Kormánykomisszárokat ültetnek a diákok nyakára, miközben másfél éve nincs rektor

„Erre jelenleg nem tudok választ adni” – zárta rögtön rövidre a kérdést és nem érdektelenségből, tekintve, hogy 20 éve oktatja a színművészeti diákjait. Pillanatnyilag senki sem tudja, hogy a kihirdetett járványveszéllyel indokolt zárlatot követően, hol, mikor, kik által kezdődik újra az intézmény megszokott élete. Pletykák szerint, már gőzerővel és bőséges költségvetéssel zajlik egy új helyszín kialakítása.

Pár napja egy posztjában az alábbiakat írta: „/.../Ne feledjétek, hogy az SZFE jelenlegi fenntartójának neve: Színház- és Filmművészetért Alapítvány. Így, az egyetem neve nélkül, mert azt egy módosítóval a törvényalkotás utolsó szakaszában törölték belőle. Az állami pénzt ez az SZFE-t mint állítólagos magánegyetemet fenntartó alapítvány olyan intézményre költheti, amilyenre csak akarja, például bármilyen más, akár a közeljövőben alapítandó felsőoktatási intézményre. Hiszen fogalmunk sem lesz róla, hogy mi is szerepel majd abban a szerződésben, amelynek értelmében az állam közforintok milliárdjait fogja átutalni az őt kiszolgáló kliensekből összeverbuvált kuratóriumoknak./.../ Ugyanez  alapítvány kuratóriuma, az SZFE törvénytelenül kinevezett ún. vezetői révén, akik az egyetem érdekei helyett az egyetemet annektáló Fidesz-kliensek  érdekeit képviselik, kitiltotta az egyelőre még az SZFE tulajdonát képező ingatlanokból az egyetem hallgatóit és oktatóit, az épületeket  ismeretlen felhatalmazású biztonsági emberek őrzik. Érdeklődve várom a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalását.” Azt a kérdést, hogy kik ezek az emberek, akiket a nyakukra ültettek, egy jogi ellentmondásra hivatkozva próbálta megválaszolni, mivel – álláspontja szerint – az akadémiai vezetés, azaz a rektorhelyetteseket, valamint az általuk kinevezett valamennyi intézményvezetőt törvénybe ütközően nevezték ki. 

„A rektorhelyetteseket a rektor tudná kinevezni, rektor viszont már másfél éve nincs az intézmény élén. Azt már nem is említem, hogy ezekre a pozíciókra pályázatokat kötelező kiírni, amiről nincs tudomásom, hogy megtörtént volna. S hogy a helyzet még kacifántosabb legyen, egy adminisztratív hiba miatt az SZMSZ-ük szerint nemzetközi pályázatra lenne szükség még az osztályfőnökök kinevezéséhez is, bár ezt a passzust feltehetően még a MOME SZMSZ-éből kopizhatták ki” – mivel egy külföldi pályázó motivációját már nem tartja életszerűnek. Az egyetem oktatóinak általános véleménye, hogy minderre a kinevezett kuratórium a mai napig nem jogosult – elvileg és a törvény betűje szerint a korábbi rektorválasztási folyamat még mindig nem zárult le, mert a szenátus által egy éve rektornak jelölt Upor László kinevezésének elhalasztását az érintett szervek mindeddig semmivel sem indokolták. Németh szerint feltehetően maguk a vezetők is érzik, hogy ez problematikus, ezért kell megbízott rektorhelyetteseket kinevezni, őket rektori jogkörrel felruházni, de „ez már a jogi szürke zóna tartományába tartozik”.

Az elmúlt hetekben sebtében kinevezett intézetvezetők szakmai elismertsége legalábbis kétséges, de miután az eddigi oktatókat leváltották, muszáj volt keríteni valakiket – csak az a fránya szakmaiság ne lenne. Sem Bodolai Géza, sem Antal Zsolt nem üti meg az eddigi mércét, bár ezt Németh Gábor nem kívánta kommentálni. Inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy például a Karsai György vezette doktori iskola élére egyszerűen nem találtak még mindig legalább látszatra megfelelő embert. Antal Zsolt ráadásul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanított ezt megelőzően, fő területeként említhető, hogy az államhoz lojális „közszolgálati médiának” hogyan kell működnie, a Fidesz kampányfilmjeit gyártó Happy Endnél kezdte a pályáját, majd később az első Fidesz-kormány kommunikációs tanácsadója lett. A kérdésre, hogy vajon kampánykomisszárként került-e az SZFE vezetésébe, Németh Gábor szerint „ezt ő minden bizonnyal nehezményezné, bár az ideológiai elköteleződését nehéz lenne tagadni annak alapján, ahogy régebben megnyilvánult, például a migránskérdésben”.

