Komoly biztonsági kockázatot jelent az atomerőmű dolgozóinak jóléte, hangulata
A nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetésénél fontos, hogy az ott dolgozók jól érezzék magukat. Az atomerőmű baleseteknél a megfelelő biztonsági kultúra hiánya bizonyított tényező – emlékeztetett Barnabás István. Az önkormányzati képviselő, aki korábban maga is a paksi atomerőműnél dolgozott, úgy véli, a magyar állam, mint a paksi atomerőmű tulajdonosa is tudatában van ennek, mégsincs tekintettel a biztonsági kultúrára. A kormány által a várostól elvont pénzek hiánya így a város működtetése mellett az atomerőműben dolgozókra is közvetlen hatással lesz, bár a leköszönő polgármester szerint nincs akkora gond, mint ahogyan azt a megválasztott polgármester és az új képviselő testület látja.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Pakson a városháza elé hívott össze tüntetést az októberben hivatalba lépő ellenzéki városvezetés. A demonstrációval tiltakoztak a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító kormányrendelet ellen. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet szerint így a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát és ezzel az iparűzési adót a Tolna Vármegyei Önkormányzat szerzi meg.
Veszélyezteti-e az atomerőművet a Paks elleni pénzügyi bosszú? – kérdeztük Barnabás István önkormányzati képviselőtől, aki korábban a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik vezetője volt. „Közvetlenül üzemzavart vagy balesetet nem fog okozni a kormány döntése, de mint a nukleáris iparban régóta dolgozó ember, azt mondom, közvetetten hatással lehet a biztonságra. A biztonsági kultúra ugyanis nagyon fontos egy nukleáris létesítmény üzemeltetésénél. Ennek része, hogy az üzemeltető személyzet milyen körülmények között él, lakik, kapcsolódik ki, rekreálódik. Ez befolyásolja a dolgozók közérzetét, hangulatát. Vagyis biztonsági kérdés. Ha pedig az atomerőmű tulajdonosa, jelen esetben a magyar állam, ezt tudatosan lerontja, és Paks nem kap pénzt a működésére sem, vagy elveszi a várostól azokat a bevételeit, amelyektől működött a város, az az életfeltételek tudatos lerontása. Tehát a biztonsági kultúrára nincs tekintettel a tulajdonos, a magyar állam. Ez a következtetés nyugodtan levonható a magyar kormány döntéséből” – válaszolta Barnabás István, majd hozzátette, nyilvánvaló, hogy a nukleáris balesetek elkerülésének fontos része a személyzet felkészültsége, nyugalma. Az eddigi ilyen baleseteket ez a két szempont mindig befolyásolta.
Barnabás István azt is elmondta, a keddi tüntetés után kívül megkeresik az illetékes hatóságokat, azaz a Országos Atomenergia Hivatalt, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, az atomerőművek üzemeltetőinek nemzetközi szervezetét a Wano-t, hogy a kormány döntése miatt kialakult helyzetben változást érhessenek el. Fel akarják hívni a figyelmüket arra, hogy a paksi atomerőmű tulajdonosa, azaz a magyar állam tudatosan rontja a biztonságot.
A tüntetés után Szabó Péter leköszönő polgármester a Paks-Pressnek küldött közleményében reagált a választás után történtekre. Szerinte a júniusban megválasztott testületnek inkább örülnie kellene a győzelemnek, ehelyett viszont „egy rendkívül negatív, lázító és alaptalan vádaskodásba kezdtek azt megelőzően, hogy Magyarország kormánya bármilyen döntést hozott volna.” „A Fidesz-KDNP képviselői már a választási kampányukban hangsúlyozták, ha nem ők lesznek többségben, akkor a város nem fog támogatásokat kapni és elveszik az iparűzési adót. Miután ezt jó pár helyen elmondták, a városban nehéz lenne bármi mást állítani, mint ami elhangzott az ő szájukból” – reagált Szabó állítására Heringes Anita megválasztott polgármester.
Azt is bizonygatta a leköszönő polgármester, hogy a keddi tüntetésen elhangzott, Barnabás István által idézett és a közösségi oldalra feltett, rá vonatkozó hivatkozás tartalmát, egy engedély nélkül készült hangfelvételből vágták ki. Szabó Péter szerint a képviselőtársa öt éven keresztül hazugságokkal, félinformációkkal és csúsztatásokkal igyekezett félrevezetni a paksiakat. „Meg lehet nézni a Telexen, hogy mit mondott Szabó Péter. Ő egy vágatlan részben azt mondta, hogy egyetért a kormány döntésével. Szerintem azonnali hatállyal le kellene mondania a polgármesteri posztról. Bebizonyította, hogy nem Paks lakóit, hanem saját magát és a kormány, a pártja politikáját képviseli” – mondta Heringes Anita.
