Nagyon kiakadt a lengyel nagykövet a honvédség új vezérkari főnökére

Böröndi Gábor altábornagy, a honvédség új vezérkari főnöke az M1 adásában, kedd reggel az ukrajnai háborúról beszélve azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.

Sokan nem értették Böröndi kijelentését, Sebastian Keciek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete is közéjük tartozik, ezért egy nyílt levelet írt a magyar vezérkari főnöknek – írja az Index.

„Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját »lokális háborúnak« nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal” – kezdte írását a nagykövet. Majd elmondta, miért minősül ez történelemhamisításnak és miért sértő Lengyelországra nézve.

„Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről” – folytatta a levelet Sebastian Keciek.

A nagykövet úgy folytatja levelét, hogy: „Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni.”

Böröndi Gábor kijelentése a Nemzeti alaptanterv szerint sem helyes, ugyanis abban az áll: a Nyugat engedményekkel próbálta a náci Németország harci étvágyát csökkenteni. Illetve azt is tudni lehet, hogy Németország a kezdetektől világháborúra készült.

„A nyugati hatalmak nem léptek fel erélyesen Németországgal szemben. A brit és a francia politikusok úgy gondolták, hogy területi engedményekkel kielégíthetik Hitler étvágyát. Abban bíztak, hogy a náci állam valóban csak a németek lakta területeket akarja egyesíteni” – olvasható a hetedikes történelemkönyvben. A könyv következő bekezdése szerint: „A Németország által szorgalmazott »területrendezés« (valójában agresszió) következő célpontja Lengyelország volt. Ebből világossá vált, hogy Hitler nem csupán németek lakta területeket akar bekebelezni birodalmába, hanem egész Európát fenyegető háborúra készül.”

Ezzel zárja levelét a lengyel diplomata is:

„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlítsem Altábornagy Úrnak, hogy 1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban.  Gróf Teleki Pál, a Magyar Királyság kormányának akkori miniszterelnöke azt mondta: „Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem, hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában". A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el.”