Könnyen elbukhatja Mészáros Lőrinc és Szíjj László a 35 évre kötött autópálya-koncessziót
Magyarország történetének legnagyobb autópálya-felújításába vágott bele a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló sztrádakoncessziós társaság, az MKIF Zrt. Az újjáépítést ugyan a sztrádakoncesszió eredményeként ünneplik, de valójában nincs rá garancia, hogy a 2022-ben gründolt konstrukció megéri a szerződésben rögzített 35 éves időtávot – hívja fel a figyelmet a hvg.hu.
A cikket szemléző Népszava szerint a hvg.hu felidézi: az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az uniós testület szerint a 35 évre szóló koncesszió értékének becslése nem volt megalapozott. A koncesszió időtartamát is nehezményezi Brüsszel, másrészt úgy látja, hogy a kialakított struktúrában túlságosan kevés kockázatot visel a koncesszor. Holott e konstrukció lényege éppen az volna, hogy a kockázatok túlnyomó többsége – és persze az esetleges nyereség is – a koncesszió birtokosát illesse. A magyar sztrádakoncesszió azonban az Európai Bizottság szerint annyira nem felel meg a feltételeknek, hogy tulajdonképpen koncessziónak se lehet nevezni, inkább egyszerű közbeszerzésről van szó.
A konstrukció jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot fokozza, hogy Magyar Péter Tisza-vezér ígéretet tett a NER-korszakban kiosztott állami koncessziók felülvizsgálatára és adott esetben felbontására.
A hvg.hu megjegyzi, bizonyos, hogy a 2022 szeptembere óta élő koncessziós szerződést nem lehetne hosszas pereskedés és jó eséllyel borsos jóvátételek nélkül felbontani pusztán azért, mert az aktuális kormánynak nem szimpatikus a koncesszor személye. A cikk szerint azonban
-
más volna a helyzet, ha a szerződés teljesítésében a koncesszor súlyos mulasztásokat követne el, ilyesmire azonban eddig nem volt példa.
-
A megállapodás módosítása lehetséges, a felek egyetértésével. Több alkalommal volt is már erre példa: először az állam, pénzszűkében lévén, későbbre akarta tolni a költséges beruházásokat, legutóbb pedig – idén tavasszal – az uniós kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott kritikákra reagálva, történtek kisebb módosítások.
-
De a szerződés kormányzati felmondása előtt éppenséggel az uniós kötelezettségszegési eljárás nyithatja meg a kaput. A kontraktus ugyanis külön nevesíti az ilyen eljárást mint felmondásra jogosító eseményt. Különös tekintettel arra az esetre, ha az Európai Bíróság uniós kötelezettség megsértését állapítja meg.
-
Felmondási jogalap az is, ha „feltétlenül szükséges” volna a szerződés olyan lényegi módosítása, amelynek alapján a magyar közbeszerzési törvény szerint új tendert kellene kiírni. Az állam általi felmondás esetén azonban a koncesszort térítési díj illetné meg, valamint külön díj akkor, ha az állam a kötelezettségszegési eljárásban „nem tesz meg minden tőle elvárható intézkedést” a folyamat kedvező lezárása érdekében.
