Kuncze Gábor: Sulyok Tamás olyan mértékben vált hiteltelenné, hogy nem tud új szerepet kezdeni
Komoly alkotmányos és politikai kérdéseket vet fel Sulyok Tamás köztársasági elnök szerepe egy esetleges új politikai korszakban – erről beszélgetett a KlikkTV elemző műsorában Kuncze Gábor volt belügyminiszter és Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A műsorvezető azt a kérdést tette fel vendégeinek, hogy megmaradhat-e államfőnek Sulyok Tamás akkor is, ha nyíltan együtt kíván működni a kormánnyal, ahogyan azt több nyilatkozatában is hangsúlyozta.
Kuncze Gábor szerint a probléma nem a jövőbeni együttműködésben rejlik, hanem abban, hogy az államfő az elmúlt években gyakorlatilag mindenben támogatta az Orbán-kormány politikáját. „A köztársasági elnök feladata a nemzet egységének kifejezése lenne. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a kormány intézkedései a társadalom egy részének érdekeivel szembemennek, ilyenkor az államfőnek fel kell emelnie a szavát.
Ezt láttuk Göncz Árpádnál vagy Sólyom Lászlónál is, Sulyok Tamásnál azonban nem” – fogalmazott.
A volt belügyminiszter szerint az államfő mára olyan mértékben elveszítette hitelességét, hogy nehezen tudna új szerepet felvenni. Úgy véli, továbbra is Orbán Viktor politikai embereként tekintenek rá.
Lattmann Tamás szerint a probléma gyökerei még korábbra nyúlnak vissza. A jogász emlékeztetett arra, hogy már Sulyok Tamás alkotmánybírói és alkotmánybírósági elnöki tevékenysége is komoly kritikákat váltott ki. „Az Alkotmánybíróság élén végzett munkája önmagában hiteltelenné tette őt számos fontos közjogi pozíció betöltésére” – mondta.
A beszélgetés során szóba került a magyar fékek és ellensúlyok rendszerének állapota is. Kuncze Gábor szerint a gond nem pusztán az államfő személyével van, hanem azzal a rendszerrel, amelyben a kulcsfontosságú intézmények vezetőit pártpolitikai alapon nevezték ki. „Ha ezekben a pozíciókban megkérdőjelezhetetlen szakmai tekintélyű, független személyek ülnének, nem merülnének fel ezek a kételyek” – hangsúlyozta.
Lattmann Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor 2010 után nem csupán személyeket nevezett ki, hanem egy komplett rendszert épített ki. Éppen ezért szerinte a változás sem valósulhat meg pusztán néhány szereplő lecserélésével.
A vita során a Velencei Bizottság szerepe is előkerült. A nemzetközi jogász szerint a testület szakmailag fontos véleményeket fogalmazhat meg, de nem szabad a magyar belpolitikai csatározások eszközévé tenni. Hozzátette: a Velencei Bizottság várhatóan ugyanazokat az alkotmányos alapelveket fogja hangsúlyozni, amelyeket korábban is következetesen képviselt.
A beszélgetés végén mindkét vendég egyetértett abban, hogy az ország előtt álló egyik legnagyobb kihívás a 2010 után kiépült rendszer demokratikus korrekciója lesz. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a „győztes mindent visz” logikája hosszú távon újabb problémákat teremthet. Mint fogalmaztak, a jövő sikere azon múlik majd, hogy az új vezetés képes lesz-e valóban független és szakmailag hiteles szereplőket állítani a legfontosabb közjogi pozíciókba.
