Kormányváltás esetén valós klímavédelmi intézkedések történhetnek
Kormányváltás esetén valós klímavédelmi intézkedések történhetnek – jelentette ki Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerdán a Klubrádióban, ahol az ellenzék közös alkotmánybírósági beadványáról kérdezték, a klímavészhelyzet kihirdetése ügyében.
Az együttműködő ellenzéki pártok azért fordultak közösen az Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg a klímavédelmi törvényt, amelyet ugyan a Párbeszéd nyújtott be a Parlamentnek, de mire az elfogadásig jutott, a kormány „a saját szájíze szerint teljes mértékben átírta”, és más európai uniós tagállamoknál sokkal alacsonyabb szintű vállalásokat tett – mondta el Tóth.
Az ellenzék azt szeretné: az EU-n belül elfogadott és az ENSZ által meghatározott klímacélok kerüljenek be a magyar klímatörvénybe is – szögezte le.
Példaként említette, hogy az ENSZ álláspontja szerint az 1990-es szinthez képest 65 százalékkal kellene csökkenteni a széndioxid-kibocsátást annak érdekében, hogy másfél fokon belül maradjon a felmelegedés – „már ez is tragikus”, mondta –, de a magyar kormány csak 40 százalékot vállalt ebből.
A kormány egyetlen dologban gondolkodik klímacélok ügyében, hogy 2030-ig bezárja az ország egyetlen szénalapú erőművét, a Mátrai Erőművet, amire legalább 70 milliárd forint közpénzt költött már el, „és meg is van a klímacél, köszönjük szépen” – mondta a társelnök szarkasztikusan.
Az Orbán-kormány üzletet lát a klímavédelemben; a magyar kormány Európai Uniónak kiküldött anyagából – amit az EU nem fogadott el – szintén azt látszik, számukra az a fontos, mennyi pénzt tudnak a klímavédelemre szánt pénzből „újrahasznosítani saját maguknak” – mondta.
Az ellenzéki pártoknak, az MSZP-nek és az LMP-nek is nagyon fontos programpontja lesz, és az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely is azt képviseli, hogy a klímapolitikán változtatni kell, ezért is nagyon fontos a kormányváltás – jelentette ki.
Jelezte: a fiatalok nagyon érdeklődnek a téma iránt, hiszen az ő jövőjükről van szó, „nekünk meg a felelősségünk, hogy mit adunk át a gyermekeinknek, unokáinknak”.
Mint mondta, az ellenzék Közös Alap elnevezésű programtervében nagyon erőteljesen jelen vannak a klímavédelmi célkitűzések, az MSZP-Párbeszéd szövetség pedig zöld megállapodást kötött az LMP-vel, céljaik támogatására.
A kormányváltás utáni lehetséges lépések között a lakások energetikai szempontú felújítását, szigetelését és fűtés-korszerűsítését említette, amivel 30 százalékkal is csökkenhetne a háztartások széndioxid-kibocsátása.
Ezt az unió támogatja, de hazai forrásból is megvalósítható lenne. A környezetvédelmi hatással is járó intézkedés megtakarítást hozna a családoknak: a rezsijük csökkenne, a vagyonuk pedig a fölújított lakásokkal nőne; és jó lenne a helyi kisvállalkozásoknak is. Különösen igaz ez a falvakban lévő, mintegy 1 millió „Kádár-kockában”, régi építésű családi házban élőkre – tette hozzá.
„Ezer haszna lenne, de hát a Fidesz-kormánynak fontosabbak voltak a kormányhivatalok felújításai” – jegyezte meg, hozzátéve: a kormány azért nem támogatja ezt a tervet, mert a sok kis beruházásnál „a nagy oligarchák, mogulok nem nagyon tudnak szóhoz jutni”.
Elmondta: az alkotmánybírósági beadványt az LMP kezdeményezte, miután a kormánypártok kétszer is lesöpörték az ellenzék módosító indítványait a klímatörvényhez. Az ellenzék német mintára cselekedett, ahol az ottani Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvényt, mondván: az sérti a német alkotmányba foglalt jogokat az egészséges környezethez; egyúttal szigorúbb vállalásokra utasította a német állami vezetőket és törvényhozókat.
