Korózs Lajos: a kormány csődje kihat a nyaralásra is

Az inflációs nyomás évek óta jelen van Magyarországon, és miután a kormány nem hozott érdemi intézkedéseket, olyan helyeken is nagyon komolyan emelkedtek az árak, ahol nem volt indokolt – kezdte elemzését az MSZP alelnöke. A kereskedők és a szolgáltatók egy része úgy volt vele, ha már mindenki emel, akkor miért ne emeljen ő is? Következésképpen itt az árspirál az elmúlt egy évben csúcsra járt, hiszen éves viszonylatban 25 százalék fölött tetőzött az infláció. 

Mindez természetesen kihat a turizmus helyzetére is. Nyilvánvaló, hogy a balatoni turizmus erősen vissza fog esni, amiből az következik, hogy még tovább emelkednek az árak, mert nagyon sokan például befektettek, hitelt is vettek fel az idei nyári szezonra, ami miatt törlesztési kötelezettségeik vannak. Korózs Lajos emlékeztetett rá, hogy a Balatonon általában három-négy hónap alatt kell behozni szinte egy egész évi forgalmat. „Ez nem fog sikerülni, mert úgy látom, hogy a magyarok egy jelentős része inkább külföldre megy nyaralni.” Most már nem csak Horvátország, az Isztria és az észak-dalmáciai üdülőhelyek és kempingek a slágerek, hanem sokan bátran belefognak akár egy montenegrói vagy egy albániai kirándulásba is. „Több olyan ismerősöm van, aki a nyarat Albániában tölti, és nem a Balatonnál. Úgyhogy ezen el kéne gondolkozni a turisztikai szakembereknek is” – javasolta.

A szociálpolitikus rámutatott, hogy az árak növekedésével a bérek egyáltalán nem tartottak lépést, és így nem csak, hogy az emberek egy része nyaralni elmegy Magyarországról, de a magyar társadalom egy jelentős része sehová sem tud menni üdülni. Mindez meg is látszik majd a turizmus különböző számszaki mutatóiban. Ráadásul a belföldi turizmus bevételeit ronthatja az is, hogy kinyitották a SZÉP-kártya zsebeit. Mert az látszott, hogy „van egy jó csomó pénz” SZÉP-kártyaként a munkavállalóknál – ahol még volt valamiféle cafeteria –, viszont annak egy jelentős részét a turizmusra, kirándulásra, vendéglátásra lehetett felhasználni. De látva azt, hogy mennyire nyomorultul él itt most körülbelül 3-3,5 millió ember – ezt a kormány is érzékelte –, most közölték, hogy ezentúl nemcsak a turizmusra, hanem a mindennapi megélhetés finanszírozására, magyarul hideg élelem vásárlására is fel lehet használni. 

Nem véletlenül tiltakoztak a turizmus szakmai szervezetei, mert ez is az ő várható forgalmukat fogja csökkenteni. Az emberek jelentős része ugyanis inkább a mindennapi megélhetését finanszírozza, mintsem, hogy belföldi turizmusra költsön. Ezért is emelnek árat nagyon sok helyen, többek között a Balatonnál. A hétköznapi ember számára így válik megfizethetetlenné a magyar tó. Láttuk, hogy a Balaton Soundon milyen árak voltak, ezek pedig nagy valószínűséggel be fognak gyűrűzni más olyan kiránduló és üdülőhelyeken is, mint mondjuk a Velencei-tó, a Tisza vagy a Duna üdülőhelyei, kempingjei. Ezek az árnövekedések pedig nem segítik az infláció letörését – hívta fel az összefüggésekre a figyelmet Korózs, aki pénteken elemezte az új inflációs adatokat.

