Komoly gondok vannak a nyugdíjakkal
„Egyre égetőbb az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi, tisztán inflációt követő indexálási módszerének megváltoztatása, az úgynevezett vegyes indexálás visszahozatala, párosulva egy jól kidolgozott nyugdíjkorrekciós csomaggal” – szögezte le a Hírklikknek Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója. Annak kapcsán kérdeztük, hogy olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint egyre több a kiugróan maga – akár a havi egymillió forintot is meghaladó – nyugdíj, miközben milliók nyugdíja szakad le egyre jobban a bérektől.
Talán nem véletlenül kerül időről-időre az érdeklődés homlokterébe Magyarországon a nyugdíjak nagyságának a problémája, illetve alakításának a rendszere. Milliókat érintő kérdésről van ugyanis szó, mégpedig egy olyanról, amely – szintén sokak által – igazságtalannak vélt rendszer eredménye. Most éppen az Életet az éveknek klubszövetség elnöke rótta fel a rendszer hibáit, s hívta fel a figyelmet arra, hogy gyorsan emelkedik az egymillió forint feletti nyugdíjellátások száma, miközben – általánosságban – megindult a nyugdíjasok elszegényedése. Hegyesiné Orsós Éva az ATV Reggeli Start című műsorában sajtóinformációkra hivatkozva közölte, hogy már 2017-ben is a duplájára nőtt és ezer körüli volt a kifejezetten magas nyugdíjat kapók létszáma.
Ahogy a 24.hu és a Pénzcentrum írásaiból kiderül: az elérhető statisztikák szerint 2016 augusztusában öten kaptak egymillió forint feletti nyugdíjat, 2017-ben hatan, ám mióta a Magyar Államkincstárhoz került a Nyugdíjfolyósító, azóta nincsenek elérhető statisztikák. 2018-ról annyit tehet tudni, hogy 27-en voltak, akik 700 és 800 ezer forint közötti, és ezren, akik több mint félmillió forintos nyugdíjat kaptak. Azóta fordulnak elő egyébként ilyen magas nyugdíjak, hogy a kormány 2012 után eltörölte a nyugdíjjárulék-fizetési plafont. Az már egy más kérdés – s erre Barát Gábor is felhívja a figyelmet –, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben napjainkban már nem tesznek közzé hivatalosa adatokat, lebontott statisztikákat a nyugdíjakról, a többi között a nyugdíjak átlagáról, megoszlásáról, az induló nyugdíjakról, stb.
Mindenesetre Barát Gábor szerint is már régebben megérett a rendszer a változtatásra. Úgy látja, hogy két aktuális dolgot kellene párhuzamosan meglépni, továbbá el kellene gondolkodni egy új nyugdíjmegállapítási rendszeren. Meg kellene változtatni az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi, tisztán inflációt követő indexálási módszerét, visszahozva a vegyes indexálást. Továbbá ki kellene dolgozni és alkalmazni kellene egy megfelelő nyugdíjkorrekciós csomagot. A jelenlegi indexálási módszer a nyugdíjak reálértékét ugyan megőrzi, de teljes mértékben kihagyja a nyugdíjasokat a gazdaság növekedéséből – szögezte le, hozzátéve: „mindkét igény reális, s arra vezethető vissza, hogy erőteljesen csökken a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított relatív értéke, ami az inflációt többszörösen meghaladó bérnövekedésre vezethető vissza. Ez a tendencia főleg 2015 után erősödött fel – tette hozzá.
Mindez növeli a nyugdíjak és a bérek közötti a szakadékot, illetve azt eredményezi, hogy a régebben megállapított nyugdíjakat „lekörözik” az újonnan megállapított ellátások, ami a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek valorizálására vezethető vissza. A probléma megoldására a fenti kétlépcsős megoldást látja célszerűnek, azaz a vegyes indexálást és egy jól modellezett és kidolgozott nyugdíjkorrekciót, ami lehetne differenciált, tompítva a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak, nyugdíjasok közötti különbséget – fejtette ki.
