Katona Tamás: nyugdíjakat emelni nem olyan látványos, mint stadionokat építeni

– A gazdaság számára megoldás a magyar nyugdíjasok éhkoppon tartása?

– Azt gondolom, hogy ez nem gazdasági, hanem társadalmi kérdés. A bismarcki nyugdíjrendszernek pont az a lényege, hogy a munkavállalók járulékot fizetnek, és ezt követően nyugdíjba vonulásuk után járadékot kapnak. Ez a nyugdíjrendszer tulajdonképpen azért találtatott ki, hogy az időskorúaknak anyagi biztonságot adjon. 

– De nem ad…

– Hát, az utóbbi tíz évben sok minden történt ebben a nyugdíjrendszerben. Ebből talán a legsúlyosabb, hogy a magánnyugdíjpénztári-rendszert fölrúgták, a magánnyugdíjpénztárak vagyonát gyakorlatilag elégették, és nem tudjuk, mire fordították azt a több, mint 3 ezer milliárd forintot. A magánnyugdíjpénztári rendszerből átveréssel elzavarták az embereket. Gyakorlatilag megzsarolták őket. A másik nagyon súlyos dolog, hogy a rokkantnyugdíj-rendszert is felrúgták. Tulajdonképpen Norvégia kivételével minden országban működik egy tisztességes rokkantnyugdíj-rendszer. Ez hozzátartozik egy szociális piacgazdasághoz. Ez az unióban egyedül Magyarországon nincs így. Ráadásul nagyon sokaktól szerzett jogot vettek el, mert újraminősítették az egészségi állapotukat, és elvették tőlük a korábban kapott rokkantnyugdíjat. Tulajdonképpen a teljes rokkantnyugdíjas csoportot létbizonytalanságban tartják azóta is, mert semmilyen törvény nem garantálja a rokkantnyugdíjak valamiféle valorizálását. Eddig még ugyan megtette a kormány, de gyakorlatilag kormányzati kegy, hogy meddig fogja, mert törvényben nincs benne. A harmadik dolog, hogy a minden országban meglevő rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége megszűnt. Ez azért nagyon súlyos, mert sokaknak például úgy szűnik meg idős korukban a munkaviszonyuk, hogy a nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Számukra nagyon nehéz munkát találni, és ezzel méltatlan helyzetbe hozzák őket. Nagyon sok embernek elvették a szerzett jogát, a szolgálati nyugdíjakat, egyebeket. A „Nők 40+” joga ugyan kilóg a rendszerből, viszont nagyon sok nő csak most döbbent rá, hogy ennek igénybevételével lényegesen alacsonyabb a nyugdíja, mintha tovább dolgozott volna. Azt pedig, hogy így lesz, senkivel nem közölték, velük sem. Utólag derült ki. Ráadásul a helyzetüket sem tudják már megváltoztatni.

És, ami azért a legeslegsúlyosabb, mert a teljes nyugdíjas társadalmat érinti, az az, hogy megszűnt a vegyes indexálás. Orbánék rendszere előtt svájci indexálás volt, 50 százalék az árindexből és 50 a nettó keresetindexből adódott. Ezt megszüntették, azóta pedig nagyon jelentősen elváltak a bérek és a nyugdíjak. Ráadásul megszűnt a nyugdíjjárulék-plafon is, ezáltal egy nagyon szűk kör kiemelkedően magas nyugdíjat kaphat, közben pedig egyre többen vannak egészen siralmas körülmények között. A nyugdíjasok felének 140 ezer forint alatt van a nyugdíjuk. Ebből ma nem lehet tisztességesen megélni Magyarországon.

– Végül is, kinek van hasznára a magyar nyugdíjasok éhkoppon tartása? 

– A költségvetésnek biztos, merthogy amikor több, mint 2 millió emberről van szó, azért a nyugdíj jelentős költség. Nyugdíjakat emelni pedig nem olyan látványos, mint stadionokat építeni, vagy egy szűk körnek pénzt adni. Ők láthatóan ezzel élnek. Ezért szoktuk azt mondani, hogy a költségvetés értékválasztás kérdése. Ennek a kormánynak ez az értékválasztása. 

– Hegyesiné Orsós Éva, az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorát kommentálva, azt mondta, tíz év alatt 11 százalékról 37,8-ra nőtt az úgynevezett relatív szegénységi rés a 65 évnél idősebbek körében, a nőknél pedig még rosszabb az arány. Ez mit jelent a gyakorlatban?

– Két mutatót használunk. A szegénységi küszöb a társadalomstatisztikában a medián jövedelem 60 százaléka. Az számít szegénynek egy országban, akinek a nettó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. De, ugye nem mindegy, hogy valakinek a jövedelme – ez lehet nyugdíj, bérjövedelem, bármi –, a mediánjövedelem 60, vagy 40 százaléka. Tulajdonképpen ezért használjuk ezt a kifejezést, hogy a relatív szegénységi rés. Ez a szegények mediánjövedelme és a szegénységi küszöb különbsége, a szegénységi küszöb százalékában kifejezve. Tehát, hogy milyen nagy a különbség ahhoz a bizonyos medián 60 százalékhoz képest is. Ez gyakorlatilag valahol a mélyszegénységet fejezi ki. Az elmúlt négy évben kétségtelenül csökkent valamelyest a szegénységi arány, de eközben a mélyszegénységben élők száma, és a szegénység mélysége is nőtt. És ez az igazi tragédia.

