Kevesebbet emelnek a pedagógusok többségének bérén, mint amire számítottak
A pedagógusok háromnegyede csak annyi béremelést kapott, amennyi a fokozatához rendelt minimum – állapította meg a PDSZ, eddigi adatai alapján. Azt is közölték, hogy 13 százalékuk nem annyit kap, amennyire számított, majdnem ugyanannyian viszont annyit. Az ok, hogy az, amit a fokozatonkénti minimumok felett ígért a kormány, nem került jogszabályba. Ezért a munkáltatókat törvény vagy rendelet nem kötelezi arra, hogy a minimumnál magasabb illetményt állapítsanak meg. Mindezt akkor pontosíthatják, ha a pedagógusok megkapták a februári bérüket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez eddig beérkezett adatok alapján elmondható, hogy a pedagógusok háromnegyede a fizetésének csak akkora emelésére számíthat, amennyi a fokozatához rendelt minimum, és messze nem annyira, mint amennyit a legutóbbi egyeztetésen ígértek.
A PDSZ a válaszokat azután kapta, hogy kiküldött egy kérdőívet a pedagógusoknak, amiben azt kérte, amennyiben megkapták a kinevezésüket – amit egyébként január 30-ig meg kell kapniuk – töltsék azt ki, és küldjék vissza az érdekvédelmi szervezethez.
A PDSZ azért gyűjtötte a 2024. évi pedagógus-béremelés tényleges mértékéről a név nélküli információkat, mert amit a fokozatonkénti minimumok felett ígért a kormány, nem került jogszabályba. Ezért a munkáltatókat törvény vagy rendelet nem kötelezi arra, hogy a minimumnál magasabb illetményt állapítsanak meg. Így csak a kormányzati ígéretek kérhetők számon, amit a szerdán esedékes újabb egyeztetésen a szakszervezet meg is akar kérdezni az oktatási államtitkártól.
Az ígéret az volt, hogy a fokozatokhoz tartozó novemberi minimális illetmények és az egyes fokozatokra meghatározott, 2024-től érvényes minimális illetmények százalékban kifejezett különbözetét mindenki a saját illetményére megkapja. Ez azt jelentené, hogy a Gyakornok fokozatba soroltak 32,2 százalék, a Pedagógus I. fokozatba soroltak 31,2 százalék, a Pedagógus II. fokozatban lévők 29,1 százalék, a Mesterpedagógus fokozatban 21,2 százalék, a Kutatótanár fokozatban 19 százalék emelést kapnak. Az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diplomára plusz 2 százalék jár. Azok a tanárok pedig, akik egyes természettudományos és informatika szakkal rendelkeznek és a tantárgyat tanítják, további 4 százalékhoz jutnak.
A Magyar Közlönyben január 19-én jelent meg, mennyivel nő a pedagógusok bére, és elég széles bérsávokat állapított meg.
A havi illetmény:
- Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
- Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
- Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
- Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.
A bérsávok alja alapján a 32 százalékos emelés csak a pályakezdők esetében valósul meg.
Ennek ellenére, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy beszélt, mintha a pedagógusok számára elérkezett volna a tejjel-mézzel folyó Kánaán ideje. Szerinte „sokat javított a tanárok hangulatán a kormány által adott 32,2 százalékos béremelés”. A kérdésre, hogy milyen a tanárok hangulata a nemrég bejelentett a 32,2 százalékos fizetésemelés után, azt mondta: „szinte el sem akarták hinni, hogy mekkora béremelést kapnak. Ezt tapasztaltam minden egyes pedagógussal folytatott beszélgetésben, beleértve nagyon sok igazgató kollégát, akikkel az elmúlt napokban találkoztam. Jó páran próbálták azt kommunikálni, hogy nem kapnak fizetésemelést, ami sokakat egy kicsit elbizonytalanított. Akkor még nem mertek úgy örülni, mint most, amikor kiderült, hogy megkapják.
