Két kockázat a 2021-es költségvetésben
Az OTP elemzői a héten beterjesztett 2021-es költségvetési törvényjavaslat kapcsán, friss anyagukban úgy vélekednek, hogy az egyik legfontosabb új információ az alacsonyabb szabad tartalékok összege. Az idei évben tervezett 0,8 százalékos GDP-arányos érték után ez jövőre a GDP 0,3 százalékát érheti el, ami azt jelenti, hogy a kormánynak nagyon szűk lesz a mozgástere.
A másik fontos jellemzője a jövő évi büdzsének, hogy átrendezést hajt végre a központi és önkormányzati bevételek között, az önkormányzatok kárára. A gépjárműadó teljes éves bevétele a központi büdzsében marad, és a szolidaritási hozzájárulás bevétele is megnégyszereződik – ezeket a települések fizetik a közösbe. A jövő évi büdzsé helyzetét javíthatja továbbá, hogy fennmarad a kiskereskedelmi különadó.
Összességében úgy vélik a közgazdászok, hogy a 2020-as növekedési várakozásokon belül, a háztartások fogyasztása esetében várt növekedési ütem inkább optimista és a 2021-ben várt bérnövekedési előrejelzés is. 4,2 százalékos deficitet valószínűsítenek 2020-ra (a hivatalos kormányzati hiánycél 3,8 százalék), míg 2021-re 3,1 százalékos hiányt várnak (szemben a 2,9 százalékos hiánycéllal). Úgy vélik az elemzők, hogy a költségvetés megfelelő alapokon nyugszik, azonban két aggodalmuknak is hangot adnak:
- Óriás bizonytalanság övezi a gazdasági kilátásokat a mostani koronavírus-válságban. Ennek fényében pedig a bevételi számok kissé optimisták, főleg a makrogazdasági prognózissal összefüggésben.
- Emellett a 0,3 százalékos GDP-arányos szabad tartalék (150 milliárd forint nem számítva a 120 milliárd forintos általános tartalékot) inkább alacsonynak mondható, főleg a fent említett hatalmas bizonytalanság fényében.
Így csak akkor lehet három százalék alatt a jövő évi hiány, ha a szabad tartalékhoz a kormány nem fog hozzányúlni. Hozzáteszik az elemzők azt is, hogy a gazdasági kilátásokat övező komoly bizonytalanság miatt, a gazdaságpolitika prioritása inkább a növekedés ösztönzése lesz, mintsem a deficit csökkentése.
