Kökény Mihály: Orbánt nem a járvány, hatalmi szempontok mozgatják

– Szeptember 1-jén drákói szigorítások lépnek hatályba a koronavírus feltartóztatására. A nagyon várt kormányülés két napot csúszott, mert több kormánytag karanténba kényszerült a fertőzés veszélye miatt. Ön ezeket az intézkedéseket várta?

– Szomorú, hogy a sokkal fertőzöttebb Ukrajna mintájára, a kormány kizárólag a határok lezárásában lát megoldást, s úgy tűnik, hogy nincs szándéka az Európai Unióval egyeztetni a határátlépés szabályairól, a más tagállamban végzett negatív tesztek elfogadásáról. Ez szerintem pofon a közösségnek, amelyhez tartozunk. Az is felháborító, hogy a sporteseményekre látogatókra majd külön szabályok vonatkoznak, ott majd elfogadják a külföldi vizsgálatok eredményét. A határrendészeti szigorítás nem csodaszer, a vírust nem lehet lefülelni Hegyeshalomnál. Többet számítana az itthoni óvatosság. Az önfeledt lazításnak, a féktelen, „csak egy nap a világ” típusú buliknak nincs itt az idejük. S látjuk, hogy a kormány tagjai és tisztségviselői sem gyakorolják mértékletesség Aquinói Szent Tamás tanaiban részletezett erényét. Ez romboló hatású. Egyébként Magyarország eddig aránylag megúszta, bár augusztus 20-a óta aggasztóan nőni kezdett a pozitív esetek száma, főleg a 40 év alattiak körében. Az új fertőzések száma itthon négy és félhavi csúcsra került. Azt azonban érdemes tudni, hogy valamilyen ok miatt, az elmúlt napokban a korábbinál jóval több tesztelést végeztek: a nagyobb számú vizsgálat nyilván több fertőzést derített fel.

– Megszüntették a színkódot. Ez helyes döntés?

– Pontosabban Gulyás miniszter szavai szerint, két színkód lesz: Magyarország zöld, minden más ország vörös. A korábbi kódolás nem volt kifogásolható, de az egyes kategóriákba történő besorolás nemcsak szakmai, hanem politikai szempontokat is tükrözött. Vajon miért került a járványkezelésben totális kudarcot vallott Egyesült Államok – napi több mint 40 ezer új esettel – a közepesen fertőzöttek kategóriájába, s ugyan miért minősítették súlyosan érintettnek az olyan, alig fertőzött, eredményesen védekező államokat, mint Vietnam, Grúzia vagy Uruguay? De Európában is: 1000 feletti napi új fertőzöttel Románia „csak" sárga minősítést nyert, Montenegró viszont vöröset.

– Mindezt Orbán Viktor már egy héttel ezelőtt megszellőztette. Korrekt dolog volt, hogy ilyen homályosan fogalmazott a miniszterelnök?

– Felelős politikus nem riogat, nem lenget be döntéseket, hanem érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott intézkedésekről tájékoztat. Orbán augusztus 21-i rádiószózatában határzárat, „satuhoz” közeli állapot bevezetését helyezte kilátásba, konkrétumok nélkül. Szerintem már akkor, pontosan meg kellett volna mondania, hogy milyen szabályokat vezetnek be, ha mondjuk a fertőzések száma elér egy kritikus mértéket. Ehelyett locsogott, zavaros fejtegetésekbe bocsátkozott.

– Eddig is alig tudtunk valamit a COVID 19-ről, de az embernek az az érzése, hogy most sem. Az előbb említett kormányfői nyilatkozat azt sugallja, hogy ők többet tudnak, legalábbis a magabiztos nyilatkozatok és a sikerpropaganda alapján, ez az érzésük az embereknek. Többet tudnak, és jogos a sikerpropaganda?

