Kinek a zsebébe csúszik az a több százmilliárdos közpénz, amit az MNB alapítványán keresztül nyúltak le?
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint pontosan tudható, mire adott kölcsön az MBH Bank 170 millió euró, azaz több mint 68 milliárd forint hitelt egy, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) körüli univerzumhoz tartozó cégnek, az Alpine Holding Kft.-nek.
Windisch László a szocialista Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető kérdésére közölte: egy külföldi bankkal kötött korábbi hitelkeret kiváltása volt a hitelszerződés célja, fedezetként pedig felajánlották az MNB-alapítvány többségi tulajdonában lévő varsói ingatlanfejlesztő cég, a GTC S.A. 62,61 százalékos részvénycsomagját.
A 24.hu felhívja a figyelmet, hogy az ÁSZ-elnök az írásbeli válaszában nem írta le a bank nevét, a szocialista politikus kérdéséből azonban tudható, hogy az MBH Bankról van szó.
Az ÁSZ március közepén adta ki az Magyar Nemzeti Bank alapítványával foglalkozó jelentését, összefoglalva a PADME körüli visszásságokat, amik miatt feljelentést is tett. Az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. a jegybank által rendelkezésre bocsátott 266 milliárd forint mellett további 130 milliárdos forráshoz jutott a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól. A pénz túlnyomó többségét a lengyel GTC S.A. többségi részesedésének megvásárlására fordították, valamint megvették a luxusingatlanokkal foglalkozó svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is.
A Direkt36 megszerezte és még a hivatalos jelentés publikálása előtt közzétette ennek a jelentésnek a tervezetét. A két dokumentum között egy igazán lényeges különbség volt, mégpedig az, hogy a hivatalos verzióból kihagyták az MBH Bankot. Az ÁSZ akkor a Telex kérdéseire sem volt hajlandó megmagyarázni, hogy a megjelentetés előtt miért változtattak a hitelfelvétellel foglalkozó rész szövegén, és miért törölték a pénzintézet nevét.
A kisebb részben állami tulajdonú MBH Bank közel fele Mészáros Lőrinc érdekeltségéé, de a Matolcsy család baráti köréhez tartozó Száraz István is részesedéssel bír benne egy magántőkealapon keresztül. Ez a felállás különösen érdekessé teszi, miként született olyan a döntés, hogy a bank 170 millió eurós kölcsönnel szálljon be a jegybankhoz tartozó Optimum Ventures Magántőkealap által alapított Alpine Holding Kft. külföldi bizniszeibe.
A kft.-nek kulcsszerepe volt a svájci Ultima Capital részvényeinek megszerzésében, és eközben csillagászati méretű tartozásállományt halmozott fel. A legutóbbi, 2023-as mérlegadata szerint az Alpine Holdingnak 233 milliárd forintnyi tartozása volt, gyakorlatilag zéró bevétel mellett.
Az ÁSZ-elnök a korábbi vizsgálatok eredményeit idézve azt írta Tóthnak a kölcsönt folyósító bank és az Alpine Holding Kft. között létrejött hitelkeret-szerződésről, hogy megállapították: „a GTC Holding Zrt. és GTC Dutch Holdings B.V. társaságok teljes GTC S.A. részvényállományán zálogjogot és óvadékot alapítottak”.
Mivel júniusban esedékessé válik majd több milliárd forintnyi kamat megfizetése, az is érdekes, hogy Windisch szerint ennek „súlyos kockázatai” vannak: a céges kötelezettségvállalások fedezete ugyanis nem biztosított. Az ÁSZ-elnök által idézett jelentés szerint „a 2024. év végi likviditási helyzetet értékelő belső ellenőrzési jelentés szerint, elsősorban az Ultima Capital SM. kapcsán olyan jelentős kiadások merülnek majd fel, melynek eredményeképpen 80,5 milliárd forint likviditási hiány prognosztizálható.
Szintén a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az alapítvány felügyelőbizottságának január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, miszerint „az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”.
Az MSZP politikusa végső soron arra várt választ az ÁSZ elnökétől: szerinte a több százmilliárd forintos, közpénzből származó vagyon állami körben marad-e, és nem kerül-e magánkezekbe, vagyis nem landol-e Mészáros Lőrinc zsebében? Windisch erre azt írta, hogy az MNB új elnöke, Varga Mihály kezdeményezte a kormánynál a jegybanki tevékenységéhez szorosan nem kapcsolódó társaságok, alapítványok, vagyonelemek újrastrukturálását.
A »profiltisztítás« során a döntéshozók minden bizonnyal mindent meg fognak tenni az alapítványi vagyonnal való szakszerű, közpénzügyi követelményekre figyelemmel lévő rendelkezés érdekében – írta optimistán Windisch László.
|
Mészáros Lőrinc zsebébe csúszik-e az a több százmilliárdos közpénz, amit az MNB alapítványán keresztül Matolcsy és társai lenyúltak? Ez az a kérdés, amit most úgy dobálnak egymásnak a fideszes vezetők, mint a forró parazsat – írja Facebook-bejegyzésében Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője emlékeztet: amikor ugyanis 2020-ban az alapítvány „befektetett” 400 milliárd forintnyi közvagyont többek között egy lengyelországi irodaház-fejlesztő cégbe, Mészáros Lőrinc bankja, az MHB is beszállt egy 170 millió eurós (68 milliárd forintos) hitellel. Ennek a kölcsönnek a futamideje idén jár le, s mivel a cég részvényeit csak jelentős vesztességgel lehet eladni, Tóth Bertalan szerint tartani lehet attól, hogy „az így befolyó összeg a felcsúti milliárdos bankjához kerül, míg a magyar államnak marad a veszteség elkönyvelése”. Amikor az MSZP frakcióvezetője az Állami Számvevőszék elnökét arról kérdezte, mi annak a garanciája, hogy a közpénzből származó vagyon nem kerül magánkezekbe, hanem továbbra is állami kézben marad, dr. Windisch László szó szerint ezt válaszolta: „a Magyar Nemzeti Bank 2025. március 4-én hivatalba lépett elnöke kezdeményezte a Kormánynál az MNB főtevékenységéhez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek és az ezt folytató társaságok és alapítványok, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyonelemek újrastrukturálását. E ’profiltisztítás” során a döntéshozók minden bizonnyal mindent meg fognak tenni az alapítványi vagyonnal való szakszerű, közpénzügyi követelményekre figyelemmel lévő rendelkezés érdekében.” Tóth Bertalan szerint ez magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az ÁSZ elnöke is csak remélni tudja, hogy a jegybank elnöke mindent megtesz az állami vagyon megtartásáért – „ami elég sovány szakmai válasz egy olyan vezetőtől, aki 7 millió 762 ezer forintot keres havonta”. Mivel ezzel dr. Windisch László a jegybank elnökére helyezte annak felelősségét, hogy az alapítvány által befektetett közvagyon ne kerüljön át Mészáros Lőrinc bankjához, az MSZP politikusa a következő írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihályhoz: „Milyen intézkedéseket kíván tenni annak érdekében, hogy megakadályozza az alapítványi rendszeren keresztül kihelyezett közpénz – különös tekintettel a jelzett hitellel érintett vagyon – magánvagyonná válását?” |
