Kásler parancsára, embertelen módon küldik haza a kórházi betegeket

Kardos Ernő 2020. április 16. 19:14 2020. ápr. 16. 19:14

Drámai helyzetek sora fordul elő, mert a kórházak – a miniszter döntése nyomán – kénytelenek kiüríteni az ágyakat, és a folyamatos ápolásra szoruló betegeket is hazaküldik. A portálunknak nyilatkozó Falus Ferenc azt mondja, hogy helyes lenne, ha az utcára tett betegek hozzátartozói beperelnék az államot, mert a beteg joga sérül! A volt tisztifőorvos felháborítónak tartja, hogy Kásler Miklós azért bocsájtott el kórházigazgatót, mert nem volt hajlandó a miniszter utasítását szolgai módon végrehajtani, és nem tette utcára a magatehetetlen ápoltakat. Az interjúban szó lesz még az idősotthonokban, a hadseregben és a börtönökben előforduló járványveszélyről is.

 Sok magatehetetlen, súlyosan beteg embert küldenek haza a kórházakból, mert a járvány miatt szükség van az ágyakra. Önhöz is eljutnak ezek a hírek?

– A jelenlegi járványügyi helyzetben nem indokolt az ágyak tömeges felszabadítása! Főleg nem olyan áron, ha magatehetetlen betegeket küldenek haza. Ez a törekvés aránytalan, embertelen, továbbá akiket kilakoltatnak a kórházból, azok életét, egészségét kockáztatják – tehát vállalhatatlan. A terv fokozatos bevezetése indokolt lett volna, de nem így, hogy rögtönöznek, hanem időben megtervezik és elő is készítik. De nem ezt történik. Várom, hogy a hazai média részletesen beszámol a történtekről, az esetleges emberi tragédiákról. Helyesnek tartanám, ha az érintett családok beperelnék az államot, hogy a vészhelyzetre való hivatkozás, a járványhelyzet nem volt arányos az okozott egészségkárosodással és a rájuk szakadt – megoldhatatlan – ápolási feladattal.

 A Klubrádió műsorában elhangzott, hogy a hazaküldött beteget olyan rossz állapotban tették ki a kórházból, hogy a mentő nem is vállalta a szállítását. Ilyenkor a hozzátartozó mondhat nemet?

– Nem lenne köteles a döntést elfogadni, de vészhelyzet idején, nincs hol panaszt tenni. A betegjogok érvényesülése igen erősen csorbul. Ha a kórház a súlyos beteget önkényesen hazaküldi, akkor rosszul dönt, vagy kénytelen a „kiürítési” parancsnak engedelmeskedni.

 Mi történik, ha a kórház inkább a beteg érdekeit nézi, nem pedig a kiürítési parancsot?

– Azt pontosan tudjuk, hogy az utóbbi időben három kórház igazgatóját mentette fel a magát az egészségügyért is felelősnek tartó miniszter. Olyan orvosokat rúgtak ki, akik elsősorban a betegek érdekeit képviselték. Egyébként pedig, mikor még intézményvezető volt, Kásler úr is követett el hasonló mértékű engedetlenséget. Miniszterként viszont ugyanezért már vérengzésbe kezdett.

 A kórházak „kiürítése” épp ma fejeződött be. Egyelőre fogalmunk sincs, hány ágy szabadult fel, viszont azt tudjuk, hogy 1579 fertőzött beteget találtak. Ennél több, vagy kevesebb ágyról küldték haza a beteget?

– Álljunk meg! A pozitív tesztek számát valóban tudjuk, de azt nem, hogy hány személyt vizsgáltak, továbbá azt sem tudjuk, hányan vannak kórházban, illetve intenzív osztályon. Ezeket az adatokat nem osztják meg velünk.

 A jogszabály szerint, ezek nem nyilvános adatok?

– Ezek nyilvános adatok, amiket a kormánynak feladata lenne az országgal megosztani, de ez nem történik meg. Amikor én voltam az országos tisztifőorvos, akkor az ilyen adatok mindig nyilvánosak voltak – ma azonban nem.

Azt azért lehet tudni, hogy az 1579 fertőzött tíz százaléka meghal, ami elég jelentős arány. Máshol ennél kevesebb halálos áldozat van. Ennek mi lehet az oka?

– Ez így egyszerű okoskodás, mert ilyen kevés elvégzett teszteléssel nem lehet tudni, hogy az országban hány ember fertőződött meg. Mindezt nem lehet viszonyítani a kórházba kerültek számához, mert ez az adat sem ismert. Azt sem tudjuk, hogy egyetlen beteg tesztelésénél hány vizsgálatot végeztek.

 Vagyis még a szakember sem tudja megállapítani, hogy mennyire súlyos a járvány?

– Nem, számok nélkül ez képtelenség.

 A folyamatokat kutatók a napokban azt állították, hogy valójában tízszer annyi a fertőzött, mint ahányat felfedeznek. De nemcsak nálunk, máshol is. Ez lehet?

