Korózs Lajos: a rögtönzésekkel teli gazdaságpolitika maga a csőd

Korózs Lajos szerint a visszaesés azt mutatja, hogy az uniós szinten a három legrosszabbul teljesítő ország közé kerültünk. Mint mondta, ígéretek vannak, de rendszerint azok is maradnak, hivatkozott a Belgrád-Budapest vasútvonalra, amelyet öt éve ígérnek és még el sem kezdték építeni.

A szocialista politikus szerint gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség ahhoz, hogy kilábaljunk ebből a nehéz gazdasági helyzetből, amelyben strukturális válság is van, és a kormány ezzel nem számol. Úgy fogalmazott, az egész gazdaság szerkezete torz. Korózs Lajos arra is rámutatott, hogy komoly lépéseket kellene tenni a munkaerőpiacon is, mert az alacsony hozzáadott értékű, az alacsony bérű betanított munkával ebből a helyzetből nem lehet kilábalni. „Csak és kizárólag egy konszenzuson alapuló gazdasági stratégiát kellene alkotnia a kormánynak” – tette hozzá.

„Az alacsony hozzáadott értékű munka garantálja a leszakadást Európa fejlettebb régióitól, csak a tudásalapú gazdaság lehet a megoldás, a rögtönzésekkel teli és koherencia nélküli gazdaságpolitika, az maga a csőd” – jelentette ki tájékoztatója végén Korózs Lajos.

2024 márciusában az ipari termelés volumene 10,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal  

A feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a gép, gépi berendezés gyártásában. Ez a 2024. februárinál 3,0 százalékkal kisebb volt.

Az ipari export volumene 12,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,5, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 19,4 százalékkal esett vissza.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 11,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,6 százalékkal csökkent, míg a csekély súlyú bányászat kibocsátása 1,1 százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 12,6 százalékkal csökkent.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 17,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 17,5, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 21 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 32 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. További kilenc alágazatban 0,3 és 15,7 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legerőteljesebben a csekély súlyú dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. Mindössze egy alágazatban nőtt a kibocsátás: a malomipari termék, keményítő gyártásában, 25 százalékkal.

Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása márciusban 11,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,4 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.

A KSH jelentése kitért arra is, hogy Magyarország minden régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 16,2 százalékkal Nyugat-Dunántúlon, a legkevésbé, 3,0 százalékkal Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,0 százalékkal kisebb volt a tavaly márciusinál. Az új belföldi rendelések 4,9, az új exportrendelések 15,4 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány március végén 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az első negyedévben az ipari termelés 4,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 61 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,9, a 39 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,3 százalékkal csökkent. Csupán két alágban nőtt a volumen: az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 4,1, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 0,8 százalékkal - jelentette a KSH.