Két héten belül eldől, hozzájut-e a neki járó 108 millióhoz az Oltalom – a MET ügye januárig elhúzódik
Most éppen nincs inkasszó az Oltalom Karitatív Egyesület számláján, de arra nincs biztosíték, hogy pont akkor nem lesz, amikor a NAV utalná az szja 1 százalékokból összegyűlt támogatást, az inkasszót ugyanis hol ráteszik, hol leveszik – mondták el a Hírklikknek Iványi Gáborék. Az OKE kevesebbel tartozik, mint az a mintegy 108 millió forint, amit az adózók az egy százalékukkal nekik szántak. A NAV szeptember végéig utalja az összegeket a civileknek. Más a helyzet az adózók által a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség számára rendelkezett több mint egymilliárd forinttal: az adóhatóság azt majd csak januárban fogja rendezni a vallási közösségek felé. Ami viszont biztos, Iványi Gáborék ezúttal már nem kaphatják meg a kiegészítő támogatást, ami akár 700-800 millióval is megfejelhetné az egymilliárdot.
Ahogy tegnap megírtuk, a MET vallás közösségként az idén nem egészen 1,05 milliárd forinthoz juthat, amivel beelőzte immár nem csak a krisnásokat, hanem az Evangélikus Egyházat is, s a harmadik helyen végzett. A felajánlók számát tekintve, Iványi Gábor egyháza az 5. a listán: az idei 73 418 adófizető száma 25 százalékkal meghaladja a tavaly nekik rendelkezőkét.
Ami az OKE-t illeti: az idén összesen csaknem 30 ezer szervezetnek utaltattak az adózók, s összesen 17 292 750 656 forintról rendelkeztek. Ezen belül az Oltalomnak a tavalyihoz képest plusz több mint 50 százalékkal adtak többet, nem egészen 108 milliót, amivel a 12. helyen végeztek. 9921 adózó választotta őket.
A NAV két héten belül már utalja is a pénzt a civil szervezeteknek, de az Oltalom esetében nincs rá garancia, hogy meg is érkezik hozzájuk. Mert bár – tudtuk meg Vajay Zsófiától – a jelen állás szerint éppen nincs inkasszó a OEK számláján, de az bármikor visszakerülhet. Volt rövidebb időszak, amikor volt, volt, amikor nem volt – fogalmazott a MET és az OEK sajtósa, aki szerint megtörténhet, hogy az utalás pillanatában rákerül ismét az inkasszó a számlára. Az Oltalom tartozása egyébként nagyságrendileg nem több, mint az összeg, amennyi az adózóknak köszönhetően az egy százalékos felajánlásokból nekik jár.
Más a helyzet a MET esetében. Problémás egyrészt az, hogy nagyon messze van még január, amikor a NAV – ahogy megszokhattuk – a vallási közösségnek juttatott szja egy százalékokat átutalja. A másik gond az, hogy az idén ők elesnek a javukra rendelkezett 1 milliárd forintnyi összeggel csaknem megegyező – akár 700-800 millió forintra is rúgó – kiegészítő támogatástól, köszönhetően az ügyészség, a Kúria és az Alkotmánybíróság hathatós közreműködésének, amellyel a MET-t a bejegyzett egyházi státuszból visszaminősítették nyilvántartottba, amelynek azonban már nem jár az egy százalékoknál megmaradt, és bizonyos kritériumok szerint szétosztott maradványösszegből képezett kiegészítő támogatás. (Tavaly egyébként majdnem félmilliárd forintot kaptak ezen a jogcímen.) Pedig ez is radikális változást okozhatna. S hogy előfordulhat-e, hogy az adózók által számukra irányított egymilliárdot le akarja inkasszózni majd a NAV majd januárban? Vajay Zsófia szerint az összeg teljes egészben nem inkasszálható, még akkor sem, ha a számlán van is tartozás.
S hogy miért és hogyan is volt ez a visszaminősítés? A MET az egyházi törvény 2019-es módosítását követően kezdeményezte a nyilvántartásba vételét, először a – 2021-ben született bírói döntés alapján – vallási egyesület, majd 2019. április 15-re visszamenőleges hatállyal nyilvántartásba vett egyház lett. A személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók száma alapján – 2021-ben 40 ezer, 2022-ben 51 ezer, 2023-ban 72 ezer fő volt – 2022-ben bejegyzett egyházi státuszt szerzett a Fővárosi Törvényszék elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése alapján. Az ügyészség azonban megtámadta a döntést, mondván, a bejegyzett egyházi státusz megszerzésének egyházi törvényben rögzített feltétele, hogy a „részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét.” A MET azonban a 2011-es egyházügyi törvény miatt elveszítette az akkor már több mint harminc éve megvolt egyházi státuszát, s emiatt 2012 és 2021 között technikai szám hiányában nem tudta az szja egy százalékos felajánlásokat gyűjteni. Ráadásul – érveltek – a matematika szabályai szerint az évi négyezres átlag rövidebb időn belül is teljesülhet. De a Kúria osztotta az ügyészség álláspontját, s a két korábbi bírói döntést hatályon kívül helyezve, illetve megváltoztatva, elutasította a MET bejegyzett egyházi státuszra való jogosultságát. A technikai számuk megmaradt, azaz gyűjthetik az egy százalékos adófelajánlásokat, de nem kaphatják meg az ehhez járó állami kiegészítő támogatást.
A döntés ellen a MET az Alkotmánybírósághoz fordult, de ez a bírói testület is elutasította a panaszt. Ezek után a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtottak be keresetet a státusszal összefüggő eljárás elhúzódása, valamint az egyházi törvény rendelkezéseinek diszkriminatív, egyértelműen a MET hátrányára történő értelmezése és alkalmazása miatt.