– Hegyesiné Orsós Éva szerint a mintegy 2,2 millió nyugdíjas közül 1,2 millió 150 ezer forintnál kevesebből kénytelen kijönni havonta (csaknem harmaduk járandósága a 100 ezer forintot sem éri el). Mi az a minimum, mennyit kellene kapnia ma egy nyugdíjas férfinak vagy nőnek ahhoz, hogy ne napról-napra éljen, és legalább hónapról-hónapra meg tudjon élni?

– Ezt nehéz meghatározni általánosan, mert ez a kellő jövedelem nyilván más Budapesten és más egy faluban, de az biztos, hogy legalább a nyugdíjátlagot el kellene érnie, ami most 155 ezer forint. Én azt gondolom, hogy valahogy el kellene érni, hogy legalább 150-160 ezer forintos nyugdíja legyen mindenkinek.  

– Ez a kormány 2010 óta próbálta felzárkóztatni a legalacsonyabb nyugdíjakat?

– Nem, soha nem. Ennek a kormánynak a szociálpolitikája, sőt, a társadalompolitikája is arról szól: a középosztályt támogatni. Ahogy mondják, senkit nem hagynak az árok szélén, hanem belökik az árokba. Gyakorlatilag ha megnézzük a családpolitikát, abban is azokat támogatják, akik nincsenek rászorulva. És ezt nem is titkolják. Gondoljunk csak az általánosan egykulcsos jövedelemadóra, arra, hogy a tőkejövedelem adója alacsonyabb, mint a munkajövedelemé, és gondoljunk a világ legmagasabb áfakulcsára. Ez mind erről szól. 

– Ráadásul nem is az egész középosztályt erősíti, hanem egy sokkal szűkebb elitréteget. 

– Általában azért a felső középosztályt támogatják különböző szempontok alapján. Legyen legalább három gyereke, és, egy háromgyerekes bankár iszonyú sok pénzt kap mindenre. Ez igaz. Persze, az elit különleges elbánásban részesül, gondoljunk arra, hogy a pandémia alatt milyen magas lett ennek a legszűkebb körnek a profitja. 

– Idén elkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése. Noha a Fidesz–KDNP kormány azt állítja, hogy ezt a plusz ellátást a baloldali kabinet szüntette meg, valójában a baloldal adta, vezette be, és csak felfüggesztette, a gazdasági válság miatt. 

– Igen, a súlyos gazdasági válság közepette felfüggesztette, és bevezette a nyugdíjprémiumot. Ennek a mostani visszaépítésnek a valódi jellegét jól mutatja, hogy 2010-ben alakult meg az Orbán kormány, és gyakorlatilag 2020-ban vezette be az első etapját ezzel a visszaépítésnek titulált intézkedéssel. 

– Mi lehetett ennek az oka, hiszen közben az Európai Uniótól számolatlanul érkezett a pénz? A kormánynak pedig tíz év alatt eszébe sem jutott, hogy 2010-ben megígérte a 13. havi nyugdíj vissszaadását, sőt, még 14- havit is ígért.

– Ó, hát a választási ígéreteket nem nagyon szokta betartani. De most fontos lett. Most először érzi úgy a Fidesz-vezérkar, hogy elveszthetik a választást. Ezért hoztak ilyen intézkedést.

– A költségvetésnek a 13. havi ellátás visszaépítése idén 77 milliárd, 2022-ben 160 milliárd, 2023-ban 240 milliárd, és 2024-ben 330 milliárd többletkiadást jelent. Ez mennyire terheli majd meg a központi költségvetést? 

– Évente két százalékkal növeli a kiadást. Azért, ők a 2022-es választásban gondolkodnak, hogy utána – ha esetleg kormányon maradnak –, mit csinálnak, azt nem tudjuk. Egyébként annak, hogy most beígérték azt is, hogy minden gyermekes család visszakapja a teljes személyi jövedelemadóját, nagyjából 600 milliárd forint a költsége. Amúgy ez nincs benne a költségvetésben. De hát ez nem jelent semmit, mert a költségvetés átláthatósága már régen nem létezik. Még akármi is lehet…

– Ezek szerint, a kormány például a 13. havi nyugdíj visszaépítését bármikor felfüggesztheti, megszüntetheti vagy visszamondhatja? 

– Tulajdonképpen igen. Megteheti.

– És adott esetben mit fog csinálni az új kormány?

– Én azt gondolom, hogy egy új kormánynak nem lesz az a célja, hogy ezt megszüntesse. Nincs ilyen szándék. Régen be kellett volna vezetni. Az más kérdés, hogy az egész adórendszer átgondolásra  szorul. Nyilván nagyon sok mindent, az egész költségvetés struktúráját újra kell gondolni.