Szabó Péter volt az, aki a pandémia első döntéseként eladta a város hulladékgazdálkodó cégét, ami ellen feljelentést is született. Ő volt az, aki összeférhetetlenül vett fel pénzt a Paks2 felügyeleti posztjáért, a mai napig nem tudható, hogy mikor fizette vissza a jogtalanul felvett összeget. De ő volt az is, aki több alkalommal jól megfizetett tanácsadókat vett fel maga köré Paks pénzéből és többi között ő újíttatta fel a saját kocsiját 2,7 millió forintnyi önkormányzati pénzből – sorolta Heringes Anita. Ezek nem félinformációk és csúsztatások, hanem tények – jegyezte meg a megválasztott polgármester.
Szabó Péter közleménye szerint a kormány döntését nem állt és nem is áll módjában sem befolyásolni, sem értékelni. Arról a rendelet megjelenéséig nem tájékoztatták, sajnálattal vette tudomásul. Úgy gondolta, ha dönt egy kormány, akkor azzal politikusként egyet fog érteni, alkalmazkodni kell hozzá, párbeszédet kezdeményezni, mert a kritizálás még soha semmit nem oldott meg. Szerinte a kormány eddig is támogatta Paks városát 12 milliárd forinttal, és arra számít, hogy ez a jövőben is így marad. Hogy ezt nyomatékosítsa, bejelentette, hogy a vármegyei önkormányzat 11 milliárd forintot irányzott elő Paks város fejlesztésére, a paksi civilszervezetek működésére is biztosított lesz a forrás, és már zajlik a vármegyében az egyéb paksi támogatások előkészítése. „Megválasztásunk után felkerestük Orbán Viktor miniszterelnököt és Szijjártó Pétert a külügyi tárca vezetőjét, hogy Paks2 ügyében tárgyalásokat kezdeményezzünk a városi beruházásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatban. Azt nem tudni, hogy a leköszönő polgármester tett-e ilyet. De, amint kiderült a kormány döntése, mi voltunk azok, akik már reggel megérkeztünk a hivatalba, hogy segítsük a munkát, a leköszönő polgármester be sem ment aznap dolgozni. Paks a családunk, az életterünk. Ha az én családomat bárki bántja, teljesen mindegy, hogy melyik párthoz, szervezethez tartozik, a családomat fogom védeni. A vármegyénél lévő pénz pedig egyszerűen egy blöff. Senki sem tud róla semmit. Ezért is rossz ez a négy hónapnyi időszak, hiszen már megválasztottak minket, de nem tudunk információkhoz jutni” – mondta Heringes Anita.
A megválasztott polgármester konkrét hazugságnak nevezte Szabó Péternek azt az állítását, amely szerint Paks nincs rossz helyzetben, a várost nem üres kasszával, hanem jelentős megtakarítással adja át. „A leköszönő polgármester elmondta, hogy 3 milliárd forinttal fogja átadni a várost október elsején. De a költségvetésről tudjuk, hogy ez akkor lesz ekkora összeg, ha a kamatok is úgy alakulnak. Viszont azt nem szokta említeni Szabó Péter, hogy ez a 3 milliárd forint december 31-ig alkalmas a város üzemeltetésére. Annyit tett, hogy nem vitte csődbe Paksot, mert ebben az évben még képes működni, de a jövő évi kötelezettségeinknek a fedezetét még nem látjuk át. Úgy adja át a várost, hogy „utána a vízözön”, a következő testület oldja meg Paks működtetését úgy, ahogyan akarja. A polgármester jól tudja, hogy milyen állapotban van a város” – jelentette ki Heringes Anita.
Visszatérve a kormány pénzügyi bosszújára, a leendő polgármester is úgy fogalmazott: azok, akik jelenleg működtetik az erőművet fontos, hogy nyugodtan és kiegyensúlyozottan tudjanak dolgozni. „Ha nem tudjuk az egészségügyi ellátásunkat az eddigi színvonalon működtetni, ha nem lesz elég bölcsődei, óvodai férőhely, ha nem tudjuk kátyúzni az utakat, bővíteni a csatorna-hálózatunkat és nem tudjuk ezen a színvonalon működtetni a várost, akkor ezek az emberek nem mehetnek be nyugodtam dolgozni az atomerőműbe. Ez biztonsági kérdés”.
Az új testület által kezdeményezett keddi rendkívüli közgyűlésen Szabó Péter megígérte, hogy augusztus 30-ig benyújt egy költségvetési módosítást és egy olyan intézkedési tervet, amely segít Paks városában a megtakarításokat megteremteni. „Úgy látjuk, hogy nagyon sok mindenre nem lesz pénze a városnak, és ahhoz, hogy működni tudjunk, a színvonalon kell változtatnunk. Ez pedig nagyon nagy baj, pláne, hogy Paksnak több ezer embert kéne befogadnia Paks2 építkezése miatt. Azoknak, akik felépítik és az ő családjuknak is lakniuk kell valahol, miközben azt sem látjuk, hogy a most itt élőknek hogyan tudjuk a megszokott színvonalat biztosítani” – mutatott rá erre a szintén komoly, megoldandó problémára is Heringes Anita.