Két éve folyamatosan rendeletekkel kormányoz Orbán Viktor
2020. március 11-én hirdették ki először a különleges jogrend szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt, most szeptemberig hosszabbították meg- Két éve folyamatosan veszélyhelyzet van, most pedig újabb 180 nappal meg akarják hosszabbítani azt a lehetőséget, hogy a kormány különleges jogrendi eszközökkel élve irányíthassa az országot.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettesének statisztikája szerint az elmúlt fél évben a kormányrendeletek 41,5 százaléka veszélyhelyzeti rendelet volt. „Ahogy a felszólalásomban is mondtam, Orbán rákapott a rendeleti kormányzásra, mint a drogra” – fogalmazott a szocialista képviselő a Facebook-oldalán. Szerinte a kormánypárt rendeletekkel sem volt képes úrra lenni az infláción vagy javítani a fizetésből élők, esetleg az egészségügy helyzetén.
A rendeleti, vészhelyzeti kormányzás azt jelenti, hogy a kormánynak nem kell különösebben foglalkoznia a parlamenttel – ahol idáig is kétharmados többsége volt –, az érdekképviseletekkel – akiket nem hallgattak meg –, a szakmai közösségekkel – akiket feloszlattak, ha ellentmondtak a kormánynak – vagy a civilekkel, akiket pedig „külföldi ügynöknek” bélyegeztek, orosz mintára.
A hivatalos indok sokféle volt már: 2016-ban a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, 2020-ban a járvány, 2022-ben a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítása” volt, most pedig – Harangozó Tamás, MSZP-s politikus parlamenti beszámolója szerint – a kormány arra hivatkozik, hogy az infláció, a gazdasági válság és a humanitárius katasztrófa ellen harcolnak így. A képviselő a parlamenti vitában azt mondta, „Nagyon fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, ami alapján ez az intézmény, a magyar Országgyűlés, mint népképviseleti szerv gyakorlatilag a kizárólagos törvényalkotási jogáról lemondva, azt áthelyezi egy ember – papíron egy testület –, a kormány kezébe, hogy ő egyébként kénye-kedve szerint bármilyen, a parlament által elfogadott törvénytől eltérő döntést és szabályozást hozzon.”
Röviden: a rendeleti kormányzás esetében nincs bizottsági vita, nincsenek ellenzéki felszólalások, nincs szakmai-társadalmi egyeztetési kényszer, elég kihirdetni, mit akar a kormány és az úgy lesz. A kormány élt is a felhatalmazással: 2022 közepéig körülbelül 1500 rendeletet hoztak, ez azt jelenti, hogy több, mint kettőt egy nap. Csak a múlt évben 267 kormányrendelet született ilyen jogcímen, köztük volt a költségvetés vagy az adózási törvények módosítása is, azaz rendelettel alkották meg a 2023-as költségvetést is. Már a járványidőszak alatt látszott, hogy a vészhelyzet csak indok: a rendeletek harmada volt kapcsolatos a járvánnyal, a többi olyan egyéb politikai-gazdasági döntés volt, amit a kormánypárt szeretett volna csendben elintézni, mert komoly felháborodást és parlamenti vitát váltott volna ki. Már akkor nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítottak olyan projekteket, amelyek az oligarcháknak és a Fidesz holdudvarának kedvezők, ugyanakkor elvették a pedagógusok sztrájkjogát. De példaként hozhatjuk a hatósági benzinár kivezetését, amikor a bejelentéshez képest 25 perc múlva már hatályba is lépett az új szabályozás. Rendeletben könnyítették meg a pedagógusok kirúgását - aminek szintén semmi köze a háborúhoz. Ez a rendelet például a tankerületnek adja a jogot, hogy melyik pedagógust foglalkoztassa és melyiket bocsájtsa el, így egy éven keresztül bizonytalanságban lehet tartani a tanárokat. Rendeltben szabályozták azt is, hogy jóval több pénzt kapnak a Rogán Antal ellenőrzése alatt álló titkosszolgálatok, illetve a külügy keretében lévő köztársasági elnöki protokoll kiadásokat 450 millióról 2,9 milliárdra emelték. Ugyancsak a háborús vészhelyzet alatt hirdették ki a rendeletet, hogy a társasházak közgyűlésének több mint a fele megtilthatja, hogy az épületre napkollektort szereljenek fel. Ráadásul, ha a társasház távfűtéses, a távhőszolgáltatónak írásban jóvá kell hagynia a napelemes rendszer telepítését. Rendeletben szabályozták azt is, hogy az államnak nem kell közterületi díjat fizetnie a tűzijáték előkészítéséért és lebonyolításáért, így büntetve tovább Budapestet.
Harangozó Tamás a rendeleti kormányzással kapcsolatos parlamenti vitában azt is kiemelte, hogy a korlátlan rendeleti jogalkotás segítségével a koronavírus-járvány idején háromszáz milliárd forintért lélegeztetőgépeket vásároljon a kormány. „Nem a magyar emberek érdekében kell Önöknek a rendeleti kormányzás, hanem a saját politikai hatalmuk fenntartásának érdekében” – összegzett a szocialista képviselő.
A rendeleti kormányzás már a budapesti amerikai nagykövetet is megszólalásra késztette: David Pressman felhívta a figyelmet, hogy a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, ezalatt a kormány rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével (miközben a kétharmados többséggel semmilyen törvény elfogadása nem okozna nehézséget).
