Kéri László: Orbán az utolsó ütőkártyáját játssza ki

A fideszes alternatív valóság alapanyagait, gyártási folyamatát, szerkezetét elemezte a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Kéri László politológus annak apropóján, hogy Orbán nemrég egyszerű, kispénzű emberként jellemezte magát. Kéri szerint a Fidesz megrendült, rájöttek hogy veszíthetnek is, amire egyetlen válaszuk maradt. 

Minden modern kultúra sokféle elem kavalkádja, amiből a politika válogat, hogy a kigyűjtött összetevőket saját hatalmi céljaira használja fel. A mai magyarországi rezsim is ezt teszi, a vezetője, Orbán Viktor által így kikevert és kvázi hivatalos státuszúvá nyilvánított szubkultúra jellemzője pedig a giccsesség, a beszéddel eltakart üresség, a fecsegés, az általánosságokból álló „bölcsességek” megfogalmazása – mondta Kéri László politológus.

Mindez szerinte négyféle gyökérből táplálkozik, amelyek mélyen magyarok, és ami bizonyos fokig magyarázza is, hogy Orbán miért ezekhez nyúl vissza – illetve, hogy a közönsége miért veszi be a mondandóját.

Az egyik felhasznált elem a millenniumi, 1896 idején erőre kapott nemzeti önfelértékelés, a hencegés, a soha nem volt nagy magyarság megálmodása, az az eszme, amely szerint a mi mindig, minden szempontból különbek vagyunk másoknál.

A következő gyökérszál a magyar kultúrában régóta kitüntetett jelentőségű, operettre jellemző, mindenfajta realitástól elszakadó optimista világkép.

A harmadik a magyar nótás, műparaszti, dzsentriskedő viselkedés, amit Orbánéknál még azok kollégiumi éveiben Kéri – elmondása szerint – személyesen is megtapasztalt. (1977-től a Budaörsi úti Kollégiumban az ő irányítása alatt jött létre a későbbi Bibó István Szakkollégium elődje, amelynek több mai fideszes vezető is tagja volt.) Kéri megjegyezte, ha véletlenül mégis eljött volna Jennifer Lopez amerikai popsztár Mészáros Lőrinc NER-milliárdos és Várkonyi Andrea tévés műsorvezető esküvőjére, biztos lettek volna fideszes résztvevők, akik betanítják neki az Akácos utat.

A negyedik egy újabb keletű elem – amivel szintén erőteljesen él Orbán –, a kilencvenes évektől a magyar médián átgázoló, és egyre kiterjedtebb bulvárosodás, a celebkedés, amelynek lényege, hogy a politikusnak mindenhol ott kell lennie, amihez a legjelentéktelenebb események, tények is lehetőséget kínálnak, és amelyeket a szereplésükkel próbálnak jelentőssé avatni – mondta Kéri.

A politológus szerint a négy alapelemből szőtt furcsa, zagyva orbáni szubkultúra köszön vissza a Fidesz-elnök, kormányfő tavaly ismertté vált tükrében, amelybe annak bölcsességeit gravírozták bele, és amely gyűjteményről a rezsim vezetője azt mondja, az Magyarország megmaradásának hét törvénye. A politológus szerint nagyon árulkodó, hogy valaki a tükörbe nézve is az álmait, a hencegő világképében elhelyezkedő, elképzelt, mesebeli Magyarországot, a magyarság, de főleg a saját vágyott különlegességét akarja viszontlátni, nem a realitást, valódi önmagát.

A fideszes politika és médianagyüzeme előállítja az általa kívánatosnak vélt valóságot, amit aztán rá akar erőltetni az országra, egyúttal azt képzeli, hogy ennek képviseletét várják el tőle a szavazói. Érdekes dialektika zajlik tehát, amely során a Fidesz folyamatosan alakítja a maga választóközönségének a világlépét, egyúttal az így „kinevelt” tábor igényeire hivatkozva, nyújtja nekik a fideszes alternatív valóságot. Azért kell tehát minden áldott nap ezt a giccset termelni, „nehogy már az a szerencsétlen hülye mást is tudjon gondolni”.

