Külföldön is utoléri a hazai lakossági megtakarításokat az új magyar adó

Nagy felhördülést okozott a kormány legújabb húzása, amit a Magyar Közlönyben négy rendeletben közzétett intézkedéscsomagban szabályoztak. Ennek értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek a kamatjövedelmük után. Kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek (aminek kapcsán az Azénpénzem.hu cikke megjegyzi, hogy „aligha meglepő, hiszen Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában van a Diófa Alapkezelő, ennek pedig jelentős ingatlanalapjai vannak”.), valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet emellett arra kötelezi a bankokat, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket. 

A felháborodást mi sem jelzi jobban, mint a Magyar Bankszövetség kemény állásfoglalása. Ebben a többi között az áll, hogy „Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt, a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit". Kérik a versenytorzító hatású intézkedések felülvizsgálatát és visszavonását, mondván: azok kiszorítják a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, s korlátozzák az ügyfelek szabad döntéshozatali jogát.

Az intézkedéscsomagot sokan, sokféle megközelítésben taglalták a rendeletek megjelenése óta, mi arra voltunk kíváncsiak, vajon nem lő-e ezzel a kormány öngólt? Nem eredményezheti-e majd a megtakarítások kimenekítésének újabb hullámát az országból?  Kérdéseinkre Lovas Judittól, az Azénpénzem.hu szakportál felelős szerkesztőjétől kértünk választ.

„Meglátjuk, mi lesz a hatása” – reagált, s utalva a Bankszövetség közleményére, fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az intézmények részéről is láthatóan nagy ellenkezést szült az intézkedés. Kérdés, elérnek-e valami enyhítést. (Első menetben mindenesetre nem, miután Nagy Márton tárcája közleményben üzent vissza a Bankszövetségnek, lesöpörve annak felvetéseit – a szerk.) De az emberek is felháborodtak. Legalábbis ezt mutatják az Azénpénzem.hu portálhoz beérkezett olvasói levelek – számolt be Lovas Judit. Az olvasók olyanokat írnak, hogy az államhoz soha nem teszik be a pénzüket, azután semmiképpen, amit tettek a magánnyugdíj-pénztárakkal. 

A hatás-ellenhatás törvényszerűsége a pénzügyekben is fennáll, ha valamit erőszakoltan akarnak rátukmálni valakire, az ellenállást szül, s akkor történik, hogy sokan csak azért se fogják odaadni a pénzüket, azaz nem teszik állampapírba. Ők amúgy is úgy okoskodhatnak: a bankban eddig sem kaptak rá kamatot, így azután mit érdekli őket, hogy 28 százalékot elvisz az adó és csak a 72 százalékot kapják meg; másrészt viszont mondhatják, hogy inkább áttolják a pénzt bármi másba, például euróra váltják (arra is számítva, hogy a forint akár 400 fölé is gyengülhet az euró hoz képest), vagy készpénzben tartják az eurót otthon, illetve euró-számlát nyitnak valahol külföldön. 

Ami ez utóbbit illeti, Lovas Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldön elhelyezett bankszámlán képződő nyereséget is be kell vallani Magyarországon, adózni kell utána. Elvileg van adatcsere az uniós országok között, bár kérdés, a gyakorlatban ez mennyire hatékony – jegyezte meg. Elvben azonban akkor sem úszható meg a magyar szabályok szerinti adózás, ha egy uniós ország bankjában tartjuk a pénzünket, ám ezzel együtt sem kizárt, hogy lesznek, akik emellett döntenek – szögezte le. Ha ugyanis megrendül a bizalom, akkor még többen választhatják ezt. Lovas Judit hozzátette, már csak a bizalom miatt sem kellene talán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek pökhendi nyilatkozatokat tennie, s tiszteletben tarthatná, hogy a pénzügyi szektor alapvetően a bizalomra épül, és ezt a forrásokat gyűjtő államnak is tiszteletben kell tartania. De a kormánynak ezek a legutóbbi lépései nem éppen bizalomépítésről szólnak – állapította meg. Szerinte egyébként a dafke-effektus is afelé terelheti a magyarokat, hogy külföldre vigyék a megtakarításaikat. Nem kizárt, hogy már csak amiatt is megérheti egyeseknek ez a lépés, hogy ezzel legalább bemutatnak a kormánynak.

És a párnacihában tárolt készpénz? – kérdeztük. Otthon cihában, euróban vagy forintban sem tudsz elérni megfelelő kamatot, csak állampapíron, illetve az elmúlt háromnegyed évben a befektetési – kötvény-, vegyes és részvény – alapokban – mutatott rá Lovas Judit. Aki szerint ennek ellenére ma is sokan otthon, kp-ban tartják a megtakarításaikat, nem véletlenül olyan nagy a készpénz-állomány (az MNB legfrissebb statisztikái szerint március végén 6144 milliárd forint), pedig az utóbbi hónapokban még csökkent is. 

Az emberek többségének persze nincs is megtakarítása, akinek pedig van, az mérlegelni fogja, hogy megéri-e állampapírba tenni azt, illetve, ha már eleve van pénze abban, akkor megfontolja, hogy diverzifikálja a portfolióját. És persze borítékolható, hogy most majd többen kezdenek el kp-t felhalmozni, mondván, ha úgysem kapnak kamatot utána a banknál, akkor miért tartsák ott a pénzüket.

A nagy kérdés az, hogy megmozdulnak-e a látra szóló betétekben (komolyabb csökkenés után jelenleg 7396 milliárd forint) és az otthon, kp-ban lévő pénzek (most éppen 6144 milliárd forint). Ők – hangsúlyozottan nem a NER-tolvajokról van szó! – nem fogják állampapírba tenni a megtakarításaikat csak azért sem, mert a bankok – a kormány által kötelezetten – levélben informálják arról, milyen hozamot buktak azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. „Főleg akkor nem, ha ilyen agresszív módját választja az állam a terelésnek” – jegyezte meg Lovas Judit. 

Pedig szeretnének több százmilliárdot átterelni állampapírokba. Legalábbis Nagy Márton azt mondta, hogy a folyószámlákon lévő összegek 5-10 százalékára számítanak. Ez 350-700 milliárd forintot jelentene, miközben jelen pillanatban éppen fogyóban van (több mint 1300 milliárd forinttal) a bankban lévő pénz, aminek egy része akár állampapírba is vándorolhatott – mondta, hozzátéve: azért az infláció is jócskán felelős ebben. Ami tény: minden kutatás azt mutatja, hogy fogy az emberek megtakarítása – emlékeztetett Lovas Judit, rámutatva: most nem megtakarítás képződik a lakosságnál, s ilyen helyzetben az emberek inkább azonnal hozzáférhető, likvid eszközben tartják a pénzüket, azaz készpénzben és folyószámlán.