Meggyőződése, hogy a kuratórium erős offenzívája jelenleg mintha kifulladt volna, „érzékelhető némi zavar” a humán erőforrás utánpótlásában is, látszik, hogy nincs honnan előhúzni olyan kádereket, akik a minimálisan kötelező követelményeknek megfelelnek. Még a jelenlegi kinevezettek tevékenységében is tetten érhető, hogy „híján vannak több, az egyetem alapvető működését érintő ismeretnek. „Például kinyilatkoztatták, hogy este hatig lehet az egyetem épületében tartózkodni, holott a színházasok általában késő estig próbáltak – még a kijárási tilalom meghirdetése előtt –, itt említhető az internet elzárása, hogy nem lehet kamerát használni – ezek mind-mind olyan improvizatív parancsok, amik egyértelműen igazolják a kinevezettek dilettantizmusát, miközben se szenátus, se választási kiírás nincs.

Ironikusan hozzáfűzte, hogy „amikor hirtelen nagyon sok pénzünk lett, akkor a költségvetési szerkezetben volt egy olyan tétel, ami ideiglenes épület bérlését és új tanárok felvételét célozta. Új tanárokat nem nagyon látunk még akkor sem, ha nem látunk bele a működési koncepcióba. Az előbb említett nevek is a semmiből kerültek elő – egyszer csak értesültünk arról, hogy ők kerültek az intézetek élére.”

A tegnapi napon, pénteken ismét megerősítette immár harmadszor, immár másodfokon és jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, hogy jogszerű volt az egyetemen folytatott sztrájk, mivel az autonómiakövetelések közvetlenül érintettek gazdasági és szociális kérdéseket. Hogy mindez mit befolyásolhat a továbbiakban, arra nehéz választ adni: Németh Gábor szerint a logikus az lenne, ha a döntés értelmében a fenntartó – akit egyébként a sztrájktörvény is erre kötelez – immár leülne tárgyalni az ellenérdekelt féllel a követelések megvitatásáról. Arra a kérdésre szintén nincs még konkrét válasz, hogy milyen jövőképet is vázolnak fel az új intézményvezetők: „egyelőre az derült ki, hogy zajlik az előkészület egy külső oktatási helyszín kialakítására, bár erről írásbeli határozatot nem láttam, de szóbeli nyilatkozatok erre utalnak. Az új helyszín pedig a szóbeszéd szerint a Duna TV megüresedett székháza volna, a Déli pályaudvar közelében.”  

Arra a kérdésre, hogy bármelyik új vezetővel beszéltek-e az eljövendő időszakról, a válasz határozott „nem”, mivel „ezek a hőn áhított beszélgetések a jövőről, amikor egyébként ugyanezek az emberek ellehetetlenítik az egyetem jelenét: nem lesz félév, nincs tanítás, hallgatókat perelnek be, változatlanul nem férhetünk hozzá az oktatók és a hallgatók közös munkáját összekötő és életben tartó informatikai háttérrendszerhez, és nem ülnek le tárgyalni a sztrájkbizottsággal sem, hiteltelenek – nem is tudom elképzelni, hogy ezek után miről tárgyalhatnék velük. Azt még hozzátenném, hogy egy teljes félévet semmisé tenni a kreditalapú felsőoktatásban nem lehet, legalábbis az elmúlt hétig ez egyszerűen nonszensz volt. Egy tárgy egy hallgatóra vonatkoztatva lehet érvénytelen, de egy egész egyetem teljes félévét érvényteleníteni eddig nem lehetett. Ehhez kénytelenek voltak alkotni egy Lex SZFE-t a múlt héten. Bár a járványhelyzetre való hivatkozással hozták meg, a teljes felsőoktatásra vonatkoztatva, de amint megszületett ez a törvény, másnap reggel meg is kaptuk az erre vonatkozó határozatot a kuratóriumtól, mely alapján szerintük érvénytelen a félév. Ezt vitatjuk” – nyilatkozta a Hírklikknek Németh Gábor író, forgatókönyvíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.