– Hét hónapja tombol a világban a koronavírus járvány. Sok ismerettel gazdagodtunk, de még a kutatók és a WHO sem tudják olyan alapvető kérdésekre a választ, hogy miért lesznek egyesek nagyon betegek, ha mások egy kicsit sme. Nincs információ arról, hogy a gyógyultak meddig immunisak, és mi lesz, ha valaki újra megfertőződik. Nem tudjuk, hányan fertőződtek meg. A legtöbb országban még mindig csak keveseket, jellemzően a valamilyen tünetet produkálókat tesztelik. Ezért olyan lényegi adatokat sem tudunk, hogy a koronavírus a fertőzöttek hány százalékában okoz egyáltalán tüneteket. Hogy mennyire alultesztelik a betegséget, arra jó példa, hogy az arányaiban a világon az egyik legtöbb vizsgálatot végző Egyesült Államokban is úgy becsülik, hogy a fertőzöttek valós száma a hivatalosan kimutatottak tíz- tizenkétszerese is lehet. A hazai egyetemek tavaszi felmérése szintén hasonló következtetésekre jutott. Fogalmam sincs arról, hogy milyen szakértői háttérre támaszkodik a kormány, az operatív törzs, milyen elemzések alapján mérlegel. Az valószínűsíthető, hogy Orbánt vírusügyben is hatalmi szempontok mozgatják, amikor a Covid-19 válság és következményei egyedülállóan sikeres kezelését hirdeti, s önmagát állítja a járványkezelés hősének pozíciójába. Szerényebbnek illene lennie, különösen, ha az áprilisi statáriális és felesleges kórházürítésre, az adatszolgáltatásra, a katasztrofális járványkommunikációra és a gazdasági hatások erőtlen kezelésére gondolok.

– Még egy Orbán-nyilatkozatot emelnék ide: ahogy legutoljára a rádióban beszélt, abból az következik, hogy úgy döntöttek: szabadjára engedik a vírust, csak a haláleseteket kell elkerülni. Ön is így értékelte a miniszterelnök szavait?

– A kormányfő – szokása szerint – pongyolán fogalmazott. Nem lehet csak a halálozásra fókuszálni, nagyon figyelni kell a fertőzöttek számára, hozzáteszem, területi megoszlásukra, a gócokra, a vírus útjára. S természetesen a megelőzésre. Arra, hogy láthatóan csökken a lakosság – elsősorban a fiatalok – kezdetben példás szabálykövetése, sokan indokolatlannak tartják a korlátozások fenntartását és nő azoknak a száma, akik a vírus veszélyességét – vagy egyáltalán a létét –, az ebből fakadó kockázatot és a védekezési intézkedések szükségességét vitatják, beleértve a majdani védőoltás fontosságát is.

– Lantos Gabriella egészség-menedzser azt nyilatkozta, már egy hónappal ezelőtt, hogy egységes európai döntésekre lenne szükség. Ő például azt tiltotta volna, hogy Európába be lehessen más kontinensről utazni. Ön, mint a WHO tanácsadója, mit gondol erről?

– A védekezés jobb összehangolása, de leginkább a tesztelési gyakorlat szabványosítása indokolt lenne az Európai Unióban. Ugyanakkor az utazási tilalmaknál fontosabb a lakosság nagyobb csoportjainak (s nemcsak a potenciálisan fertőzöttek) szűrése, a vírushordozók kontaktjainak nyomon követése, tömegrendezvények, így a közönség előtt bonyolított focimeccsek megtiltása, a személyi higiénével kapcsolatos agresszív kommunikáció és a vezetők példamutatása. Minden szakmai tanácsot hiteltelenít, hogy a miniszterelnök és az egészségügyért felelős miniszter a nyilvánosság előtt maszk nélkül jelenik meg, kezet fog vendégeivel.

– A jövő héten elkezdődik a tanítás, és mostanában az a hír, hogy a gyerekek terjesztik leginkább a vírust, viszont ha nem indul el a rendes oktatás, akkor megint leállhat a gazdaság. Tulajdonképpen mi a prioritás?