Eszerint nem sikerült a kormánynak elérnie, hogy húsz százalék alá csökkenjen az infláció, pedig nagyon-nagyon várták, szerinte „fenték is a késüket, hogy most egy nagy dicshimnusz sorozatot elindítanak a hétvégén, de hát ez nem jött össze” – fogalmazott a szocialista politikus. Egyáltalán nem csökken olyan hirtelen és drasztikusan a pénzromlás üteme, mint ahogy gondolták. Annál is inkább, mert még mindig magasabb a maginfláció, mint a lakosság egészére mért infláció. A nyugdíjasok még ehhez képest is rosszabb helyzetben vannak, mert a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján mért inflációs ráta is jóval magasabb, mint a lakosság egészéé. „Úgyhogy nem igazán látom realitásnak azt, hogy az év végéig egy számjegyű legyen Magyarországon a fogyasztói árindex, mint ahogy azt megrendelte a miniszterelnök. Ez ráolvasással nem szokott működni” – mondta az MSZP alelnöke.

Miközben a szállodaszövetség elnöke szintén borúsan látja a helyzetet, és 40 százalékos balatoni vendégforgalom és bevétel visszaesésről beszél, addig a turisztikai hivatal elnöke szerint mégsem olyan nagy a baj. A kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szinte legyintett erre és annyit jegyzett meg, hogy ha pontosabban fogalmaznának, akkor nem lennének olyan adatok, mint amilyenekre a szállodaszövetség elnöke felhívta a figyelmet. Hol lehet az igazság? – kérdeztük a szocialista politikust. 

„Az a helyzet, hogy nem szívesen beszélnek erről, bár pár napja Gulyás Gergely elismerte, hogy a magyar gazdaság recesszióban van. Igaz, ezt csak egy ilyen félmondat erejéig említette meg a kormányinfón.” Korózs Lajos szerint a magyar gazdaság már háromnegyed éve technikai recesszióban van, mínuszos a növekedése. Ez az egyik dolog. A másik, hogy a recesszió mellett a reálbérek most már egy fél éve hónapról hónapra hét százalékkal kevesebbet érnek, tehát folyamatosan reálbércsökkenés van. Ebből következik a fogyasztás 30-40 százalékos visszaesése. Ez azt jelenti, hogy tovább fog csökkenni a GDP, mert a turizmus az egyik legnagyobb „beszállítója” a magyar gazdaságnak az autóipar mellett. Nagyon oda kéne figyelni arra, amit a szakmai szervezetek mondanak, mert a kormány ezekből vonhatna le konzekvenciákat és hozhatna nagyon komoly döntéseket, például az infláció leszorítására, a bérek és a nyugdíjak karbantartására. „Ha egy csöpp esze lenne a kormánynak, akkor leülne a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, elkezdene gyorsan egy év közbeni bértárgyalást. Elfogadhatna egy év közbeni három-négy százalékos minimálbér- és bérminimum-emelést és még nem késő, augusztusra bejelenthetne egy öt százalékos nyugdíjemelést is. Ha ez nem történik meg, akkor ez egyértelműen a gazdaság további visszaesését fogja eredményezni” – tette hozzá a szociálpolitikus. Utalt rá, hogy Gulyás Gergely már azt is elismerte, hogy nem tarthatók a 2023-as – tudni sem lehet, hányszor módosított – költségvetés hiánycéljai. 

„Kapaszkodjanak meg, most 1600-1700 milliárd forintos megszorítást kell végrehajtani a kormánynak, hogy valamelyest egyensúlyban tudja tartani a magyar költségvetést” – hívta fel a figyelmet Korózs Lajos. Létrehoztak egy válságstábot Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével, aminek feladata, hogy megnyirbálja a különböző nemzetgazdasági ágak költségvetési tételeit. Köztük például a családi pótlékot, amelynek összege – Korózs Lajos szerint felháborítóan – már 15 éve nem változott, gyakorlatilag a vásárló értékének 55-60 százalékát elveszítette. 2008-2009-ben egy 12.200 forintos családi pótlékból, ami egy gyerek után jár, be lehetett vásárolni egy hétre. Most 10-12 ezer forintért egy napra sem biztos, hogy sikerül. „Kíváncsian várom, hogy a kormány milyen intézkedéseket tud hozni ebben a helyzetben, csak egyet ne felejtsünk el: ezt a helyzetet ők teremtették.”