Kitört a szabadság?
„Itt a nyár, emberek fürdőnadrágban, bikiniben, fagylalt, lángos, az ember úgy érzi, kitört a szabadság. De az óvatosságot őrizzük meg, és ha lehet, válasszuk a Balatont” – mondta a miniszterelnök szokásos pénteki rádiós „interjújában”. Ezt akkor most vegyük komolyan? Vagy csak mókázós, cukkolódós kedvében volt?
Mondjuk,első hallásra azt gondoltam, még mormogtam is magamban, csak úgy egyszerűen, tegeződve, „Ha nem mondod, wazze, esküszöm, tök hülyén halok meg!”
Mert ugye a magyar ember a hőn/félve tisztelt atya és fejedelem szerint nyilván oly csacska csicska, hogy nem is sejti ám: júliusban itt a nyár. S azt sem: kánikula idején nem praktikus viselet a norvég mintás sapka, sál, kesztyű, pulcsi. És hogy ilyenkor irhabunda helyett is inkább a fürdőgatya, a bikini jó – napozni és feredőzni. Tán arról sincs dunsztja: hűti belülről a fagyi. Az a butuska magyar efféle bölcs iránymutatás híján, képes lenne fagylalt helyett forró hagymás sült vért nyalogatni, vagy birkafejes pacalt, nyúljával…
Az éhes magyart – ez viszont kétségtelen, és alapvető tudnivaló – jóllakathatja már egy-két lángos. Meg sok minden más is. Például az eredeti magyar(!) görögdinnye. Na, az most kimaradt a vezéri beszélyből, noha itt mindenki kívülről fújja, hogy „horti dinnye, csányi dinnye”. A többi dinnyéről nem is szólva. De mit mond majd e dinnyétlenségre a „dinnyekartelles” Budai Gyula fideszes képviselő? Nem lesz ebből pártvita?
S ha már a hiányoknál tartunk: a fejedelmi Facebook-portálon nemrég promotált kovi ubi is elfogyhatott, ha a közrádiós mikrofonállványnak ezúttal nem említtetett meg. A palacsintáról, a lecsóról, a sült keszegről, s a legmagyarabb tengeri halról, a büfé-hekkről, továbbá a sor végén csengető főtt kukoricáról sem esett egy árva szó sem! Az igazi, tündérországi, a „merjünk nagyokat” álmokat illetően pedig nép őfelsége talán jó néven vett volna egy – legalább futólagos – említést a fogasról. Nem ruhatáriról, hanem a valaha „látott” balatoni fogasról (ami évek óta várja, hogy hungarikummá minősítsék). És a lassan megfizethetetlen hideg gyümölcslevesről is. Ez utóbbiakra manapság nem csak az álláskeresési támogatásból, de az átlag-nyugdíjból se nagyon futja, és ugye nem születhet mindenki a „megfeleLölö" családba…
Hanem ami az óvatosság megőrzését illeti, jó, hogy a kormányerő-központ akaratcentruma ezt vezérileg nyomatékosítva szóvá tette, mert az óvatosságot szigorúan őrizni kell! Nem ám csak csenevész, alig négy méteres pengés kerítéssel, kamerákkal, drónokkal, élő erővel. Hét lakat alatt kell őrizni, mert az óvatosság roppant értékes. Nehogy má’ valami gyüttment vírushordozó migráncs ripsz-ropsz elvegye tőlünk! Az óvatosság a miénk. A magyaroké! Mint a munkánk. Még ha egyelőre nem is hirdeti ezer kék óriásplakát: „Ha ide jössz, nem veheted el a magyarok óvatosságát!”
A határtalan vezéri bölcsességet, az aggódó atyai féltést példázó kormányfői tanáccsal sincs bibi. Ha lehet, igenis válasszuk a Balatont! Ha meg nem lehet, mert teszem azt, olyan csóró az a magyar, hogy nem futja rá neki, akkor megteszi helyette – jobb híján – egy kis jachtozás is, baráti társaságban, a Földközi-tengeren…
Arról, amit még említett a fejedelem, hogy ugyanis „a siker kulcsa bennünk van”, annyit: nem én nyeltem le! Jelentkezzen, akiben benne van, és elő vele! Elvégre sikerre áhítozik a nemzet apraja-nagyja…
A koronavírussal szembeni „szakaszgyőzelmet”, s azt illetően, hogy „a határvédelem egészségügyi védelmet is jelent” az alapbetegségek – így a pszichiátriaiak – számosságára tekintettel, nem bocsátkoznék totózásba. De ismételjük el még egyszer: ha lehet, válasszuk a Balatont! És ha lehet – persze ezt mégse reklámozhatja a kormányfő –, akkor Fidesz-közeli vállalkozó (családtag, barát) üdülőjét, kempingjét részesítsük előnyben. Mert Orbán Viktor ismét megmondta: „Magyarország a magyaroké”. S mivel minden kormány-szócsőből tudható, hogy szerinte mely magyarországi magyarok nem számítanak magyaroknak – jól értsük! – nem lenne igazán hazafias tett, ha idegenben nyaralna a magyar ember Almádiban, Szepezden, Siófokon, Zamárdiban, Fenyvesen…
És szeles időben számoljuk meg a hullámokat! Ha akad, aki nem tudná, hogyan kell, kérdezze bátran a miniszterelnököt! Biztosan szívesen taglalja – mint a nyári étrendet és öltözködést is –: az első hullám után jöhet a második, azután a harmadik…
Hanem egy apróság magyarázatára azért kíváncsi lennék, még mielőtt fejedelmi okfejtés hiányában, hülyén halnék meg. Vajon mért nem érzi Magyarországon minden ember, amit egy Orbán Viktor nevű „tisztelt honfitárs” itt érezni vél. Mármint azt, hogy „kitört a szabadság”… Tán a szájmaszk és a távolságtartás teszi? Vagy más? „Válámi” – ami Arkagyij Rajkin legendás szavaival élve – „ván, de nem áz igázi”?
