Kétszer ad, aki gyorsan ad – kivéve a kormányt

Ám úgy tűnik, idén a diadalmámor elmarad. 

Azok az újságok, amelyek az augusztusban kétszer érkező családi pótlékról szóló hírt közölték, azonnal mellé is tették, szeptemberben viszont egy fillér sem érkezik. Sehol egy hurrá arról, hogy a kormány ezzel akarja a családoknak megkönnyíteni az iskolakezdést. Merthogy nem is könnyíti meg. Ugyanis azt, amit a családok iskolaszerekre, kinőtt cipő, ruha helyett újra a családi pótlékból augusztus végén „eldorbézolnak”, szeptemberben majd a hasukon spórolhatják meg, hiszen akkor egy kanyi családi pótlék sem érkezik. (Mivel azt ez a jó kormány már augusztus végén kiküldte nekik.) 

És ebben az a legszomorúbb, hogy sok család számára ez igen nagy gondot okoz. Nekik ugyanis a családi pótlék épp ahhoz kell, hogy legalább a hónap minden napjára ennivalót tudjanak venni. Ők erre költik havonta azt a családi pótlékot, aminek az összege 2008 óta változatlan. Merthogy tény, a Tárki kutatói mutattak rá, hogy uniós szinten a magyarok háromnegyede szegénynek számít, vagyis az EU-országok közös szegénységi küszöbe alatti jövedelemből kénytelenek megélni. Magyarországon a szegénységi küszöb értéke 2019-ben 105 259 forint volt. 

Amikor 2010-ben, amikor az Orbán kormány hivatalba lépett, a szegények átlagos jövedelme 18,2 százalékkal volt kisebb a szegénységi küszöbnél, 2019-ben azonban 36,3 százalékra nőtt a lemaradás. A legrosszabb helyzetben a 17 év alatti gyerekek vannak. Egy átlagos, két gyerekből és két felnőttből álló háztartás szegénységi küszöbértéke 221 044 forint. A szegénységi rés pedig azt mutatja, hogy ennek mindössze csak 47,6 százaléka jut ténylegesen a szegény gyerekek és szüleik megélhetésére. Vagyis egy négytagú szegény család nagyjából havi 105 ezer forintból próbál megélni, vagy inkább csak életben maradni. Ők a statisztikai adatok szerint 110 ezren vannak. 

Ha egy fokkal feljebb lépünk, azt látjuk, hogy a legtöbben, 1 millió 169 ezren relatív jövedelmi szegénységben élnek. Két éve a 105 259 forintos szegénységi küszöb alatt élőknek átlagosan csak 67 ezer forintnyi jövedelmük volt. A vizsgálatok szerint a súlyos anyagi depriváció 764 ezer embert sújt, ők nem tudják megfizetni az egészséges ételeket, legalább a heti kétszeres húsfogyasztást, az alapvető háztartási gépeket, nem tudnak elmenni egyhetes nyaralásra sem, és súlyos gond számukra minden váratlan kiadás. 

De nézzük, hogy az augusztusban kiküldött, 2008 óta változatlan összegű  családi pótlékból mire is futja. 

A családi pótlék összege a gyermekek számától függ. Egy gyermek esetén 12 200 forint, két gyermeknél 13 300, háromnál pedig 16 ezer forint gyermekenként. A juttatást csak az egyik szülő igényelheti.

A REGIO Játék felmérést készített arról, mennyit költenek a szülők iskolakezdésre. Ennek alapján, egy általános iskolás gyermek teljes beiskolázása a szükséges dolgok megvételével akár 50 ezer forint is lehet, attól függően, hogy a tanfelszerelések mellé új iskolatáska is szükséges-e. Mert az akár meg is duplázhatja a költségeket. Gyaraki Dávid marketingvezető azt mondta, a felmérés alapján, a kényelem, tartósság és az ergonómia a három döntő tényező a megfelelő táska kiválasztásában. „A beiskolázás költségeinek lényeges részét az iskolatáska teszi ki, tízből nyolc gyermek fog idén újat kapni. Az alsós gyermeket nevelő szülők egyharmada 15 ezer forintnál többet szán a megfelelő darabra, míg a felsős tanulók szülei jellemzően a 10-15 ezer forintos árkategóriában vásárolnak.”

A felmérés szerint a magyar szülők az új tanévhez szükséges alapvető tanszereket 10-15 ezer forintért, iskolatáskát további 15 ezer forintért vásárolnak. A legtöbben augusztusban teszik ezt: iskolatáskát és tolltartót jellemzően személyesen, míg az írószereket, festéket, lapokat és füzeteket online szerzik be a tanulóknak.

A kutatás egyébként  a REGIO Játék saját értékesítési adatain, valamint egy frissen, 2021. július 26-28. között elvégzett online kutatáson alapulnak, amelyben 1257, általános iskolás korú gyermeket nevelő szülő vett részt.

A kormány kommunikációjában folyamatosan azt halljuk, hogy fontos számukra a gyermeket vállalók és nevelők támogatása, és bizonyos intézkedéseket meg is tesznek ennek érdekében. Lehet azt is mondani, hogy a családi pótlék csak egyetlen eleme annak a sokrétű családtámogatási rendszernek, amit 2010 óta kidolgozott és bevezetett a kormány, csak sajnos azokat nem minden gyermekes család tudja igénybe venni. És pont azok nem, akik a leginkább rászorulnának a segítségre.

A kormány családi pótlékra egyébként évente valamivel több, mint 300 milliárd forintot költ. A legkevésbé se szeretnék demagóg utalásokat tenni, de azért megjegyzem, újabb és újabb milliárdok mennek a most már majd’ 80 milliárdba kerülő vadászati világkiállításra, nap mint nap sok milliárd sportcsarnokra, egyébre, de úgy, ahogy nincs 40 milliárd a Velencei tó megmentésére, úgy nincs egy fillér sem a családi pótlék megemelésére. A kérdés csak az, hogy miért? Annál is inkább, mert bármennyire szeretné a kormány a segély helyett munka elvét betartani, ahol nincs munka, ott nincs munka. 

Végül a családi pótlékot augusztusban kétszer utaló, a jóságos hitben ringatózó kormány és mindannyiunk okulására szeretném ideidézni a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértőjét, Németh Barbarát, aki azt írta, „A  gyerekek anélkül is politikai célok eszközévé válhatnak, hogy a politikusok valójában kapcsolatba kerülnének velük. Ha a politikusok valótlanul úgy állítanak be valamit, mintha az a gyerekek érdekében történne, az egyéni, családi és társadalmi szinten is súlyos károkat okoz, mivel elvonja a figyelmet és az erőforrásokat a valódi problémáktól. Azt a hamis illúziót kelti, hogy történik valami a gyerekek védelme érdekében. Átgázol a gyerekeken, súlyosan sérti a jogaikat, és megcsúfol mindenkit, aki a gyerekek védelme érdekében valódi válaszokat keres. Akinek fontosak a gyerekek, az elnyerheti a választók bizalmát és támogatását. De akinek fontosak a gyerekek, az tiszteletben tartja a jogaikat.”