– Sokféle becslés van. Egyesek szerint tíz-, vagy százszoros is lehet a fertőzöttek száma.

 Az rossz esetben nálunk 150 ezer fertőzöttet jelenthetne?

– Hangsúlyozom, ez becslés, épp ezért, ebben a pillanatban nehéz lenne megmondani a pontos számot. Tudni kéne, hogy a magyar lakosság hány százaléka fertőződött már meg. Tudomásom szerint, ilyen felmérés még nem készült az országban. Pedig ahhoz, hogy a kormány pontosan tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség – mikor kell a szigor, mikor a lazítás –, ahhoz a jelenleginél sokkal többet kellene tesztelni.

 Az intézkedés, hogy a mai napig ki kellett üríteni egy csomó kórházi ágyat, az akár fontos információ is lehet. Talán váratlan, gyorsan romló helyzetre kell felkészülni?

– Azt nem lehet tudni. Láttuk, hogy a fontos ügyeket nem a szakma dönti el. Orbán Viktor bejelentette – nem tudjuk, mi alapján – hogy nyolcezer lélegeztető gépre van szükség, amire pedig csak a legvégső esetben szorul rá a beteg, tehát ez a kezdeményezés is túlméretezettnek tűnik. Ugyanis a járvány „ellaposítására” tett kísérlet sikeresnek mondható, a járvány „csúcsáig” a kormánynak még bőven lesz ideje, hogy pótolja, amit eddig a védekezésben elmulasztott. Annak a valószínűsége teljesen kizárt, hogy 24 órán belül 32 ezer beteget kórházba kéne szállítani. Így aztán kampány üzemmódban ágyat felszabadítani teljesen indokolatlan.

 Akkor tulajdonképpen értelmetlen az ország minden kórházából hazaküldeni az ápolásra szorulókat? Vagy azért nem árt óvatosan kezelni a járványt?

– Tudni kell, hogy Magyarországon még soha nem volt olyan járvány, amely egyszerre érintette volna az ország összes megyéjét. A járvány vándorolni szokott, először a fővárosban és környékén időz, aztán elvonul nyugatra, később Szeged és környéke, végül Miskolc, a vége pedig majdnem mindig Heves és Nógrád megye. Vagyis nem egyszerre lesz szükség az ország összes ágyára, de ha szükség van rá, akkor a rászorulókat lehet mozgatni az ország nagyvárosai között.

 Akkor előfordulhat, hogy egy csomó kórházi ágy üresen áll, a kezelésre szoruló beteg meg otthon van ellátás nélkül?

– Persze! Azt pedig csak ismételni tudom, hogy fogalmam sincs, mi az indoka a kórházi ágyak felszabadításának. Ugyanis senki nem mondja meg, miért van erre szükség április 15-ig. Még az is lehet, hogy a kormány helyesen dönt. Csak épp azt nem mondja meg, hogy mit, miért csinál. A kormány, illetve Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, hogy a járvány csúcsa június végére várható. Ha ezt elfogadjuk, akkor még több hónap lenne arra, hogy ágyak felszabadítását lépésről-lépésre tervezetten, emberségesebben végezzék el. Ha a kancelláriaminiszternek azóta megváltozott a véleménye, akkor pedig illene módosítani a korábbi nyilatkozatot. Egyelőre izgatottan várom Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatát, hátha abból megtudom, hogy mikor jön a járvány csúcsa.

– Mára már több vidéki idősotthonban felütötte a fejét a vírus. Korábban csak a fővárosban volt, de kiderült, hogy a fideszes vezetésű települések polgármesterei sem tudták megfékezni a járványt.

– Nem csak az idősotthonban élők vannak veszélyben, hanem járvány esetén, a laktanyák, a börtönök, és a nevelőotthonok is, csak arról sem beszélnek. A világon mindenhol a zárt intézmények védelme a legfontosabb – ezt lehetett volna előre tudni. Az idősotthonokban nem a megfertőződés, hanem a halálozás gyakori, mert ott több a beteg, legyengült ember. De a járvány terjed az amerikai hadseregben is – még a harckészültséget is veszélyezteti.

– A magyar börtönök, katonák még ellenállnak a járványnak?

– Ezt nem tudjuk, mert erről sem kaptunk hírt.

 Jelenleg úgy kezelik a zárt intézmények, köztük az idősotthonok védelmét, hogy a kormány az ellenzékre igyekszik kenni a felelősséget. Csak hát a fideszes önkormányzatokban is kitört a járvány.

– A kormány úgy kezeli a járványt ezekben a zárt intézetekben, hogy nem kezeli sehogy. Pedig az államnak a járványügyi felkészülésben az lenne a dolga, hogy amikor valamilyen eszközből – maszk, teszt stb – hiány van, akkor megnyissa az állami raktárkészletet, s abból szabott áron rendelkezésre bocsássa a szükséges kellékeket. Ez sajnos nem történt meg, és az egészségügy tesztelni is elfelejtett, vagyis az állam otthagyta ezeket a zárt intézményeket és az egészségügyi intézményeket – védtelenül.