Elvitathatatlan, hogy ez mindenkit érint, vártuk is nagyon, és úgy gondolom, hogy megérdemelten. A kormány azt ígérte, el fogjuk érni a diplomás átlagbérnek nagyjából a 72 százalékát, úgy néz ki, hogy sikerülni fog." Túl azon, hogy az NPK elnöke üdvözölte, a kormány határozott és gyors döntésének köszönhetően, gyorsan eljutnak az emelt fizetések az érintettekhez, azt is mondta: a kabinetnek ez a lépése növeli a pálya presztízsét, jó hatással van a tanítás színvonalára, illetve visszacsábíthatja a katedrára azokat, akik a korábbi fizetések színvonala miatt távoztak.
Az NPK elnökének figyelmét nyilván elkerülte, hogy az óriási pedagógushiány sem számít, nem veszik vissza a státusztörvény elutasítása miatt a pályáról elment, és oda visszatérni kívánó tanárokat. Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Elmondta, hogy a legutóbbi jelentkezésnél: „mindenben megegyeztünk, a tantárgyfelosztásban is, hogy milyen órákat fogok tanítani, hogyan fogom tanítani, hány órám lesz, aztán másnap felhívtak, hogy nem tudnak felvenni.”
Ugyanezt tapasztalta egy másik, matematika-fizika szakos tanár is, akit az iskola ugyan felvett volna, de az igazgató felhívta a tankerületet, ahol azt mondták, nem alkalmazhatja. A Klebelsberg Központ szerint pedig a szeptemberig nyilatkozó tanárok „maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak köznevelési intézményben dolgozni”. Hozzátették: „a döntést a pedagógusok hozták meg, nem a fenntartók.” A PDSZ szerint azonban a törvény nem tiltja a tanárok visszatérését, csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.
Azon is sokan csodálkoznak, hogy – ahogy azt a Népszava megírta – a pedagógusok közül az előre jelzett 22 ezer fő közül mindössze 5,4 ezren vesznek részt az 2024-es előmeneteli minősítési eljárásban. A gyakornokoknak kötelező előre lépni, másoknak a hosszú és bürokratikus folyamat lehet, hogy nem ér meg nettó 11, 3 ezer forint béremelést. Ugyanis csak meg kell nézni az alsó bérhatárokat, és ha igaz az, hogy a pedagógusok háromnegyede csak akkora fizetésemelést kap, amennyi a fokozatához rendelt minimum, megérthető, ha valaki a Pedagógus I.-ből ennyi pénzért nem akar mindenáron a Pedagógus II. fokozatba kerülni. Az Oktatási Hivatal szerint mindössze 1671-en vállalkoztak rá. Ők ugyanis már tudják, hogy a minősülés hónapokig tartó idegfeszültséget jelent. Hisz' a napi nevelő-oktató munka mellett részletes portfóliót kell készíteni, és a magasabb kategóriába lépni szándékozónak a tudását szóban is meg kell védeni, sokszor olyanok előtt, akik egészen mást tanítanak, mint ők és a tantárgyról magáról sem sokat tudnak. (Ahogy az megtörtént akkor, amikor még kötelező volt a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba is lépni. Szerencsére a törvényi változások miatt az idei évtől már nem az.)
A gyakornokok számára most is kötelező a minősítésen részt venni, azért, hogy Pedagógus I. fokozatba kerülhessenek. Igaz viszont, hogy az ő fizetésük ezzel a lépéssel jelentősen emelkedik is. Amivel pedig sikerült a tanári szobákban, az iskolai közösségekben a viszály magvait elhinteni.
S még egy adalék: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a pedagógusoknak, akik az eredetileg január 22-re tervezett, ám „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, valamint humanitárius katasztrófára tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt” végül késve elkészülő kinevezési okmányokat január 30-ig megkapva, abban bármilyen nem várt dolgot, problémát találnak. A jogsegélyszolgálat a +36 1 279 22 35-ös telefonszámon hívható február 2-án, pénteken 14:00 és 16:00 óra között.