Láthatatlan vetélkedés folyik a választások árnyékában
„Zavaros és manipulálható a nemzetközi információs tér, nem véletlen, hogy ebben a titkosszolgálatok megpróbálnak halászni” – mondta a Hírklikknek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, amikor a magyar választások körül hírtelen napvilágra került beavatkozási hírekről kérdeztük. Az utóbbi években több feltételezés került napvilágra bizonyos titkosszolgálati befolyásolási kísérletekről. A kormányzati oldal szerint egy külföldről – elsősorban nyugati forrásokból – finanszírozott hálózat a baloldal érdekében próbálta és próbálja befolyásolni a kampányokat, a 2019-es önkormányzati választásoktól a 2022-es országgyűlési voksoláson át a mostani ciklusig. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentései is ezt az állítást erősítik, miközben független biztonságpolitikai elemzések elsősorban az orosz titkosszolgálatok aktivitásának fokozódását jelzik. Ezek célzott dezinformációs kampányokkal, hamis dokumentumokra épülő narratívákkal és a magyar belpolitikai törésvonalakra szabott üzenetekkel igyekeznek alakítani a választói szándékokat. A kritikus értelmezések szerint a hazai szolgálatok és az információs infrastruktúra centralizációja megkönnyíti, hogy a nemzetbiztonsági érvekre hivatkozó fellépés egyben kampányeszközzé is váljon, összemosva a szuverenitásvédelmet a belpolitikai küzdelemmel. A tét ma már nem pusztán az, hogy van-e külföldi beavatkozás, sokkal inkább az, hogyan használják a titkosszolgálati diskurzust maguk a politikai szereplők.
Természetesnek tartja, hogy a választási kampány finisében hirtelen a hírek középpontjába kerültek a különféle nemzetbiztonsági szolgálatok akcióiról szóló hírek?
Ezt teljesen természetes dolog. A nemzetbiztonsági szolgálatok a kampányok „árnyékában” általában megpróbálnak beleavatkozni a választásokba, különösen akkor, ha a politikai érdekeik – pontosabban a mögöttük álló kormányok politikai érdekei – úgy kívánják. Vannak szolgálatok, amelyek inkább „segítő” céllal, és vannak, amelyek inkább ártó szándékkal lépnek be, de a lényeg az, hogy egy létező, visszatérő gyakorlatról beszélünk.
Eszerint teljesen védtelenek vagyunk ezzel szemben?
Az adott ország szolgálatának az a feladata, hogy ezeket a próbálkozásokat feltárja. Magyarország esetében is feltételezhető, hogy vannak olyan országok, nemzetközi szervezetek, amelyek politikailag abban érdekeltek, hogy a jelenlegi kormány kapjon ismét mandátumot, mások inkább a jelenlegi ellenzék győzelmét segítenék. Én nem látok ebben semmi kivetni valót, ezt a szolgálatok általános gyakorlataként kell kezelni. Különösen egy olyan éles belpolitikai helyzetben, mint amilyen most Magyarországon kialakult. A különböző országok titkosszolgálatai joggal gondolhatják úgy, hogy érdemes halászni a zavarosban, lehet keresnivalójuk a választói vélemények befolyására, s ilyenkor a háttérben egyfajta titkosszolgálati vetélkedés is kialakulhat, amikor különböző szereplők próbálják érvényesíteni a saját politikai preferenciáikat.
Van szerepe a magyar titkosszolgálatoknak a külföldi beavatkozási kísérletek elhárításában?
Természetesen, hiszen ez kifejezetten az elhárító szolgálatok feladata. A külföldi beavatkozás felderítése, megelőzése, illetve lehetőség szerinti semlegesítése a nemzetbiztonsági szervezetek klasszikus munkája.
Lehetséges elvárni tőlük valamiféle semlegességet az ilyen ügyekben?
Az állami szolgálatok esetében a kormány határozza meg a feladatokat, tehát politikai döntés, hogy milyen irányban és milyen mértékben avatkoznak be. Ha a kormány érdeke az, hogy az elhárítás egyik vagy másik oldalt támogassa – vagy ellenkezőleg, éppen ne támogassa –, akkor ennek megfelelően ad utasítást a szolgálatoknak. A beavatkozás történhet nyílt eszközökkel, ez ritkább, illetve úgynevezett fedett műveletekkel, amelyek a háttérben zajlanak, és sikerességük nagyban függ attól, mennyire ügyesen szervezik meg azokat.
Tapasztalatai szerint ezek a beavatkozási kísérletek mennyire hatékonyak? Valóban el tudnak dönteni egy választást?
Általában nem mondanám különösebben eredményesnek, inkább próbálkozásoknak tartom a legtöbb kísérletet. Nem könnyű feladat beavatkozni egy választási folyamatba, különösen akkor, ha azt nemzetközi szervezetek is figyelemmel kísérik. Magyarországon például az EBESZ-nek elég sok embere már most is jelen van, de az Európai Unióból is régóta itt vannak azok a megfigyelők, akik folyamatosan követik az eseményeket. Ez a fajta kontroll eleve korlátokat szab a titkosszolgálati akciók hatékonyságának.
A sajtóban sok szó esik különböző beavatkozási módszerekről, trollfarmokról, dezinformációról beszélnek elsősorban az oroszok kapcsán. Mi a helyzet a nyugat-európai titkosszolgálatokkal?
A nyugat-európai szolgálatok is beavatkozhatnak, ugyanúgy, mint az oroszok – ez nem egyoldalú jelenség. Hasonló, illetve az adott szolgálat képességeihez igazodó módszereket alkalmaznak: jellemzően elektronikus eszközökkel, online térben próbálnak befolyást gyakorolni. Ide tartozik például a dezinformációk terjesztése is, amelyeknél sokszor az sem egyértelmű, hogy tudatos beavatkozásról van-e szó, vagy „csak” manipulált információáramlásról.
Sokat idézik mostanában a Washington Postban megjelent, állítólagos „titkosszolgálati forrásokból származó információkat”, amelyekben egy feltételezett, Orbán ellen készülő merényletről, vagy a külügyminiszter lehallgatásáról van szó. Ön mit gondol ezek valóságtartalmáról?
A Washington Post szerint egy orosz külföldi hírszerző egység javasolta azt, hogy a magyarországi parlamenti választások előtt rendezzenek meg egy Orbán Viktor elleni, merényletkísérletet, hogy ezzel fordítsák meg a kampány dinamikáját és megerősítsék a miniszterelnök támogatottságát. A lap „egy európai hírszerző szolgálat által megszerzett és hitelesített SZVR-belső dokumentumra hivatkozik. Az ilyen „információk” szerintem tipikusan egy dezinformációs kampány részei lehetnek, tartalmilag is butaságnak tartom. Nem gondolom, hogy bármennyi valóságalapja lenne a „névtelen forrásból származó” információknak, sokkal inkább egy konstruált, politikai hatásra játszó történetet látok ezek mögött. A Washington Postnak neve van, komoly presztízse, ezért nem is nagyon értem, hogy mehetett bele tudatosan egy ilyen kétes játékba. Ebből is látszik, mennyire zavaros és manipulálható a nemzetközi információs tér.
