Kásler parancsára, embertelen módon küldik haza a kórházi betegeket

– Sok magatehetetlen, súlyosan beteg embert küldenek haza a kórházakból, mert a járvány miatt szükség van az ágyakra. Önhöz is eljutnak ezek a hírek?

– A jelenlegi járványügyi helyzetben nem indokolt az ágyak tömeges felszabadítása! Főleg nem olyan áron, ha magatehetetlen betegeket küldenek haza. Ez a törekvés aránytalan, embertelen, továbbá akiket kilakoltatnak a kórházból, azok életét, egészségét kockáztatják – tehát vállalhatatlan. A terv fokozatos bevezetése indokolt lett volna, de nem így, hogy rögtönöznek, hanem időben megtervezik és elő is készítik. De nem ezt történik. Várom, hogy a hazai média részletesen beszámol a történtekről, az esetleges emberi tragédiákról. Helyesnek tartanám, ha az érintett családok beperelnék az államot, hogy a vészhelyzetre való hivatkozás, a járványhelyzet nem volt arányos az okozott egészségkárosodással és a rájuk szakadt – megoldhatatlan – ápolási feladattal.

– A Klubrádió műsorában elhangzott, hogy a hazaküldött beteget olyan rossz állapotban tették ki a kórházból, hogy a mentő nem is vállalta a szállítását. Ilyenkor a hozzátartozó mondhat nemet?

– Nem lenne köteles a döntést elfogadni, de vészhelyzet idején, nincs hol panaszt tenni. A betegjogok érvényesülése igen erősen csorbul. Ha a kórház a súlyos beteget önkényesen hazaküldi, akkor rosszul dönt, vagy kénytelen a „kiürítési” parancsnak engedelmeskedni.

– Mi történik, ha a kórház inkább a beteg érdekeit nézi, nem pedig a kiürítési parancsot?

– Azt pontosan tudjuk, hogy az utóbbi időben három kórház igazgatóját mentette fel a magát az egészségügyért is felelősnek tartó miniszter. Olyan orvosokat rúgtak ki, akik elsősorban a betegek érdekeit képviselték. Egyébként pedig, mikor még intézményvezető volt, Kásler úr is követett el hasonló mértékű engedetlenséget. Miniszterként viszont ugyanezért már vérengzésbe kezdett.

– A kórházak „kiürítése” épp ma fejeződött be. Egyelőre fogalmunk sincs, hány ágy szabadult fel, viszont azt tudjuk, hogy 1579 fertőzött beteget találtak. Ennél több, vagy kevesebb ágyról küldték haza a beteget?

– Álljunk meg! A pozitív tesztek számát valóban tudjuk, de azt nem, hogy hány személyt vizsgáltak, továbbá azt sem tudjuk, hányan vannak kórházban, illetve intenzív osztályon. Ezeket az adatokat nem osztják meg velünk.

– A jogszabály szerint, ezek nem nyilvános adatok?

– Ezek nyilvános adatok, amiket a kormánynak feladata lenne az országgal megosztani, de ez nem történik meg. Amikor én voltam az országos tisztifőorvos, akkor az ilyen adatok mindig nyilvánosak voltak – ma azonban nem.

– Azt azért lehet tudni, hogy az 1579 fertőzött tíz százaléka meghal, ami elég jelentős arány. Máshol ennél kevesebb halálos áldozat van. Ennek mi lehet az oka?

– Ez így egyszerű okoskodás, mert ilyen kevés elvégzett teszteléssel nem lehet tudni, hogy az országban hány ember fertőződött meg. Mindezt nem lehet viszonyítani a kórházba kerültek számához, mert ez az adat sem ismert. Azt sem tudjuk, hogy egyetlen beteg tesztelésénél hány vizsgálatot végeztek.

– Vagyis még a szakember sem tudja megállapítani, hogy mennyire súlyos a járvány?

– Nem, számok nélkül ez képtelenség.

– A folyamatokat kutatók a napokban azt állították, hogy valójában tízszer annyi a fertőzött, mint ahányat felfedeznek. De nemcsak nálunk, máshol is. Ez lehet?

– Sokféle becslés van. Egyesek szerint tíz-, vagy százszoros is lehet a fertőzöttek száma.

– Az – rossz esetben – nálunk 150 ezer fertőzöttet jelenthetne?

– Hangsúlyozom, ez becslés, épp ezért, ebben a pillanatban nehéz lenne megmondani a pontos számot. Tudni kéne, hogy a magyar lakosság hány százaléka fertőződött már meg. Tudomásom szerint, ilyen felmérés még nem készült az országban. Pedig ahhoz, hogy a kormány pontosan tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség – mikor kell a szigor, mikor a lazítás –, ahhoz a jelenleginél sokkal többet kellene tesztelni.

