Követhetetlenné akarják tenni a járványhelyzetet

NVZS 2020. május 8. 17:40 2020. máj. 8. 17:40

„A hatóságok számos adatot, információt egyszerűen titkolnak, ezért hiába igazolja az újonnan megfertőzöttek számának alakulása azt, amit a kormány mondott, a rengeteg nyitott kérdés miatt, nem lehet megítélni, valójában hogyan állunk a járvánnyal” – fejtette ki portálunknak Falus Ferenc. A korábbi országos tisztifőorvos szerint, számos „zűrös” kérdés van. Például nem tudni, hány fertőzöttet találtak meg, egyáltalán, kiket tesztelnek, hiszen nincs összefüggés a karanténba zártak számának mozgása és a tesztek számának változás között sem. Mintha szándékosan a homályban akarnák tartani az embereket. „Mindennek a célja csak az lehet, hogy nehezen lehessen követni a valós helyzet változását” ­.

„Úgy tűnik, elindult a megbetegedések és fertőződések számának csökkenése” – mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján. Szerinte ez bizakodásra ad okot. Az előzetes modellszámítások és járványügyi becslések beigazolódni látszanak.

Egyetért-e ezzel a helyzetképpel? – kérdeztük Falus Ferencet.

Az igaz, hogy a hivatalosan közölt számok a megbetegedések számának csökkenését mutatják, hiszen miközben az elmúlt hónap utolsó napjaiban átlagosan nyolcvan új beteget jelentettek be, addig ma, május 8-án már csak 28-at – mondta a szakértő, hozzátéve azonban: az más kérdés, hogy zűröseknek tűnnek ezek a közölt számok, információk.

Példaként említette erre a kérdést, hogy hány fertőzöttet találtak meg, illetve hányat nem.  Az operatív törzs mai, pénteki tájékoztatóján például azt jelentették be, hogy 28 új, igazolt fertőzöttet találtak az országban, miközben azt is mondták, hogy tegnap 164 ember került kórházba. Ez minden eddigi napi számnál több. Emellett az is elhangzott, hogy a tegnapi 50 lélegeztetett betegből mára 74 lett. Ilyen mértékű, 50 százalékos emelkedésre nem volt példa azóta, hogy gyűjteni kezdték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyarországi adatokat. Ez a két, elvileg friss adat szembenáll egymással. Még akkor is – tette hozzá –, hogy tudjuk: az, aki ma kerül lélegeztető gépre, az legalább két hete, akit pedig most vettek fel kórházba, az tíz napja fertőződött meg. 

És akkor még nem említettük azt az alapvető kérdést, hogy arányosak-e egyáltalán ezek az eredmények a tesztek számának a változásával? Hiszen miközben jócskán megnőtt a tesztek száma, a fertőzötteké szépen araszol lefelé – ahogy ezt az alábbi táblázatból is láthatjuk.

(Megj.: adatok: Hírklikk-gyűjtés és  https://atlo.team/koronamonitor/

Ez alapján, akár jogosan is tehettük fel a kérdést Falus Ferencnek, vajon szerinte ezek irányítottan közölt adatok?

„Nagy az összevisszaság, akármelyik adatot vesszük elő, s tesszük egymás mellé egy másikkal, a történet sehogy sem akar összeállni” – szögezte le Falus. Aki szerint egyébként nem lehet tudni még azt sem, mitől ugrott meg ennyire a tesztek száma. Szerinte talán már magánlaboratóriumok vizsgálatait is beszámítják, esetleg a négy orvosi egyetem közös országos reprezentatív tesztelése is számon van ezekben az adatokban tartva, de az is lehet, hogy egyszerűen a szakrendelők elindítása miatt nőtt meg ennyire a tesztek mennyisége. Erről sem kaphatnak az emberek információkat – tette hozzá.

A tesztelésnél maradva, rejtélyes az is, hogy ha megvan – s hivatalosan ezt állítják – a megfelelő kapacitás, gyakran miért esik vissza egyik napról a másikra – néha több, egymást követő napon is – az elvégzett tesztek száma, hozta fel Falus. Valami, valahogy hiányozni látszik – vélekedett. Talán nincs, aki levegye, nincs, aki elszállítsa, esetleg nincs elegendő vivőanyag – sorolta a lehetséges magyarázatokat.

Megmagyarázhatatlan, egymással nem korreláló adatokat hoznak nyilvánosságra – ő legalábbis így látja. Az a véleménye, hogy a kormány, a hatóságok fontos információktól zárják el az embereket, titkolnak széles körű adatokat, minden áron saját kézben akarják tartani az információkat. S amiket megkapunk, azok is több kérdést vetnek fel, mint ahányra választ adnak. Falus szerint, például amikor szétválasztották a vidéki, illetve budapesti és Pest megyei esetszámokat, akkor csak azt „felejtették el” megadni, hogy mit értenek vidéki és mit budapesti és Pest megyei eset alatt. Vajon lakcímkártya szerinti a szétválasztás? Esetleg ellátóhely szerinti? „Nem tudjuk, totális a homály ebben is, miként a többi közölt adatban, információban” – szögezte le a korábbi országos tisztifőorvos. „Mindennek a célja csak az lehet, hogy nehezen lehessen követni a valós helyzet változását” ­– vonta le a tanulságot a szakember.