Később még nehezebb lesz fellépni Orbánék ellen

A rendkívüli felhatalmazások ajándékok Európa autokratái számára, és az Európai Uniónak most meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni – idézi a német Friedrich Ebert alapítvány kiadványát az Interational Politics and Society. „A hatalom nyers megragadása azonban elsőként Magyarországon következett be, ahol a nemzeti populista Fidesz-kormány már egy évtizede nyirbálja a demokratikus normákat és intézményeket” –  szögezi le a cikk.

 Az állampolgárok világszerte meglepően türelmesen eleget tettek a különféle intézkedéseknek, de ahol törékeny a liberális demokrácia, és ahol a tekintélyelvű kormányok már erodálták a liberális elveket, mint például Közép-Európában, az intézkedések messze tovább mennek, akár odáig is, hogy a hatalom birtokosainak messzemenő felhatalmazásokat adnak, és ez veszélyezteti a demokratikus rendet, és talán magát az Európai Uniót is. A rendkívüli helyzetben hozott rendeletek még a megállapodott demokráciákban is veszélyt jelentenek a demokratikus normákra. A hatalom nyers megragadása azonban elsőként Magyarországon következett be, ahol a nemzeti populista Fidesz-kormány már egy évtizede nyirbálja a demokratikus normákat és intézményeket – írta a cikk, ismertetve a felhatalmazási törvényt, valamint annak eddigi útját azzal, hogy a felhatalmazás akkor érne véget, amikor a kormány úgy látja, hogy vége a válságnak.

Idézte Andor László közgazdászt, volt uniós biztost, aki kifejtette: „Orbán soha nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy egyre inkább konszolidálja a hatalmát, hogy egyre tovább és tovább menjen, így nem meglepő, ami történik. Andor arra számít, hogy a magyar demokrácia tovább erodálódik a válságban. „Orbán rendeletekkel fog kormányozni, teljesen megkerüli a parlament általi ellenőrzést, és ez hatalmas újabb lépést jelentene az autokrácia felé” – mondta. Külön aggodalmának adott hangot a független médiát tovább korlátozó két új Btk.-paragrafusról. 

Bozóki András, a CEU politológusa szerint a helyzet ijesztő. „Attól tartunk, hogy Orbán életre szóló elnöki hatalmat akar szerezni. Ha a törvény egy vagy akár három hónapra szólna, az ellenzék meg is szavazhatta volna. Ám lejárati határidő nélkül ez a végét jelentheti annak, ami még megmaradt a magyarországi demokráciából”.

A cikk ismertet néhány európai állásfoglalást, majd megállapítja: a törvénytervezet nem csupán drákóibb, mint máshol Európában, s nem is csak nyitott végű, de a többi érdekelt, így az ellenzék, a helyi hatóságok, a társadalmi partnerek, s a civil társadalom bevonása nélkül készült. Idézte Kim Lane Scheppele cikkét is, aki szerint  az Orbán-kormány által alulfinanszírozott egészségügyi rendszer a rezsim Achilles sarkává válhat.

Orbán példáját mások is követhetik

Az Orbánhoz hasonlóan gondolkodó nemzeti populisták egész sora igyekszik Orbánhoz hasonlóan hatékonyan működni, és bizonyosan rajta lesznek, hogy kövessék Orbánt – áll a cikkben, Lengyelországot, Csehországot és Szlovéniát említve. Az EU-nak sürgősen foglalkoznia kell azokkal a kísérletekkel, hogy a járványt arra használják fel, hogy a tekintélyelvre hajló államokban tágítsák a hatalmat. Az uniótól érkező eddigi óvatos figyelmeztetések túl bátortalanok, akárcsak a magyarországi és lengyelországi demokrácia-ellenes lépésekre az elmúlt években vonatkozó bírálatok.

A Magyarország, és talán mások elleni fellépés egyre bonyolultabbá válik, amíg a járvány uralkodik. Közben pedig ezek az országok tovább csúsznak az illiberális, erőt mutató állam felé, és ez magát az Európai Uniót ássa alá. Brüsszelnek nem szabad megvárnia, hogy elmúljon a válság, cselekednie kell, hogy megakadályozza, hogy ezek az államok túl messzire menjenek. Bármennyire is nehéz ezt megtenni, ma sokkal könnyebb, mint amilyen az lesz, ha egy év múlva próbálja majd valaki visszafordítani a tekintélyelvű hatalmi játékokat – figyelmeztetett a szerző.