– Az intézkedés, hogy a mai napig ki kellett üríteni egy csomó kórházi ágyat, az akár fontos információ is lehet. Talán váratlan, gyorsan romló helyzetre kell felkészülni?

– Azt nem lehet tudni. Láttuk, hogy a fontos ügyeket nem a szakma dönti el. Orbán Viktor bejelentette – nem tudjuk, mi alapján – hogy nyolcezer lélegeztető gépre van szükség, amire pedig csak a legvégső esetben szorul rá a beteg, tehát ez a kezdeményezés is túlméretezettnek tűnik. Ugyanis a járvány „ellaposítására” tett kísérlet sikeresnek mondható, a járvány „csúcsáig” a kormánynak még bőven lesz ideje, hogy pótolja, amit eddig a védekezésben elmulasztott. Annak a valószínűsége teljesen kizárt, hogy 24 órán belül 32 ezer beteget kórházba kéne szállítani. Így aztán kampány üzemmódban ágyat felszabadítani teljesen indokolatlan.

– Akkor tulajdonképpen értelmetlen az ország minden kórházából hazaküldeni az ápolásra szorulókat? Vagy azért nem árt óvatosan kezelni a járványt?

– Tudni kell, hogy Magyarországon még soha nem volt olyan járvány, amely egyszerre érintette volna az ország összes megyéjét. A járvány vándorolni szokott, először a fővárosban és környékén időz, aztán elvonul nyugatra, később Szeged és környéke, végül Miskolc, a vége pedig majdnem mindig Heves és Nógrád megye. Vagyis nem egyszerre lesz szükség az ország összes ágyára, de ha szükség van rá, akkor a rászorulókat lehet mozgatni az ország nagyvárosai között.

– Akkor előfordulhat, hogy egy csomó kórházi ágy üresen áll, a kezelésre szoruló beteg meg otthon van ellátás nélkül?

– Persze! Azt pedig csak ismételni tudom, hogy fogalmam sincs, mi az indoka a kórházi ágyak felszabadításának. Ugyanis senki nem mondja meg, miért van erre szükség április 15-ig. Még az is lehet, hogy a kormány helyesen dönt. Csak épp azt nem mondja meg, hogy mit, miért csinál. A kormány, illetve Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, hogy a járvány csúcsa június végére várható. Ha ezt elfogadjuk, akkor még több hónap lenne arra, hogy ágyak felszabadítását lépésről-lépésre tervezetten, emberségesebben végezzék el. Ha a kancelláriaminiszternek azóta megváltozott a véleménye, akkor pedig illene módosítani a korábbi nyilatkozatot. Egyelőre izgatottan várom Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatát, hátha abból megtudom, hogy mikor jön a járvány csúcsa.

– Mára már több vidéki idősotthonban felütötte a fejét a vírus. Korábban csak a fővárosban volt, de kiderült, hogy a fideszes vezetésű települések polgármesterei sem tudták megfékezni a járványt.

– Nem csak az idősotthonban élők vannak veszélyben, hanem járvány esetén, a laktanyák, a börtönök, és a nevelőotthonok is, csak arról sem beszélnek. A világon mindenhol a zárt intézmények védelme a legfontosabb – ezt lehetett volna előre tudni. Az idősotthonokban nem a megfertőződés, hanem a halálozás gyakori, mert ott több a beteg, legyengült ember. De a járvány terjed az amerikai hadseregben is – még a harckészültséget is veszélyezteti.

– A magyar börtönök, katonák még ellenállnak a járványnak?

– Ezt nem tudjuk, mert erről sem kaptunk hírt.

– Jelenleg úgy kezelik a zárt intézmények, köztük az idősotthonok védelmét, hogy a kormány az ellenzékre igyekszik kenni a felelősséget. Csak hát a fideszes önkormányzatokban is kitört a járvány.

– A kormány úgy kezeli a járványt ezekben a zárt intézetekben, hogy nem kezeli sehogy. Pedig az államnak a járványügyi felkészülésben az lenne a dolga, hogy amikor valamilyen eszközből – maszk, teszt stb – hiány van, akkor megnyissa az állami raktárkészletet, s abból szabott áron rendelkezésre bocsássa a szükséges kellékeket. Ez sajnos nem történt meg, és az egészségügy tesztelni is elfelejtett, vagyis az állam otthagyta ezeket a zárt intézményeket és az egészségügyi intézményeket – védtelenül.