Keményebb idők jönnek Orbán számára Európában
„Nagyon nincs oka örülni Orbánnak, ha meg is nyeri a tavaszi választásokat, igen kedvezőtlen fogadtatásra számíthat az Európai Unión belül” – mondta Balázs Péter, akit arra kértünk, értékelje a francia elnök tegnapi, a soros uniós elnökség bemutatkozásaként az Európai Parlamentben elhangzott beszédét, illetve annak fogadtatását. Nem csak Emmanuel Macron foglalt határozottan állást a jogállamiság mellett, sok felszólaló még nála is élesebben bírálta a magyar és a lengyel vezetést, s hozta fel rossz példaként. A korábbi külügyminiszter, uniós biztos szerint nem szabad, hogy megtévesszenek bárkit is a Macron korábbi budapesti látogatásán látottak, „a francia elnök nagyokat nevetgélt Orbánnal, de közben megfigyelte és elemezte, majd az érdekei szerint használja őt”.
„A jogállamiság elleni támadás mögött ideológiai harc áll, amit támogatnak a különböző tekintélyelvű hatalmak. Ha nincs többé jogállamiság, önkényuralom jön... Látni lehet Európa határain, hogyan próbálják meg autoriter rezsimek aláásni a jog uralmát...meg kell győzni azokat, akik eltávolodtak tőle” – fogalmazott a francia elnök az Európai Parlament strasbourgi ülésén a francia elnökség programindító beszédében. Emmanuel Macron szerint Európa három ígéreten alapul: a demokráciáén, a fejlődésén és a békéén. „Ez a három ígéret most veszélyben van, így a mi generációnknak kell biztosítania, hogy ezt fenn tudjuk tartani” – mondta, kiemelve a liberális demokrácia és a jogállamiság fontosságát, hiszen „ezek védenek meg minket attól, hogy egyesek túl messzire menjenek”. Mint a Telex tudósításából is kiderül, Macron álláspontja: „nem lehet általános az a nézet Európában, hogy a jogállamiság Brüsszel találmánya”. Jelezte egyben, hogy folytatódik a jogállamiságot érintő 7. cikkely szerint eljárás, Lengyelországot februárban, Magyarországot pedig márciusban hallgatják meg.
Milyen következtetéseket von le Macron beszédéből, és az Európai Parlamentben utána elhangzott hozzászólásokból? – kérdeztük a tapasztalt diplomatát, Balázs Pétert.
„Macron nagyon határozottan állást foglalt a jogállamiság mellett, beszédének és a kérdésekre adott válaszainak talán az volt az egyik kulcsmondata, hogy a jogállam nem egy brüsszeli ötlet, követelmény, hanem az európai fejlődés eredménye, amit meg kell védeni” – mutatott rá Balázs Péter. Kiemelte azt a momentumot, hogy Macron bejelentése után, miszerint a 7. cikkely szerinti eljárás az Általános Ügyek Tanácsában folytatódik Lengyelország és Magyarország ellen, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője arról beszélt, hogy „sorra jelentetjük meg a különböző elítélő sajtóközleményeket, miközben a Tanácsban a mai napig ott tárgyalgatnak Orbán Viktorral. Itt lenne az ideje végre cselekedni.”
A francia elnök azt is mondta – idézte fel Balázs –, hogy az uniós költségvetéssel kapcsolatos feltételeket illetően már csak a bíróságnak kell szabad utat adni ahhoz, hogy azt tényleg lehessen alkalmazni (utalva a magyar és lengyel intervencióra, ami a bíróság előtt van), utána arra fogja bátorítani a Bizottságot, hogy használják az eszközt. „Ezek erős kifejezések, ez erős álláspont” – vonta le a következtetést a diplomata.
A kérdésre, hogy milyen menetrendre lehet számítani, Balázs Péter úgy vélte, a 7. cikkely szerinti eljárást illetően, márciusban egy lépést tehetnek előre, de az eljárás – értelemszerűen – nem tud befejeződni, annak, ha addig végigviszik, lesz még egy hosszú, utolsó szakasza, amelynek a végén egyhangú döntés kell – erre Weber is utalt egyébként. De figyelmeztetés lehet Orbánnak. Ami pedig a másik, a pénzek folyósításáról is szóló ügyet illeti: annak megindulása attól függ, hogy mikor dönt a bíróság. Elképzelhető azonban, hogy bíróság április előtt zöld utat ad a feltételesség alkalmazásának, és akkor az is megindul. „Akárhogyan is, a teljes politikai légkör nem kedvez Orbánéknak ebben a tekintetben sem” – összegezte a korábbi külügyminiszter, uniós biztos.
Az Orbánnak nem kedvező légkörhöz egy adalék: tegnap is egyértelműen látszott, mennyi kárt okozott Fidesznek, hogy kikerült az Európai Néppártból, valamint az, hogy nem jött össze Orbán terve (s láthatóan nem is fog) egy szélsőjobb csoportosulás összehozására. Független képviselőként ugyanis a fideszes politikusok kapnak egy- vagy kétperces felszólalási lehetőséget – ahogy tegnap Deutsch Tamás is –, miután minden pártcsalád beszélt, a végén még mondhatnak néhány szót.
Akárhogyan is, látszik, hogy még ha meg is nyeri itthon a választást, Orbán számára jóval keményebb idők jönnek Európában, „az új német koalíciós kormány összetétele is azt mutatja, hogy sokkal keményebbek lesznek, mint a Merkel-féle toleráns vonal volt”.
S hogy okozott-e meglepetést Macron strasbourgi beszéde, kiváltképpen a korábbi – kifejezetten jó hangulatúnak tűnő, az EU francia elnökség előkészítéseként megejtett – budapesti látogatásán látottakhoz, hallottakhoz és tapasztaltakhoz képest? Balázs Péter válasza erre az, hogy „nem”, ugyanakkor az elnök tényleg kicsit keményebb volt az EP-ben, mint a kétoldalú tárgyalásokon. Tény, hogy „a francia elnök nagyokat nevetgélt Orbánnal, de közben megfigyelte és elemezte őt, majd a tapasztalatait az érdekei szerint használja fel” – hívta fel a figyelmet Balázs Péter.
