Ki kell adni Mészáros Lőrinc 20 milliárdos állami támogatásának dokumentumait
Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól.
Vége a trükközésnek, a Kúria elutasította a Kisfaludy 2030 Zrt. felülvizsgálati kérelmét és jóváhagyta, hogy ki kell adni a Hunguest Hotels Zrt. támogatására vonatkozó információkat. Még a koronavírus-járvány első hulláma idején hullott pénzeső többek között a Hunguest Hotels Zrt.-re, illetve egy másik Mészáros-érdekeltségre. A Hunguest 2020 tavaszán – felújításra hivatkozva – bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Ezután derült ki, hogy 17 milliárdnál is több közpénz landolt a Mészáros-cégnél.
Még a támogatás odaítélése után próbálkoztunk közadat-igényléssel, de folyton lepattantunk az állami cégektől. Ekkor sietett a Hírklikk segítségére a Transparency International Magyarország és újra beadta – immár szakszerűen – az adatigénylést, majd pert indított, amikor ismételten megtagadták azt.
A szálláshely-felújításra kiszórt közpénz elköltését a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Kisfaludy 2030 Zrt. menedzselte. A területet Rogán Antal propagandaminiszter felügyeli. Szerettük volna kideríteni, kik döntöttek a támogatásról, milyen feltételekkel adták a pénzt és próbáltuk volna megismerni a cég pályázatát, illetve a támogatási szerződést magát is.
A közpénz-százmilliárdokkal kitömött cég a perben és utána a felülvizsgálati kérelmében is azzal érvelt, hogy az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat már rég nyilvánosságra hozták a Kisfaludy 2030 honlapján, így nem is értik, miért van egyáltalán a per. Csakhogy a hivatkozott oldalon semiyen lényegi információ nem volt fellelhető, csak az, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárdos támogatást kaptak.
Amint korábban beszámoltunk róla, a cég nagyon aggódott Mészáros Lőrinc üzleti titkaiért is, így mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatokat. Konkrétan le is írták egy előkészítő iratban, hogy hátrány érné Mészáros szállodaláncát, ha a kért adatokat közölnék. Hogy ezt miből gondolják, az nem derült ki.
„Alperes előadja, hogy a felperesi adatigénylésében szereplő jogi személyek gazdasági társaságok, amelyek szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A támogatás érdekében benyújtott dokumentáció tehát értelemszerűen ezen üzleti tevékenység megvalósításához szükséges beruházási, projektterveket, megoldásokat tartalmazza és üzleti titkot képez.”
Kifejtették még: a megvalósítás formája, a megoldási konstrukciók megismerése egyértelmű és aránytalan sérelmet okozna ezen üzleti tevékenység végzése kapcsán, mert illetéktelenek ismerhetnék meg Mészárosék titkait, ami akár el is lehetetleníthetné a hotel-felújításokat a konkurencia által. Hogy mégis, hogyan? Arra nincs válasz, de nem is lehet, hiszen az, hogy például az egyik szállodájukban milyen felújításokra van szükség, nem lehetetlenülne el azért, mert nyilvánosságot kap. Hiszen mégis, hogyan akadályozná meg a konkurencia, hogy kicseréljék például a szobákban a járólapokat, vagy épp a fürdőkádat.
A Kúria mostani döntése alapján, nagyjából februárban lehet megismerni, milyen feltételekkel tömte ki az állam Mészáros Lőrinc cégcsoportját.
