Kunhalmi Ágnes: a tanárhiány maga az ijesztő valóság
A tanárhiány ijesztő mértéke továbbra sem ellenzéki riogatás és pánikkeltés – írta Facebook posztjában Kunhalmi Ágnes. Az MSZP társelnöke arra a hírre reagált, hogy csupán 2231 friss diplomás tanár állt munkába az idén, ez pedig azt jelenti, hogy az öt éves képzést 2018-ban megkezdők csupán 22,9 százaléka helyezkedett el tanárként.
A Népszava az Oktatási Hivatal (OH) 2023. októberi köznevelési statisztika alapján írta meg szerdán, hogy hány pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát a 2023/2024-es tanévben. A lap azt írja, hogy a pedagógusok képzése öt évig tart, vagyis azoknak a nagy része, akik 2023-ban szerezték meg diplomájukat, 2018-ban kezdhették meg tanulmányaikat. A felvi.hu adatai szerint a 2018-as általános felvételi eljárásban 17 800-an, a pótfelvételi során pedig további 1005 fő jelentkezett a pedagógusképzésre és összesen 9728-an kezdték meg a képzést. A lap kiszámította, hogy azoknak a száma, akik befejezték a képzést és 2023-ban frissdiplomásként a pályára léptek, ennek mindössze 22,9 százaléka.
„Jól reprezentálja az orbáni oktatáspolitika hatását, hogy amíg valamivel nőtt a pályakezdő pedagógusok aránya, a főállású pedagógusok létszáma tovább csökkent, főleg a legkritikusabb korban lévő korosztály, a kisiskolások esetében” – kommentálta a hírt Kunhalmi Ágnes a közösségimédia-oldalán. Az MSZP társelnöke szerint ahhoz, hogy a pálya valóban vonzóvá váljon, és a pedagógusképzést megkezdőknek ne csak a 22,9 százaléka legyen ténylegesen friss diplomás pedagógus, a kormánynak abba kellene hagynia a tanárok megalázását. „A közoktatásban dolgozók elismerése és támogatása elengedhetetlen a pálya vonzóvá tételéhez, ezeket pedig a magasabb bérek, a nagyobb önrendelkezés, a szakszervezetek komolyan vétele, az iskolák demokratikus működése, a megreformált tananyag, kisebb munkateher, végső soron a közoktatási rendszer teljes korszerűsítése jelentené” – írta a szocialista politikus, aki maga is tevékenyen részt vett a státusztörvény elleni tiltakozásokban, illetve közvetített a kormány és a pedagógus szakszervezetek között.
A Népszava híre szerint bár a pályakezdő pedagógusok száma az idei tanévben kicsivel magasabb, mint az előző, 2022/2023-as tanév elején – akkor 1884 fő volt az OH egy korábbi közlése szerint –, de ez is azzal magyarázható, hogy a képzésbe felvettek száma 2018-ban szintén kicsivel (238 fővel) magasabb volt, mint 2017-ben. A felvettek és a pályára lépők arányában sem történt hatalmas változás, 2022 szeptemberében a 2017-ben felvettek mintegy 20 százaléka kezdett pedagógusként dolgozni.
A lap a pályakezdő pedagógusokra vonatkozó adatokból arra következtet: a tanárhiányon az sem segített, hogy az idei tanévben több mint 2200 új pedagógus került be a rendszerbe. A múlt héten ugyancsak a Népszava számolt be arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mostani tanévre 1610 fővel csökkent a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma az előző tanévhez képest. Vagyis a pedagógusok összlétszáma annak ellenére csökkent, hogy a pályakezdők száma kicsivel bár, de emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2022/2023-as tanév végére több mint 3800 pedagógus lépett ki a rendszerből valamilyen okból, hiányukat pedig a pályakezdőkkel sem sikerült pótolni.
Kunhalmi Ágnes ezt azzal magyarázza, hogy a tanárok kiszolgáltatottsága egyre nő; megalázónak nevezi a Belügyminisztérium azon tervezetét, amely alapján a tankerületek vezetői politikai alapon vonhatnak meg fizetést a szerintük rosszul teljesítő tanároktól. „Ha 2025-től valóban életbe lép ez a minden szakmai alapot nélkülöző minősítési rendszer, úgy félő, hogy a pedagógushiány meredeken
tovább fog emelkedni. Az oktatás szabadsága továbbra is vágyálom, a pedagógusok fizetésének pedig továbbra sem a nemzeti költségvetés az alapja” – írja Kunhalmi Ágnes, aki azt jósolja: ha a kormány nem változtat gyökeresen az oktatáspolitikáján, akkor az oktatás elmúlt 13 évben beesett színvonala még tovább fog esni.
Bár a kormány az elmúlt időszakban folyamatosan tagadta, hogy tanárhiány lenne, a meghozott intézkedések – mint a nyugdíjas pedagógusok korlátlan visszafoglalkoztatásának, vagy tanárszakos egyetemisták alkalmazásának lehetősége – ennek épp az ellenkezőjéről tanúskodnak. Az új pedagógus életpályatörvényben, vagyis a státusztörvényben azt is lehetővé tették, hogy a pedagógusok átvezényelhetők legyenek más intézményekbe egy adott járáson belül. Az sem véletlen, hogy az idén januárra megígért, átlagosan 32,2
százalékos béremelés során a pályakezdő gyakornokok fizetése emelkedhet a legnagyobb mértékben, a törvényben meghatározott alsó sávhatárról, vagyis bruttó 400 ezer forintról bruttó 528 ezer forintra.
