Így lett kiskirály Sesztákból: évekig azt hitte, bármit megtehet
A Seszták Miklós ellen folyó eljárás messze túlmutathat egy volt miniszter ügyén – erről beszélt Zamecsnik Péter ügyvéd, Raskó György közgazdász és Odze György író, diplomata a KlikkTV Gentlemen című műsorában. A vendégek szerint a több mint 11 milliárd forintos jogtalan előny gyanúja önmagában is felfoghatatlan összeg, miközben az ügy hátterében egy hosszabb ideje vizsgált történet bontakozik ki. Seszták Miklóst szeptember 30-án a bíróság 30 napra letartóztatta.
„Ha az a tudat van benned, hogy soha nem fogsz lebukni”
Zamecsnik Péter szerint a Seszták-ügyben szereplő összeg nagysága miatt sem lehet egyszerű esetről beszélni. Raskó György úgy vélte, az ügyben felmerült Volánbusz-ügylet ugyanakkor kifejezetten egyszerű konstrukció volt: használt autóbuszokat vásároltak, majd azokat olyan árszinten bérelték vissza, amely szerinte irracionális volt. A beszélgetésben elhangzott, hogy a gyanú szerint a Volánbuszhoz kapcsolódóan több mint 11 milliárd forint jogtalan előny jutott Seszták Miklóshoz és Szivek Norberthez közvetítőn keresztül.
Odze György szerint éppen az a lényeg, hogy egy ilyen egyszerű konstrukció is működhetett, ha a szereplők úgy érezték, nem kell következményekkel számolniuk. Zamecsnik ehhez azt tette hozzá: egy büntetőeljárásban természetesen a védelem megpróbálja megtalálni az eljárási hibákat, de az ügyvédnek nem hollywoodi csodát kell tennie. Ha van bizonyítható eljárási hiba vagy jogi rés, azt lehet felhasználni a védelemben.
A több mint 11 milliárd forint nagyságrendjét Raskó egy mezőgazdasági példával próbálta érzékeltetni. Egy korszerű, európai színvonalú állattartó telep teljes beruházása is több milliárd forintba kerülhet, ezért egy ilyen összeg már nem pusztán egy elvont szám, hanem kézzelfogható léptékű vagyon. A beszélgetésben szóba került az a gyanú is, amely szerint rendszeresen, havi mintegy 110 millió forint kerülhetett átadásra.
Hogyan lesz valakiből „kiskirály”?
Odze György szerint a történet egyik fontos kérdése, hogyan tud egy politikus vagy helyi hatalmi szereplő hosszú időn keresztül olyan pozíciót kialakítani, amelyben a környezete már nem akar vagy nem mer szembeszállni vele. Úgy vélte, a hosszú időn át fennálló politikai túlhatalom olyan közeget teremthet, amelyben egyes szereplők fokozatosan „kiskirályi” rendszert építenek maguk köré.
Raskó szerint ehhez az is hozzájárulhat, hogy a helyi közösségekben sokan inkább nem avatkoznak bele abba, amit látnak. „Nem az én dolgom” – ez lehet az a hozzáállás, amely végül lehetővé teszi, hogy a rendszer saját magát erősítse. Odze szerint a félelem és a közömbösség együtt olyan környezetet teremthet, amelyben az egyénnek nincs valódi eszköze arra, hogy fellépjen.
A műsorban az is szóba került, hogy önmagában az, hogy egy döntésről vagy pénzmozgásról készült valamilyen dokumentum, még nem bizonyítja annak jogszerűségét. Zamecsnik szerint egy nyomozás során éppen azt kell megvizsgálni, hogy az iratok valóban akkor, ott és arra a célra készültek-e, amire hivatkoznak. Raskó úgy fogalmazott: a pénzek útjáról sokszor már nincs olyan egyértelmű papír, mint a döntések meghozataláról.
A nagy halakhoz a kis halakon át vezethet az út
A résztvevők szerint egy ilyen összetett ügyben kulcsszerepe lehet azoknak, akik hajlandók együttműködni a nyomozó hatósággal. Zamecsnik szerint ha valakinek választania kell egy hosszú szabadságvesztés és egy, az ügyészséggel kötött megállapodás között, amely lényegesen enyhébb következménnyel járhat, akkor az együttműködés racionális döntés lehet. A büntetőeljárásokban ennek komoly nyomozási jelentősége lehet, hiszen az alsóbb szintű szereplők vallomásai alapján állhat össze egy nagyobb ügy bizonyítási képe.
Zamecsnik ugyanakkor arról is beszélt, hogy a büntetőeljárások felgyorsítása nem egyszerű feladat. A nyomozás önmagában akár három évig, bizonyos esetekben további hat hónapig is tarthat, és ezt követően jönnek a bírósági szakaszok. Szerinte az eljárási szabályokon és a hatáskörök, illetékességek rendszerén is változtatni kellene, ha gyorsabb igazságszolgáltatást szeretnének.
A műsorban felmerült az ügyészségek és a nyomozó hatóságok gazdasági-pénzügyi szakértelmének kérdése is. Raskó szerint a bonyolult pénzügyi konstrukciókban a bűnelkövetők sokszor lépéselőnyben lehetnek, mert olyan szakembereket alkalmaznak, akik kreatív módon mozgatják a vagyont. Mire egy nyomozó megérti egy összetett tranzakció valódi célját, akár hónapok vagy évek is eltelhetnek. Zamecsnik szerint ezért nemcsak a jogszabályokat, hanem az igazságszolgáltatás szakmai és személyi feltételeit is rendezni kellene.
