Komjáthi Imre: a szabályokkal nem tudnak jóllakni az emberek
A KSH és az Eurostat friss adatai is azt mutatják, hogy nagyon sok olyan ember van Magyarországon – akár a lakosság kétharmada is –, akik máról holnapra élnek. Ezt szó szerint kell érinteni, mert egyre többen vannak, akiket érint a „sokadika”, a hó végi pénztelenség, amikor néhány nappal a fizetés előtt bérből és fizetésből élőknek aggódniuk kell azért, hogy nehogy most lyukadjon ki a gyerek cipője. A szociológusok ezért is alkalmaznak egy teljesen új kifejezést, a dolgozói szegénység fogalmát – mondta a Hírklikknek Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP elnökhelyettese, akivel az MSZP új szociális csomagjáról is beszélgettünk.
– Azt nem lehet letagadni, hogy emelkedtek a bérek és a minimálbér szintén, de az emelések előtt is Európa sereghajtói közé tartoztunk a fizetéseinkkel, ami azóta sem változott, sőt, romlott a helyzet. Ráadásul ránk omlott az infláció, ami meg egészen egyszerűen elvitte a béremelést vagy a nyugdíjemelést.
– Van még lyuk a nadrágszíjon?
– Azt látjuk, hogy azok az emberek, akik máról holnapra élnek, teljesen felélték a maradék tartalékaikat is és elkezdtek hátrálni. Először a mennyiséget vették vissza a fogyasztásból, azután már a minőséget is leengedték, így rosszabb minőségű táplálékot vesznek, rosszabb minőségű ruhákban járnak, viszont az infláció már olyan mértékű – főleg az élelmiszereknél –, hogy többségüknek már nincs hova hátrálni. Ezért gondolja az MSZP, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, az egyik napról a másikra élőket, a sokadikát megszenvedőket kell elsősorban támogatni, mert nekik már a létbiztonságuk van veszélyben.
– Akkor a szociális csomag, amit átnyújtottak a kormánynak, tartalmazza az esélykártyát, a minimálbér 15 százalékos emelését és az adómentességét, illetve az árstop alá tartozó élelmiszerek bővítését?
– Igen, de emellett a nyugdíjak emeléséről sem feledkezhetünk meg, és javasoljuk a svájci indexáláshoz való visszatérést. Hiába kaptak ők is emelést, ha azonnal elinflálódott az értéke. Emellett továbbra is fenntartjuk azokat a javaslatainkat, amiket még a kampányunkban a kormányprogramunkba illesztettünk. Ilyen a minimálbér adómentessé tétele.
– Az Európai Unió néhány napja szavazta meg a minimálbért.
– Igaz, hogy most elfogadtak az EU-ban egy direktívát a minimálbér szabályozásához, de a szabályokkal nem tudnak jóllakni az emberek. Fontos szabályok, de mit mondjunk nekik, amikor megkérdezik, hogy mennyi az annyi? Miből vegyünk magunknak ennivalót? Ezért lenne jó, ha a minimálbért legalább 15 százalékkal emelnénk, de mi kiszélesítenénk az árstop alá került élelmiszerek listáját is. Belekerülnének mindazok az alapélelmiszerek, amelyeknek napi szinten kell az asztalra kerülniük. Nem lehet állandóan csirkefarhátat vagy csirkemellet enni, kell az asztalra margarin, meg kenyér és tejtermékek is
– Kik tartoznak a legsérülékenyebb társadalmi réteghez?
– Sajnos úgy tűnik, hogy ebbe a sérülékeny társadalmi rétegbe egyre többen tartoznak bele. Most már vastagon benne vannak a pedagógusok, rendőrök, tűzoltók, egészségügyi dolgozók és a szociális munkások is. A szociális szféra miatt már régóta döngetjük az ajtót, mert az egyik legnehezebb munka az, amikor emberekkel kell dolgozni. Nagyon megviselte ezt az ágazatot és benne az idősgondozást is a Covid-járvány. Nem lehet elvitatni tőlük sem, hogy azonnali és jelentős béremelésre van szükségük.
– A kormány fog velük foglalkozni?
– A kormány intézkedéseiből és a költségvetésből azt lehet látni, hogy kitől vesznek el, azt viszont nem, hogy kinek adnak. Továbbra sincs szó arról, hogy emelik a hosszú évekre befagyasztott családi pótlékot vagy az egyéb olyan juttatásokat, amik a minimálnyugdíjhoz vannak kötve. Azt látjuk a számokból, hogy például a közgyógyellátás kasszájából is legkevesebb 400 milliót kivesznek. Ez egyszerűen nonszensz.
– Megadóztatná a multikat?
– Helyesnek tartjuk a multinacionális cégek megadóztatását, hiszen rettentő sok pénzt vittek már ki az országból. Azt gondoljuk, hogy ilyen helyzetben azoknak kell több szolidaritást mutatni, akiknek több van, és oda kell adni, ahová kevesebb jut.
– Mi lesz, ha nem változik semmi, és egyre többen lesznek olyanok, akiknek a hónap végén már nem lesz miből kenyeret venniük?
– Valamikor 2012-'13 körül majdnem egy éhséglázadást éltem meg, egy borsodi kis faluban, Rakacán, ahol akkor három napot késett a segély, mert zárolta a vízügy az önkormányzat számláját és ezért nem tudtak fizetni. Konkrétan tombolt majdnem kétszáz ember a polgármesteri hivatal előtt, és még a gyerekek is kiabáltak, hogy „de éhesek vagyunk”, „adják oda a segélyt” – mert ennyit jelentett a három napos csúszás. Gondoljunk bele abba, hogy most ugye százezer forint bruttóra emelték a közmunkások bérét, ami nettó 66.500 forint. Javaslom néhány fideszesnek, hogy próbáljanak megélni belőle. A közmunkások és a gyerekeik is olyasfajta minőségű éhezésben élnek, ami azt jelenti, hogy nem a megfelelő tápanyagot eszik. Néhány hónappal ezelőtt láttam olyan csirkerúdnak nevezett készítményt, amit emberek ettek és aminél még a macskakaja is drágább volt. Megdöbbentem, hogy akkor vajon mi lehet benne? De, most már az is drágább, hiszen mindennek emelkedik az ára, és akkor ne beszéljünk arról, hogy mennyi zöldséghez, gyümölcshöz jutnak. Maximum, amit a gyerekek az iskolákban kapnak.