– Angliában már elkezdődött a tanítás, úgy tűnik, hogy az iskolákban nem magasabb a járványveszély. A német vizsgálatok is azt mutatták, hogy a diákok és a tanárok nem játszanak döntő szerepet a koronavírus terjesztésében. Be kell tartani a távolságtartási szabályokat, a tanárok hordjanak maszkot, de a WHO a 12 év feletti gyermekeknek is ezt ajánlja, főleg a tantermen kívül. Itthon annak lehet kockázata, hogy sok iskola nem rendelkezik a biztonsági előírások maradéktalan teljesítésének feltételeivel, például nincs elég takarítószemélyzet, kézfertőtlenítő. Az állami fenntartó rossz gazda, ez többször bebizonyosodott. Ugyanakkor értem, hogy a távoktatás szülők százezreit kényszerítené a munkából való távollétre. Ezt el akarják kerülni. A kijárási korlátozásra, az iskolai zárlatra épülő járványkezelés hatásos, kényelmes a kormányok számára, mert könnyen elrendelhető és ellenőrizhető. Viszont a gazdaságot tönkrevágja, drága és pazarló. De vajon miért kell korlátozni olyan megyéket, városokat, amelyeknek a környékén nincs, vagy csak kevés fertőzött van a hónapok óta uralkodó vírushelyzetben?

– Úgy tudom, hogy változatlanul hazánkban tesztelnek a legkevesebbet. Ha megteszik, akkor is többnyire pénzért. Ön is úgy látja, hogy spórol a magyar kormány?

– A worldometers.info adatai szerint, 100 ezer lakosra vetítve, a három másik visegrádi országban másfélszer-kétszer több vizsgálat történik, mint nálunk (kivéve a szigorítás bejelentése előtti napokat). Németországban háromszoros, Belgiumban négy és félszeres ez az arány. Az elégtelen számú tesztelés torzítja a halálozási adatokat is. Irracionális a spórolás. A közepesen vagy jobban fertőzött országokból hazatérőkre hatósági karantén vár, hacsak macerás szabályok betartása mellett, jelentős nyereséget tartalmazó áron számlázott két tesztelés negatív eredményével nem szabadulnak. A frankfurti repülőtéren, de New Yorkban is ingyen tesztelnek, Magyarországon a tiszti főorvos által ajánlott ár az önköltség több mint kétszerese. Ez nem tisztességes.

– Egyesek szerint, évekig velünk lesz a Covid. Ön ennél optimistább? Tényleg hisz abban, hogy jövő év elejére meg lesz a vakcina?

– Nem szeretnék a jóslás bűnébe esni. Száz évvel ezelőtt, a spanyolnátha két hullámban pusztított, majd a betegség belesimult a szezonális influenzába. Szingapúri kutatók néhány hete leírták a koronavírus enyhébb tüneteket okozó új variánsát. A védőoltások fejlesztésében versenyfutás zajlik. Jelen pillanatban 160-nál is több az oltásjelölt, de tíz alatt van a hatékony védelem nyújtására esélyes vakcinák száma. Arra van remény, hogy az EU országaiban 2021 tavaszán, inkább nyarán, elkezdődhetnek a tömeges oltások. Magyarország ötmillió koronavírus elleni vakcinára kötött le kapacitást közös uniós beszerzés keretében. A lakosság többsége védőoltás párti, de tudnunk kell, hogy a koronavírus-járvány körüli bizonytalanságok nem kívánt és közvetett következménye a vakcina-ellenesség növekedése, amelyért elsősorban az alternatív hírportálok és kampánycsoportok a felelősek.

– Ha meg is lesz: kik fognak hozzá jutni? A gazdagabb országok, a gazdagabb emberek?

– Bízom abban, hogy Magyarországon mindenki, aki szeretné és térítésmentesen, hiszen közegészségügyi érdek a vírus visszaszorítása. A kívánatos sorrend: egészségügyi dolgozók, pedagógusok, veszélyeztetett csoportok és az úgynevezett kritikus infrastruktúrában foglalkoztatottak. Inkább attól félek, hogy sokan elhiszik a terjedő összeesküvés-elméleteket, s elutasítják a vakcinát. Az oltásellenességgel szemben, már most fel kell lépni. Nagyobb probléma, hogy vajon a szegényebb országok időben és elegendő oltóanyagot kapnak-e. Ezért van szükség globális szolidaritásra, amelyről a WHO főigazgatója is rendszeresen beszél.

