Közérdekű bejelentés alapján akasztott meg egy közbeszerzést Gulyás Gergely

Még március elején írt ki a kormányzati közbeszerzéseket menedzselő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy óriási, 45 milliárdos közbeszerzést. A beszerzés tárgya egy olyan keretszerződés volt, amelynek nyertese a következő négy évben bonyolíthatja az állami szféra összes közbeszerzési eljárását, kizárva a piacról sok kis szereplőt is. Végül az eljárást megakasztotta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki a közbeszerzési törvény alapján a közbeszerzésekért is felelős miniszter – beadvánnyal fordult a közbeszerzési hatósághoz, kérve a tender megsemmisítését. A Pénzügyminisztérium alá tartozó főigazgatóság nem várta meg a hatósági döntést, hanem órákon belül visszavonta a kiírást. A Hírklikk a szokásos hosszú procedúra eredményeképpen, közérdekű adatigényléssel kikérte az eljárást megakasztó miniszteri levelet.

Gulyás Gergely beadványát egy állampolgári közérdekű bejelentésre alapozta, ami azért érdekes, mert példa nélkül álló, hogy ilyen alapján, egyáltalán lépnének az illetékesek. A másik meglepetés, hogy olyan indoklással akasztotta meg az eljárást Gulyás, ami a kormányzati beszerzések esetén gyakran elhangzó vád az irányított közbeszerzésekre. Gulyás ugyanis a közérdekű bejelentő érvei alapján kifogásolta, hogy csak olyan cég vehetett részt az eljárásban, amely az előző három évben legalább 2 milliárdos forgalmat bonyolított, amiből igazolhatóan másfél milliárd közbeszerzési tanácsadásból származott. A hosszan levezetett érvelés szerint a 900 bejegyzett akkreditált közbeszerzési bonyolító közül csak néhányról mondható el a kiemelkedő árbevétel. Arra pedig nem látott esélyt a közérdekű bejelentő és így a miniszter sem, hogy sok kicsi tanácsadó össze tudott volna állni és együttesen biztosítani az elvárt árbevételt.

Azért érdekes ez az érvelés, mert pontosan ilyen versenytorzító közbeszerzésen ítélték oda a magyar kórházak őrzés-védelmét. Ott 10 milliárdos bevételhez kötötték az indulás lehetőségét, de abban az esetben Gulyás miniszter nem sietett a közbeszerzési hatósághoz.

A kifogások közt szerepelt, hogy az esetleges nyertesnek olyan általános felelősségbiztosítással kellett volna rendelkeznie, ami évi 300 milliós kárösszegig fizet. De egy keretszerződés elnyeréséhez ilyen nagy összegű biztosítást indokolatlannak és versenykorlátozónak vélt a tárcavezető.  

Szintén az esélyegyenlőség érvényesülését korlátozta volna a kiírás azon feltétele, hogy legalább 600 lefolytatott közbeszerzési eljárást kellett volna referenciaként felmutatni. Gulyásék beadványa szerint a megfelelő tapasztalatokat ennél kevesebb lefolytatott eljárással is igazolni lehet.

Előírták volna azt is, hogy a nyertesnek az utóbbi években legalább 15 főt kellett volna foglalkoztatnia, ami a sok egyénileg dolgozó közbeszerzési tanácsadó esetében szintén irreális lett volna.

Gulyás azt kérte, a Közbeszerzési Döntőbizottság állapítsa meg a kiírással kapcsolatos törvénysértést és semmisítse meg a kiírást, de erre – mint említettük – már nem volt szükség, mert néhány órával a beadvány után az eljárást a kiíró visszavonta. Egyelőre nincs arról hír, hogy kevésbé versenykorlátozó feltételekkel kiírnák újra a tendert.