig az alvásra a memória megfelelő működéséhez és a komplex problémák megoldásához is szükség van. Aki nem alszik eleget, annál nő a kortizol nevű stresszhormon szintje, amitől ingadozhat a hangulata, dühkitörései is lehetnek. Ráadásul a gyakori alváshiány a szervezet anyagcseréjét is felboríthatja, a kevés alvás akár elhízást vagy cukorbetegséget is okozhat. Arról nem is beszélve, hogy a fáradt fiatalok gyakran nyúlnak kávé és energiaital után, amitől később álmosodnak el, így még inkább redukálódik az alvásidejük.
Azt, hogy a későbbi iskolakezdés segítene, az Egyesült Államokban már korábban felismerték, így ott több iskolában is később kezdik a tanítást. Ennek eredményeképpen javult a diákok teljesítménye, ritkábban hiányoztak, kevesebben aludtak el az órákon és a depressziós tünetek előfordulásának gyakorisága is csökkent. Nagy-Britanniában is van már olyan iskola, amely átállt a 10 órás kezdésre, és a tanárok hasonló teljesítménynövekedést tapasztaltak.
