Készenlétben a fegyverek, de még szavakban háborúznak
Egyelőre a homályba veszett a II világháború óta legveszélyesebb katonai konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezésének lehetősége. Oroszország folytatja csapatainak telepítését az orosz-ukrán határon, s vannak jelei annak, hogy jeltelen szállítóeszközökkel Kelet-Ukrajnába is küldi a katonáit. Putyin megkapta a felhatalmazást a hadsereg külföldi bevetéséhez. Az orosz elnök felszólította Ukrajnát, hogy mondjon le a NATO-tagságról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte a tartalékosok behívását, külügyminisztere pedig arról beszélt, hogy ugyan a diplomáciai megoldás hívei, de készek harcolni hazájuk minden centiméteréért. Eközben a világ országai sorra jelentenek be gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, ám Vlagyimir Putyin „csak megvonja a vállát”, s visszavág, zsarolni próbálva a nyugatot a földgáz árával. Ukrajnában az egész országra rendkívüli állapotot hirdettek.
Most már biztos, hogy egyhamar nem tartanak amerikai-orosz csúcstalálkozót: a Fehér Ház ugyanis tudatta, hogy Joe Biden ebben a helyzetben nem tartja azt aktuálisnak. (Mint ismert, a hétvégén Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel folytatott két órás telefonmegbeszélése után villant fel egy Biden-Putyin tárgyalás lehetősége.) Nem csak a lehetőségként felmerült közvetlen elnöki tárgyalás vált lehetetlenné, hanem – pestiesen szólva – annyi a csütörtökre tervezett külügyminiszteri találkozónak is. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis lemondta a genfi randevút Szergej Lavrovval, mondván, már nincs értelme, mivel az Egyesült Államok úgy véli, hogy megkezdődött az orosz invázió Ukrajnában.
Biden maga is így fogalmazott: európai idő szerint kedd este tartott, a szankciókat bejelentő beszédében. Európában is hasonlóan gondolják: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Oroszország teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, Olaf Sholz német kancellár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború óta a legveszélyesebb katonai helyzet alakult ki Kelet-Európában, s van esély háborúra. Ennél is tovább ment Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke, aki szerdán arra figyelmeztetett, hogy Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója „valószínűleg a következő 24 órán belül megtörténik”.
|
Trump dicsőíti Putyint Még Donald Trump bukott amerikai elnöktől is meredeknek tűnik, hogy „zseniálisnak” nevezte Putyin lépését. A CNN tudósítása szerint Trump egy rádióműsorban azt fejtegette, hogy „Putyin kikiáltja Ukrajna nagy részét függetlennek. Ó, ez csodálatos!” Az exelnök hozzátette, „Tehát Putyin most azt mondja: ’Független’ Ukrajna nagy része.... bemegy és békefenntartó lesz, ez a legerősebb békeerő...ez a legerősebb békeerő, amit valaha láttam... Itt van egy srác, aki nagyon hozzáértő... Nagyon jól ismerem. Nagyon, nagyon jól” – mondta Trump. Hozzátette, hogy az USA déli határainál használhatnák ezt. „Alkalmazhatnánk ezt a déli határunkon”. |
Ami tény: a CNN jelentése szerint az orosz csapatok tapodtat nem mozdulnak visszafelé az ukrán határ mellől. A műholdas adások azt mutatják, hogy az elmúlt 24 órában Kelet-Oroszország felé mozgattak csapatokat és katonai eszközöket, s több mint 100 katonai jármű állomásozik egy, az ukrán határhoz közeli belorusz repülőtéren.
A katonai lépéseken túl, az sem túlságosan biztató, hogy Moszkva bejelentette: kivonja diplomáciai személyzetét Ukrajnából, mondván, így tudják megvédeni életüket és testi épségüket.
Ukrajnában közben megkezdték a tartalékosok behívását. Az elnök Volodimir Zelenszkij televíziós beszédében azonban bejelentette, hogy általános mozgósításra nincs még szükség. Dmitro Kuleba külügyminiszter a CNN-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy két tervük van: az egyik, hogy diplomáciai úton megoldják a helyzetet, a másik a harc, mint kifejtette, „minden centiméterért, minden városért, minden faluért harcolni fogunk”.
S hogy miképpen vélekednek maguk az oroszok és az ukránok az orosz lépések igazolhatóságáról? Erről készített közvélemény-kutatást a CNN, amely még a katonai konfliktus kirobbanása előtt a többi között arra kereste a választ, vajon helyes vagy helytelen lenne, ha Oroszország katonai erővel próbálná megakadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. Oroszországban és Ukrajnában végezte a Savanta Comres a hírtelevízió megbízásából a kutatást, amelynek eredménye szerint az oroszországiak 50 százaléka helyesnek tartaná ezt, s csak 25 százaléka mondta azt, hogy nem. Az ukrajnai oldalon ugyanakkor 70 százalék nyilvánította ki helytelenítését, miközben 13 százalék ott is úgy vélekedett, hogy helyes lenne.
Rossz hír lehet a – hétfő esti beszédéből kiolvashatóan – nagybirodalmi álmokat dédelgető Putyin számára, hogy még az oroszok sem támogatják tömegesen a két ország egyesítését Arra a kérdésre ugyanis, vajon helyes lenne, ha katonai erővel erőszakolnák ki Oroszország és Ukrajna egyesülését, az oroszoknak csak a harmada (36 százaléka) mondott igent, de 43 százalék nemet. Az ukránoknál kétharmadot (73 százalék) kapott a „helytelen” válasz, s csak 13 százalék reagált egyetértően.
Közben az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is sorra jelentette be – az egymáshoz hasonlító – szankciókat. Ezek javarészt a pénzcsapok elzárását tartalmazzák bankok és magánszemélyek ellen, valamint magánszemélyek (köztük politikusok) beutazásának a tilalmát. Brüsszeli hírek szerint az unió kompromisszumos szankciócsomagra bólintott rá: az egyik oldalon Magyarország enyhébb, mások, köztük a balti államok keményebb büntetőintézkedéseket szerettek volna
Ami a legnagyobbat üt Oroszországon, az a német lépés: bejelentették, hogy leállítják az 50 milliárd köbméter orosz földgáz Nyugat-Európába jutását lehetővé tévő Északi Áramlat-2 őszre tervezett üzembe helyezésének az előkészítését. Moszkva erre zsaroló üzenettel válaszolt, mondván, sokba fog ez még kerülni a német gázfogyasztóknak.
