Kormánycsapdák az oktatásban

Erről Orbán Viktor 2020 júliusában a „Cenzúrázatlan Európa” konferencián ki is fejtette a véleményét. Azt mondta, míg Nyugat-Európa a 2008-as pénzügyi válságra válaszul „megpróbálta megmenteni a jóléti államot”, addig az ő kormánya Magyarországon „munkaalapú társadalmat” (workfare state) épített ki. Erre azért volt szükség, mert ebben az „új világkorszakban” a jóléti állam már nem alternatíva, és szerinte ennek a felismerésnek volt köszönhető, hogy „a vírus előtt Magyarországon három százalékos volt a munkanélküliség”. Csakhogy jött a vírus, sőt, a sokkal súlyosabb második hulláma, ami olyan ágazatokat is megrázott, mint például az oktatás, amit Orbán Viktor amúgy nem tart számon stratégiai ágazatként. S mivel a járványhelyzet komoly gondokat okozott, a kormány most megpróbál gesztusokat gyakorolni az abban dolgozóknak. Azért jó lesz résen lenni!

Krónikus betegek felmentése a tantermi oktatás alól

A krónikus betegségben szenvedő tanárok mentesítése a tantermi oktatás alól volt az első ilyen gesztus. Az operatív törzs november 16-i ülésén részt vevő Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár osztotta meg a nyilvánossággal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a mai napon küldi ki az iskoláknak a tárcavezető határozatát, amely lehetőséget biztosít a krónikus betegségben szenvedő pedagógusok számára, hogy ha kérik, digitális módszerrel oktathassák diákjaikat. Kérdés, hogy a tárcavezető által november 10-én már kiadott rendelkezés miért csak 16-ára jutott el Maruzsáig, mégis Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével inkább azt néztük át, milyen további csapdákat rejt.

Totyik Tamás azt mondja, vannak benne csapdahelyzetek, mert igaz ugyan, hogy valamihez kötni kell, de nem mindenkire vonatkozik: csak azok a krónikus betegségben szenvedő pedagógusok esnek a határozat hatálya alá, akik betegségükből adódóan, adókedvezményt kapnak. Ugyanis vannak ilyen krónikus betegségcsoportok. Hogy melyek ezek, azt jogszabályban határozták meg. Közülük egyetlenegy van, amely nagyon rázós, mégpedig azoknak a rákos betegeknek a helyzete, akiknek a kezelése folyamatban van. Ezeknek a kollégáknak jó lenne, ha otthonról, online tudnának tanítani, és akkor megkapnák fizetésük száz százalékát. Azt ugyan nem tudjuk, hányan vannak az olyan krónikus betegségben szenvedő pedagógusok, akik mentesülnének a tantermi oktatás alól, de azt igen, hogy őket online oktatás esetében helyettesíteni kell. Lehet olyan iskola is, ahol emiatt összeomlik a tanítás, mert sokan krónikus betegek, és arról sem beszél senki, hogy az őket helyettesítőket hogyan fogják kifizetni.

A Pedagógusok Szakszervezetét az is aggasztja, hogy a Maruzsa által ismertetett rendelkezés megint feltételes módban íródott. Az a félelmük ugyanis, hogy ott, ahol az intézmény működését akadályozni fogja, a hiányzó kollégák nagy száma miatt az intézményvezető megtagadhatja a kérést. Azt ugyanis már a kormány is elismerte, hogy nagyon sok iskola működésképtelen lesz, ha a krónikus betegeket az oktatási rendszerből kiemelik.

Maga az intézkedés is nagyon megkésett. A Pedagógusok Szakszervezete augusztus 12-e óta folyamatosan követelte a krónikus betegek felmentését a tantermi oktatás alól.  Beszélgetésünk napjáig a PSZ tudomása szerint, 15 pedagógus halt meg koronavírus-fertőzés következtében, és közülük – a PSZ információ szerint – 11-en krónikus betegek voltak.

Az is igen nagy gond, hogy az iskolák nagy részében nincs minden tanterem felszerelve úgy, hogy ott online oktatást folytathassanak. Az osztályokba a tantermi oktatás alól felmentettek helyett tanárokat kell küldeni a gyerekek felügyeletére, és azokra a kollégákra, akik még tudnak dolgozni, hihetetlenül nagy munka fog hárulni. Szinte biztos, hogy ez belső feszültséget okoz, különösen abban a magyar társadalomban, ahol a szolidaritás elvének írmagját is próbálják kiirtatni.

A tankerületi- és az intézményvezetők is mindenféle módszert bevetnek, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kifizetniük a pedagógusoknak. Az egyik ilyen például az összevonás. Összevont helyettesítésre ugyanis nem jár hivatalosan túlmunka, de az eseti helyettesítés is igen nagy játékteret ad a pénz kifizetésének megtagadására. Nem véletlen, hogy a tankerületek, a szakképzési centrumok nem merik nyilvánosságra hozni, mennyi volt az eseti helyettesítések száma. Mindenesetre a PSZ vár a rendelet megjelenésére, mert Maruzsa Zoltán szavaiból nem derül ki az sem, hogy az az óvodapedagógusokra, a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozókra és a szakszolgálatoknál lévőkre is érvényes lesz-e.

