Kovács Zoltán: a generációváltásnak a magyar belpolitikában is meg kell jelennie

Az újságíró kiemelte, hogy amikor a magyar kormányfő leült tárgyalni Pekingben az orosz elnökkel, tudatában volt annak, hogy egy, a hágai nemzetközi bíróság által háborús bűnökért elfogatóparanccsal sújtott emberrel beszél. Az általa indított háború jelenleg 500 ezer katona és civil életébe került. Továbbá a miniszterelnök fejében lehetett az is, hogy az EU-ból és a NATO-ból ő az egyetlen, aki bizonyos értelemben támogatja Putyint. „Megtetézte azt a rettenetes helyzetet, hogy Putyinnak Orbán Viktor gyakorlatilag alávetettje. Akármit mond Orbán Viktor és az emberei, olyan helyzetbe került mára, ami szégyenletes. Az, hogy ő hogyan viselkedett, az ebből adódik.” Ennek egyenes következménye volt az a videó, amelyet a Kreml tett közzé, és finoman szólva is sajátos helyzetben ábrázolta Orbánt.

„Orbán Viktor egyébként sem tudja igazából jól kezelni az arcát, meg a kezét, meg az orrát, meg a lábát. Soha nem volt ennek a mestere. Most aztán végképp nem” – utalt Kovács Zoltán arra, hogy a nyilvánosságot bejárt felvételen a higgadtan ülő Putyinnal szemben egy izgő-mozgó Orbán látható.

„Egy kicsi ország legyen büszke magára, de ne azért, mert mindennek ellentmond, hanem azért, mert megtalálja azokat a lehetőségeket, amik értékvesztés nélkül szolgálják az ország érdekeit” – jegyezte meg a főszerkesztő a magyar külpolitikával kapcsolatban. Ezt a harcias érdekérvényesítést helyezte sajátos fénytörésbe Orbán Viktor azon húzása, hogy a pekingi fórum miatt nem egyszerűen kihagyta az EU-s csúcsot, hanem megkérte egy másik ország vezetőjét – Karl Nehammer osztrák kancellárt –, hogy képviselje a magyarokat. „Előfordulhat ilyen a diplomáciában, de az, hogy nem gyakorlat és furcsa dolog, az biztos” – jegyezte meg Kovács Zoltán.

De nem igazán a szuverén magyar külpolitikát látszott alátámasztani az sem, ahogy Orbán Viktor a Putyinnal megejtett találkozón nem háborúnak nevezte az orosz-ukrán háborút, hanem az orosz propagandát követve, katonai műveletnek. Ennek a kínos mivoltát indirekten ismerte el a kormány azzal, hogy a Magyar Nemzetben bár szó szerint idézték a miniszterelnök szavait, ennél a pontnál módosítottak rajta, és mégis háborút adtak a szájába. „A Magyar Nemzet azt írja, amit mondanak a Karmelitában. Folyamatos kapcsolat van a lap és a kormány között, és ugyan elhangzott, hogy katonai hadművelet, de azt látták is, nem is, megjegyezték is, nem is, de ami le van írva, az jobban bevésődik” – fejtegette Kovács Zoltán, miként születhetett a beszámolóban a pontosítás.

„Ne feledjük, valamikor Orbán Viktor a nyilvánosság és a demokrácia bajnoka volt. Aztán egy nagyon kártékony politikus lett” – fogalmazta meg a főszerkesztő azzal kapcsolatban, hogy az idén ismét nem Budapesten, hanem válogatott társaság előtt, kordonok között tartotta meg ünnepi beszédét október 23-án a miniszterelnök. Az elmúlt hetet Kovács Zoltán Orbán pályafutása legrosszabb heteként értékelte, amelynek kulcspontja a kínos Putyinnal zajlott találkozója mellett a lengyel ellenzék sikere volt. „Pekingbe lejáratta magát és sajnos az országot is. Lengyelországban pedig egyszer csak jön az ellenzék, és elsöpri a legnagyobb barátját” – jelentette ki. A választást az újságíró úgy értékelte, hogy az egy generációváltás eredménye. „Egyszer meg fogja kérdezni egy korosztály, ez az ember mit ugrál itt?” – értette eredetileg arra, hogy egy nemzedék Lengyelországban már akkor eszmélt politikai öntudatára, mióta Jaroslav Kaczynski a meghatározó tényező, de vonatkoztatta ezt aztán Magyarországra és Orbán Viktorra is. „Nem létezik az, hogy felnő egy generáció, amely ugyanúgy elfogadja Orbán Viktort, mint azok, akik jóhiszeműen kétharmados királyt csináltak belőle” – mondta Kovács Zoltán, igaz, hozzátette azt is, hogy Lengyelországban jobb állapotú a demokrácia, míg nálunk nincs demokrácia, de az is rosszabb állapotban van, és hozzáfűzte azt is, hogy „ebben talán több a remény, mint a realitás”, de „ennek a generációs hullámnak Magyarországon is meg kell jelennie”.

Borúlátó a főszerkesztő az európai biztonságot illetően. A közel-keleti válság ráirányította a figyelmet egy nagyon aggasztó változásra. „Ezek az Izrael-ellenes és zsidóellenes akciók tényleg szörnyűek és nagyon nehezen megfékezhetők. Amikor Berlinben – amelyet az ember mégiscsak egy gyönyörű történetnek tart – a rendszerváltás után, ott egyszer csak megjelenik az, hogy némely kerületeiből Gázát kellene csinálni, és a német rendőrfőnök szinte kétségbeesetten kéri, hogy a létszámot meg kell növelni, mert ez még nagyon nagy bajokat tud okozni, és nem lehet tudni, hogy hova vezet. Franciaországban most már folyamatos a legmagasabb fokozatú terrorellenes állapot. Nagyon rossz érzései vannak az embernek, mert ez a folyamat még nem ért el a végére, és itt még lehet sokkal súlyosabb is a helyzet” – fogalmazta meg aggodalmait Kovács Zoltán. Hozzátette, az is teljesen világos, hogy nem lehet mindent rendőrökkel megoldani. „A migránsellenes ideológia most tort ül, mert mondják, hogy ide nem szabad beengedni senkit, főleg nem arabokat” – jegyezte meg a főszerkesztő. Ez azonban egy nagyon szimpla megoldás lenne, miközben a népesség mozgása egyidős jelenség az emberiség történelmével. Nem lehet csak úgy megállítani. „Ebben a kérdésben nem vagyok optimista, mert mindenhol éleződik a feszültség” – mondta Kovács Zoltán.

A  Klikk TV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.