Orbánnak azonban csak saját két és fél milliós választótábora érdekes. A fideszes vezetők pontosan tudják, hogy például a nagyvárosi értelmiség, amelynél már régóta vesztésre állnak, csak röhög az egészen, nem veszi be a nyilvánvaló hazugságokra épülő, giccses mondandót. Ilyen volt nemrég például Orbántól az a kijelentés, hogy ő egy kispénzű ember, egy a sok közül.

A Fidesz világképe ráadásul erősen militarizált, Orbánnak olyan kifelé is közvetített ember-, társadalom- és önképe van, amely szerint neki és táborának mindig védekeznie kell, mert állandóan támadás alatt állnak. Ez a fajta személyiség és a hozzátartozó mondandó, illetve kultúra nem tud meglenni a paranoia nélkül. Csak akkor nem lepleződik le Orbán hazugsága, akkor nem kérdezik meg a hívek, hogy miért beszél értelmetlen, se füle, se farka hülyeségeket, miért akarja egyszerű kisembernek hazudni magát, ha fenntartja az üldözési mániát, nem hagyja gondolkodni a közönségét. „Kisapám, nincs itt az ideje a gondolkodásnak, mert ellenségektől vagyunk körülvéve, az, aki ilyenkor gondolkodik, okoskodik, az áruló. Harc közben beállunk a sorba, és elfogadjuk a vezér útmutatását” – szól a nép és a vezér egységét is sugalló üzenet lényege Kéri szerint, bár úgy látja, az effajta nyersebb kijelentések megfogalmazása Orbán helyett inkább a másik régi, nagy hatalmú fideszes politikus, Kövér László reszortja.

Kéri szerint az alapkoncepció mintha egyre határozottabb lenne, és mintha a Fidesz már egyenesen menekülne a hihetetlenül színvonaltalan giccsbe, ami azt jelezi, megrendültek, úgy érzik, akár veszíthetnek is a 2022-es választáson. Ha ugyanis sikerül, és ez a cél, hogy utolsó ütőkártyaként érzelmileg, a kollektív ösztönvilág szintjén egyben tartsák a táborukat, akkor oda nem férkőzhetnek be olyan racionális kérdések, mint hogy hogyan lehet államtitkári szinten tolvajnagyüzemet működtetni – lásd Völner-ügy – vagy éppen, hogy mi van az inflációval. Mivel a Fidesznek nincs érdemi, megvitatható, racionálisan felfogható mondandója, csak ez marad a választói megnyerésére.

Ez egy olyan társadalmi, politikai kísérlet, amely ugyan kisebb hatókörű, de szerkezetében nem különb, mint a fasizmus és a kommunizmus. Az észszerűen felfogható világot akarják felcserélni az irracionális, kollektív ösztönökre apellálóval – véli a politológus.

Kéri László az orbáni szubkultúra jobb megértéséhez felhívta a figyelmet Hauser Arnold múlt századi művészettörténész giccselméletére is. E szerint a giccs előállítása nem igényel magasabb rendű tehetséget vagy szellemi adottságokat, de igenis kell hozzá egyfajta szemfényvesztő ügyesség. A giccs forrása a könnyelmű optimizmus, az a hit, hogy a társadalmi ellentétek mellékesek, és az egyének könnyűszerrel átjutnak egyik osztályból a másikba, ábrándjaik világából a valóságba, álmaik birodalmából a beteljesülés eldorádójába. Kéri szerint ez az elmélet rávilágít arra, hogy a folyamatos orbáni giccstermelésnek az is funkciója, hogy hívei hozzá kössék az álmaikat, ő legyen azok beteljesülésének egyetlen garanciája. És Orbánnak ezért semmi sem drága.

Ennek is megvan a maga fogyasztóközege, lehet, jóval nagyobb, mint a bírálók gondolják, mert a társadalom jelentős része, ha mást nem is tud fogyasztani, de reményt és útmutatást, a kultúra látszatát szeretné – tette hozzá Kéri. Mindenesetre szerinte sokkal őszintébb és egyszerűbb lett volna, ha Orbán tükrére azt írják, „igaz, hogy megloptunk benneteket, de magyarul tettük, és értetek tettük és ezen a pénzen nagyszerű álmokat fogunk nektek produkálni”,