Kövér László büntetése
A cím kétfenekű. Részben arra utal, amire most sokan gondolnak, vagyis, hogy Kövér László házelnök több, mint 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét. Ám ez csak az egyik része a történetnek: Kövér László valódi büntetése, hogy egy baloldali családból érkező, egykor magát is szocialistának valló embernek, akit szemmel láthatólag frusztrál a foglalkozása, jelesül, hogy ő az országgyűlés elnöke, jobboldalinak, konzervatívnak és polgárinak muszáj mutatnia magát.
Kövér büntetésének előzménye, hogy legutóbbi parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc azt mondta: „Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van". Az ellenzéki frakcióvezetőtől – mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, „a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik" – az ülésvezető megvonta a szót. Gyurcsány Ferenc szerint Kövér visszaélt házelnöki hatalmával, korlátozva a képviselők szólásszabadságát.
Kövér László már jó ideje nem a munkáját végzi a parlamentben, hanem elszabadult hajóágyúként működik. Olyan ember, aki külső megjelenésében leginkább egy olyan vidám kísértetre hasonlít, aki egy falusi farsangi bálon ősmagyarnak próbálta maszkírozni magát. Kövér kommunistaellenes kirohanásai azért is érdekesek, mert egy időben az egykori MSZMP egyik kutatóintézetében dolgozott, s egykor így fogalmazott: „Én szocialistának tartom magamat. Ennek alapján azonban nem érzem feljogosítva magamat arra, hogy ezt mástól is megkövetelhessem. Számomra ugyanis a szocializmus alapértéke a tolerancia, amely magában foglalja mások politikai meggyőződésének tiszteletben tartását.”
A bajuszos házelnök, mielőtt Soros György zsoldjába állt volna, hogy az idős milliárdos ösztöndíjával a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutassa, az MSZMP KB Társadalomkutató Intézetének Ifjúsági Kutatócsoportjában kezdte pályafutását. Mostanság ugyan szeret úgy emlékezni az ott eltöltött időre és ottani szerepvállalására, mint akinek a szolgálatait csak fénymásolásban és hasonló segédmunkákban vették igénybe, ám az életrajzból nehéz volna eltagadni, hogy Kövér annak a pártnak volt munkatársa, amelynek Kádár János az első titkára.
Nem a bajuszos házelnök az első baloldali a Kövér-családban. „Apai nagyapám és nagyanyám szociáldemokrata érzelműek voltak. Nagyapámnak a szociáldemokrata párt pápai szervezetének a Bethlen-Peyer paktumot követő megszervezésétől jogfolytonos volt a párttagsága haláláig... Az ilyen gyökereimet nemcsak nem szégyellem, de büszke is vagyok rájuk” – nyilatkozta Kövér egy 2005-ös interjúban.
Többnyire nincsenek érvei az ellenzékkel szemben, ezért jobb híján a hatalom sáncai mögül osztja az igazságot. Kikel magából, büntet és időnként azt gondolja magáról, hogy van humora. Például akkor, amikor a nőnemű képviselőket – persze, csak az ellenzékieket – 2-es személyi számú lényként említette. Amiből sok minden következik Kövér személyiségére nézve. Például az, hogy nem lehet jó a családjának lenni, nőnemű hozzátartozójának pedig különösen nem. A jelekből ítélve, ugyanis nem kizárt, hogy ugyanazt az otromba stílust viszi odahaza, amelyet házelnöki minőségében számos alkalommal tapasztalhattunk.
Mindezek fényében kell értelmeznünk Kövérnek azon a kijelentéseit, amelyek a házelnök identitászavaráról tanúskodnak. Nehéz lehet állandóan komcsizni, és közben szembesülni saját és felmenői – az ő mai szemében nemzetárulónak számító – múltjával. Kövér magára kirótt büntetése súlyos: azt a Fidesz nevű pártot kénytelen szolgálni, amelynek jószerivel már csak kommunista hatalmak – Kína, Oroszország – a barátai.
„Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna”. Ez a mondat is Kövér Lászlótól származik. Ismerve mostani munkásságát, nem kizárt, hogy ebben kivételesen igaza van.
