Kovács Zoltán: Orbán rendszere púp az unió hátán
Kovács Zoltán szerint sunnyogás, hogy kivonták a kormánytagokat és társaikat az egyetemi kuratóriumokból, mert az alapítványok maradnak, az átláthatóságuk továbbra sem megoldott, és a helyzet nem változtat a pénzek elosztásán, legfeljebb nem politikusok felügyelik az egészet. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában az Élet és Irodalom főszerkesztője hozzátette, ugyanolyan megbízható emberek ülnek ott a továbbiakban is.
Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány mindig másra mutogat, most Kövér László házelnök mondta azt, hogy körül kell nézni Európában, mert máshol is ülnek politikusok egyetemi vezetésben. Tényleg van ilyen Európában, de nem az a jellemző, az a kivétel – tette hozzá.
„Ebből a kivételből csinálták meg Magyarországon azt, hogy 21 egyetemi vezetésében ül politikus.”
Az uniónak púp vagyunk a hátán, mert nem gondolták, hogy egy ilyen rendszer, mint Orbáné, kinő Európa közepén. Ha valaki ezt mondja 2003-ban, ezt nem hiszi el senki – mondta Kovács Zoltán arról, hogy az ilyen és hasonló cselekedeteket már az Európai Unió sem tudja értékelni. „Most annyi baja van az uniónak, itt van a nyakán a háború, a bevándorlás. A magyar ügy is nagyon fontos, de az Európai Unió szempontjából inkább túllépnek ezen és meggondolják, hogy odaadják-e a pénzt, amit Orbánék akarnak. Én is úgy látom, hogy ez most nehezebben fog menni.”
Ilyen könnyedén lerázni a felelősséget egy vezetőről, hogy Varga Judit kapta Völner Pált, azaz megörökölte az elődjétől, elég bizarr – tért át a főszerkesztő arra, hogy az egyik legnagyobb korrupciós ügyben, amely érinti az Igazságügyi Minisztériumot, a tárca vezetője meg sem szólal. „Varga Juditnak illene válaszolni, elmondani, hogy mi erről a véleménye, de érdemben még nem szólalt meg és talán nem véletlenül” – fogalmazott a Völner-Schadl ügyről, amellyel kapcsolatban a hanganyagok szivárogtatásáról is beszélt. A kiszivárgott beszélgetéseket egyébként így önmagukban leközölni veszélyes, mert azoknak a környezetét fel kellene tárni, meg kellene tudni, kik szivárogtatnak és miért – mutatott rá. Ez egy kényes ügy a sajtó szempontjából, de ha már ott van az anyag a kezében, akkor közre kell adni.
„A személyi állomány nagy része tudott arról, mi folyt ott, erre mondta Gulyás Gergely, hogyha tudtak róla, miért nem tettek följelentést. Kik tettek volna? Az államtitkár beosztottjai? Ebben a rendszerben, ebben a politikai kultúrában, ha valaki feljelenti a felettesét, az megüti a bokáját. Nincs a minisztériumban belső ellenőr? Ott történhet bármi? Az egész ország beszélt arról, hogy összevissza nevezik ki a végrehajtókat, a bírókat és érdekes módon, csak a minisztériumban nem tudtak róla.”
Kovács Zoltán szerint azt nem tudni, hogy belharc alakult-e ki, de az biztos, hogy valamit fel kell mutatni az uniónak korrupciókezelés ügyben. „Az, hogy már minden elképzelhető listán a legkorruptabb országok egyike vagyunk, egy dolog, de az uniós forrásokat is azért nem kapjuk meg, mert az egyik legnagyobb probléma, hogy az egész rendszer korrupt, a pályázati rendszertől kezdve.”
A kormány nem tud a debreceni akkumulátorgyárral mit kezdeni, mert elkötelezte magát, megint először aláírták a szerződést, utána tartottak lakossági meghallgatást, ami a pofátlanság teteje – fogalmazta meg véleményét az ÉS főszerkesztője. „Jönnek az aljas megoldások, hogy beruházási területé nyilvánították Debrecennek egy részét, ami azt jelenti, hogy oda nem lehet kiírni se népszavazást, se semmit.”
Szerinte ezzel is le fognak állni, mert ez az ügy nem egy pártügy. Emlékeztetett arra, hogy Bős-Nagymarossal is az volt a problémája az akkori MSZMP-nek, hogy társadalmi ellenállásba ütközött, pedig akkor még ellenzék sem volt, senki nem tudta felkarolni az ügyet, de bárhová viszik ezt az akkumulátorgyár-építkezést, mindenhol kialakul egy olyan góc, egy olyan társadalmi ellenállás, amit nem szeretnének – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.