– Ön szerint az elmúlt fél év alatt mely pontokon hibázott a kormány és hol kezelte jól a helyzetet?

– Jóindulatú megítéléssel is legfeljebb elégségesre vizsgáztak. Túlpolitizálták a járványvédelmet, visszaszorították a tesztelést, kapkodtak az egészségügyben, alig enyhítették a gazdasági károkat... Soroljam? Morálisan pedig elégtelent érdemelnek. Hiszen miként lehet 300 milliárdot elkölteni (részben használhatatlan) lélegeztetőgépekre, azzal a jelszóval, hogy az emberi élet nem múlhat anyagiakon, de halogatni az orvosok és szakdolgozók béremelését? A borfesztivál zöld utat kap, a könyvfesztivál nem?

– Most ön milyen döntéseket hozna?

– Nem leszek népszerű, de a szuperkupát a Puskás Arénában nem engedélyezném. Újrafogalmaznám az iskolakezdés járványügyi protokollját, s nem fukarkodnék a biztonságos oktatáshoz elengedhetetlen előirányzattal. Gondoskodnék védőfelszerelésről az egészségügyi és szociális intézményekben, az itt dolgozókat rendszeresen tesztelném, bérüket érzékelhetően növelném. Szigorúan megkövetelném a helyes maszkhasználatot, a távolságtartást zárt térben. Az éjszakai szórakozóhelyek, bárok tartsanak zárva, de a kulturális eseményeket – egészségvédelmi előírásokkal – nem tiltanám meg. S mindenek előtt, legalább háromszorosára emelném a tesztvizsgálatok napi számát, a betegség gyanújának esetére félreérthetetlen eljárásrendeket dolgoztatnék ki a háziorvosok számára és nyilvánosságra hoznám a járványkezelés alapjául szolgáló elemzéseket, prognózisokat. A beutazási korlátozásokat illetően, fenntartanám a jelenlegi (piros-sárga-zöld) szisztémát, ez működőképesnek látszik, de a tesztelésért nem sarcolnám meg a lakosságot.

– Káslert eltávolítaná?

– Az egészségügyért is felelős miniszter bábfigura, érdemi döntéseket nem hoz. Rég le kellett volna mondania, de úgy látszik, nem zavarja, hogy kétéves működése alatt, tovább romlott a humán ágazatok helyzete. A járványban neki tulajdonított, elhíresült intézkedésekre, mint amilyen az ellátások nagy részének leállítása, sokáig fogunk emlékezni.

– Egyébként a járvány rávilágított arra, hogy szükség lenne egészségügyi minisztériumra?

– Meggyőződésem, s a nemzetközi tapasztalatok ezt igazolják, hogy csak önálló egészségügyi (legfeljebb még a szociális területért is felelős) minisztérium képviselheti hatékonyan az egészség szempontjait a kormányzati döntéshozatalban. S nemcsak az ellátás szervezéséről van szó, az egészség védelme gazdasági, szociális érdek, sőt, a járvány idején megtanultuk, hogy nemzetbiztonsági ügy is.

– Voltaképpen kinek a kezében van ma az egészségügy irányítása?

– Magyarországon fontos egészségügyi elhatározás nem születik meg a miniszterelnök nélkül. De az elmúlt hónapokban látványosan bebizonyosodott, mennyire erőtlen az emberi erőforrás miniszterének pozíciója, az egészségügyi államtitkár pedig láthatatlanná vált. Az operatív törzset vezető belügyminiszternek jelentenek a tisztázatlan feladatkörű kórházparancsnokok, az orvosképzés az innovációs minisztérium felügyelete alatt van, reformterveket a pénzügyminisztérium és a nemzeti bank készít és a külügyminisztérium szerzi be az egészségügyi gépeket. Ebben a kaotikus rendszerben nem a szakértelem, hanem a kritikátlan lojalitás az alkalmazás feltétele. Igazi labirintus, Ariadné fonala nélkül.