A táppénz

Noha Kásler Miklós miniszter szerint 100 százalékos táppénz jár minden, a munkahelyén koronavírussal megfertőződött pedagógusnak, továbbá azoknak, akik karanténba kényszerültek. A gyakorlatban a tankerületek és az intézményvezetők jóindulatán múlik, ezt valóban megkapják-e. Totyik Tamás eleve etikátlannak tartja, hogy sem a tankerületek, sem a szakképzési centrumok vezetőinek, de még a háziorvosoknak sem adtak arról felvilágosítást, hogyan kell eljárniuk a 100 százalékos táppénz megállapításakor. Bár a tankerületi vezetőknek szóban elhangzott az utasítás, hogy segítsék a 100 százalékos táppénz igénybevételét, ez nincs írásba foglalva. Márpedig tudjuk, hogy ami Magyarországon nincs írásban lefektetve, az nem működik tökéletesen, ezért van az, hogy az ország néhány részében megkapják a koronavírus-fertőzöttek a 100 százalékos táppénzt, de az ország nagyobb részén csak 60 százalékot utalnak nekik.

Ingyenes internet

Múlt hét szombaton jelent meg a Magyar Közlönyben az, az Orbán Viktor által jegyzett rendelet, amely szerint a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt segít a digitális oktatásban érintett családoknak. A kormányfő elrendelte az ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítását.  A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás harminc napra ingyenesen vehető igénybe a köznevelésben és a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben működő, középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel. 

Észtországban az EU-s forrásokat arra fordították, hogy – bár területileg jóval kisebb, mint Magyarország – az egész országban biztosított ma az internet-lefedettség – fakad ki a PSZ alelnöke. Mindenki, még a legkisebb tanyaközpontokban lakók is ingyen hozzáférnek. Nálunk pontosan a leghátrányosabb helyzetű települések – például a román határ mentén, ahol egyetlen magyar szolgáltató sincs – nem férnek hozzá, mert még optikai kábel sincs. Megint a legszegényebbek maradnak ki, mert internetük sincsen, így nem tudják érvényesíteni a lehetőséget. Ezért aztán a hátrányos helyzetű gyerekek megint lemaradnak. 

Lakástámogatás

Újabb milliárdokkal támogatja a kormány a közfeladatot ellátó személyek lakhatását. A lehetőséggel egyre több pedagógus él, mivel a fenyegető szakemberhiány kivédése érdekében, sok településen szolgálati lakás felkínálásával teszik vonzóbbá a tanári, óvónői állásajánlatokat – írta a Magyar Nemzet november 17-én. A cikkből kiderül, a kiírás száz százalékos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok felújítását, átalakítását, bővítését, funkcióváltását és rendelkezésre bocsátását segíti. 2019-ben 93 pályázat kapott támogatást, ebből 35 ingatlant iskolai és óvodai pedagógusok részére igényelt az önkormányzat. Az idei 111 győztes pályázat révén, pedig 47 pedagógusnak lesz lehetősége szolgálati lakáshoz jutni.

Totyik Tamás azt mondja, kutatása alapján, a Pedagógusok Szakszervezete volt a szószólója annak, hogy a pályakezdő fiatalok legnagyobb problémája a lakhatás. Budapesten például 150 ezer forint a nettó keresete egy pályakezdő pedagógusnak, egy albérletet 140 ezer forintért adnak ki, és ebben még nincs benne a rezsi, és nem is evett az albérlő. Erre a kormánynak mindenféleképp válaszolnia kellett. Ha így nézzük, a 47 pedagógus nem is olyan sok.

Nagyjából tízezres pedagógushiány van, és nem 3000, ahogy a Magyar Nemzet állítja. Ahogy az sem igaz, hogy öt éven belül lesz nagy gubanc, mert már most is az van. Azt a Klebelsberg Központ is elismeri, hogy jelenleg 24,5 óra a pedagógusok átlagos heti óraszáma. Ha egy húsz fős tantestületből kiesik öt pedagógus, nem tudják a feladatot ellátni, a takarítónőt kell beküldeni helyettesíteni.

Egyébként nem egy korábbi sztrájkmegállapodásban leírtak szerint számolják az álláshelyeket. Ha a törvényben előírt átlag 22 fővel számolnának – és nem maximált létszámmal, ami törvénysértő –, akkor tízezerrel több pedagógus álláshelyre lenne még szükség. És hogy 2013-hoz képest miért van szükség több pedagógusra? Mert a köznevelési törvény bevezette az egész napos iskolát, ezzel párhuzamosan az új Nemzeti alaptanterv 20 százalékkal több óraszámot írt elő, amit most heti egy órával csökkentettek. Tehát tízezer pedagógus álláshelyre lenne ma is szükség.  Ezzel szemben, tavaly nem egészen háromezer pedagógusgyakornok jelentkezett minősítésre.

Mivel a kormány nem tekinti stratégiai ágazatnak az oktatást, a viselkedése is ebbe az irányba mutat. S mivel nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak, nem is fogja a béreket megemelni. A munkaalapú társadalomnak ugyanis nem az az alapja, hogy legyen sok képzett emberfő, hanem az, hogy bérrabszolgák legyenek.