Korózs Lajos: négy százalékos lehet a nyugdíjkorrekció

15 százalékos januári nyugdíjemelés után a novemberben esedékes nyugdíjkorrekciót 4 százalékosra valószínűsíti Korózs Lajos, aki becslését a Klikk TV Mélyvíz című műsorában mondta el. Bár a mértékadó elemzők éves szinten 17,5 százalékos inflációt várnak, amely „csak” 2,5 százalékkal volna több a 15 százalékos emeléshez képest, mivel azonban a kormány több mint egy százalékkal még tartozik a nyugdíjasoknak tavalyról, ezért becsüli 4 százalékosra a visszamenőleg folyósítandó nyugdíjkiegészítést az MSZP politikusa. Korózs Lajos részletesen ismertette, hogy miként finanszírozzák ezt az összeget. Elsőként már a novemberi nyugdíjat, a kiigazított mértékkel megemelik, majd januártól visszamenőleges a kiigazított mértéket is pluszban elutalják (azaz tízszer, plusz a 13. havi nyugdíjhoz tartozó emelést). A következő hónapban, decemberben pedig már a novemberi megnövelt nyugdíjat utalják ismét.

„Nem látok olyan kormányzati intézkedést, amely érdemben csökkentené az inflációs rátát” – tette hozzá Korózs Lajos. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen drámai mértékben emésztik fel a nyugdíjasok megélhetését a fűtési számlák, sok egyedülálló idősnek akár még a bevételei 40 százalékát vagy annál többet is a háztartási energiára kell költenie.

Az elmúlt 13 évben volt ugyan két olyan esztendő, amikor a nullához közelített az inflációs szám – fejtegette a politikus az inflációkövető nyugdíjszámolással kapcsolatban, majd hozzátette –, de minden más évben a nyugdíjasok gyakorlatilag nemcsak, hogy hiteleztek a kormánynak, hanem két dolgot garantáltan elrendeztek: az egyik, hogy leszakadjanak a bérekről a nyugdíjak, a másik pedig, hogy befagyasztotta a nyugdíjak vásárlóértékét. Korózs Lajos felhívta a figyelmet, ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány befagyasztotta a nyugdíjasok életszínvonalát azon a szinten, amikor nyugdíjba vonultak.

A kormány több becsült adatból dolgozik, amikor nyugdíjkorrekciót és nyugdíjemelést számol, és így komoly a hibázás kockázata – mondta a szakpolitikus –, „ha az év utolsó két hónapjában nagyobb lesz az inflációs ráta, mint amennyi kiigazítást adott, akkor még azt sem kapja vissza a [nyugdíjas] amennyit hitelezett, mert [az elmaradó többletet] kamatmentesen hitelezi a kormánynak”.

Korózs Lajos arra is kitért, hogy a lassan javuló inflációs adatokkal kapcsolatban ne essünk tévedésbe. „Nem azt jelenti, hogy csökken az infláció, csak a növekedés mértéke csökken” – többet kell fizetni a boltban az idén is jócskán, csak nem olyan sokkal többet, mint amennyire például májusban kellett a tavalyi májushoz képest. A politikus azt is felvetette, hogy egyrészt a kormány megléphetné azt is, hogy csak tényadatokból indul ki, nem becsültekből, visszamenőlegesen pedig korrekten igazít ki, másrészt pedig akár negyedévente is korrigálhatná a folyósított nyugdíj összegét ilyen magas infláció esetén.

Az MSZP politikusa azt szociálpszichológiai jelenségnek nevezte, hogy a nyugdíjasok annak ellenére kimagasló mértékben támogatják a kormányt, hogy a kalkulációk szerint nem feltétlenül kedvezők a döntések a számukra. „A nyugdíjasok jelentős részének nincs megtakarítása, nincs más anyagi forrása, mint a nyugdíj, magyarul ki van szolgáltatva a kormánynak. Nem remél mástól segítséget a nyugdíjas, mint a kormánytól” – fejtette ki Korózs Lajos, aki hozzátette azt is, hogy a nyugdíjasok többsége az aktuálisan regnáló hatalomhoz húzott más kormányok idejében is. De izgalmas kérdés az is, hogy a Fidesz elkötelezett hívei még az infláció mértékét is aszerint érzékelik, amerre az X-et húznák, ha most vasárnap lennének a választások. Azaz, kissé megcsalja valóságérzékelésüket a pártszimpátia és egy-egy hűséges kormánypárti idősebb polgár kisebb mértékűre taksálná az általános pénzromlást, mint az valójában volt.