Kutatás készült a külföldön diplomát szerzők terveiről

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak?

Ez volt a kutatás egyik központi kérdése. Amikor az erre adott válaszokat elemeztük, külön kellett vennünk azoknak a válaszait, akik már befejezték a tanulmányaikat, és azokét, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk. Kétszáztíz végzett válaszolt a kérdéseinkre, nagyjából a felük nem feltétlenül ott képzeli el az életét, ahol diplomázott, esetleg Európa valamelyik más országában talált álláslehetőséget. 40 százalékuk tér haza közvetlenül az egyetem befejezése után, ami arra utal, hogy erősen befolyásolják a fiatalokat bizonyos érzelmi tényezők. A család, a barátok, az otthoni környezet iránti vágy kiemelt szerepet játszik a döntésükben. Ezek az arányok a most kint tanulók esetében kicsit mások: jelenleg 27,1 százalék tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után, vagy valamivel később hazaköltözik, de több mint 40 százalék egyelőre külföldön képzeli el a jövőjét, egyharmaduk pedig még bizonytalan, hogyan dönt később.

Az előbb a hazatérés mellett érzelmi okokat említett, ezek erősebbek a jobb élet lehetőségénél?

Ez valóban így van. Csak azokra az adatokra tudok hivatkozni, amelyek a megkérdezettek szavaiból leszűrhetők. A legtöbb válaszadó azt mondta, ha a hazatérés mellett dönt, akkor az érzelmi tényezők az erősebbek, míg a külföldön maradás mellett bizonyos „materiális” érvek szólnak. Az ottani jobb szakmai lehetőségek, az egyetemi években kialakult kapcsolatok, a magasabb külföldi életszínvonal és persze az ott elérhető jövedelmi előnyök. De ezek a döntési motívumok sem kőbevésettek, kiderült ugyanis, hogy a hazatértek több mint fele nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre menjen. 

Mi szól a külföldön maradás mellett?

A jelenleg is külföldön élő egyetemisták szemében fontos szerepet játszanak a külföldi szakmai lehetőségek és az évek alatt kialakított kapcsolatok fenntartása. Emellett a külföldi életszínvonal is jelentős vonzerőt jelent, mivel sokan jobbnak találják a külföldi körülményeket, mint az itthoniakat. A külföldi fizetési feltételek is befolyásolják a döntést, hiszen a jobb anyagiak sokak számára fontos szempontot jelentenek a kint maradás mellett. A külföldi továbbtanulás után a hazaköltözést több tényező is hátráltathatja. Az egyik ilyen a hazai munkahelyi kultúra, amely sokak szerint merevebb és kevésbé támogató a külföldön tapasztalt környezethez képest. Emellett jogi akadályok is nehezíthetik a visszatérést, például a külföldi hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számára elérhető itthoni gyakornoki programok szabályozása, amely Magyarországon nem minden esetben teszi lehetővé a gyakorlati tapasztalatszerzést. Továbbá a társadalmi és jogi környezet is elriasztotta a hazaköltözni akarókat. Említették például a meleg párok örökbefogadásának jogi akadályoztatását Magyarországon.

Mi a vonzereje a külföldi tanulásnak? Mit szeretnek a külföldi életben? 

 A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát emelték ki, ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése, valamint az egyetem hangulata. Érdekes, hogy a megkérdezettek majdnem fele a külföldi lakóhelyének környezetét is fontosnak mondta. A sorban az új barátságok születése következett, míg a család hiánya, az otthontól való távolság tudomásul vétele a legnehezebb, különösen az első időben.

A külföldi tanulást elsősorban a tehetősebb családok engedhetik meg a gyermekeiknek?

Ez egy tévhit, már korábban is szembesültünk ezzel. A feltételezett költségek miatt sokak fejében meg sem fordul a külföldi tanulás lehetősége. A mostani felmérés ezt is cáfolta, mert kiderült, hogy a magyarországi állami ösztöndíjat vagy támogatást csupán a felvettek négy százaléka tudja igénybe venni. A külföldi egyetemek gyakran tandíjmentesek, vagy akár az itthoni költségtérítéses képzéseknél is olcsóbbak. A magyar egyetemeken a tandíjak is meglehetősen magasak lettek a hazai jövedelmi viszonyokhoz képest, a diákhitel nem fedezi az egyetemi városokban a szállás és a megélhetés költségeit, ráadásul a tanulmányi ösztöndíjak feltételei is szigorodtak. Ezzel szemben igaz, hogy a családok egy része támogatja valamilyen formában a külföldön tanuló csemetéjét, de akinek szülei jövedelméből erre nem telik, bár jól tanul, az önmaga biztosítani tudja a diákévek alatt a megélhetését. A fogadó országban a hallgatók munkát vállalhatnak, ezzel 64 százalékuk saját fizetéséből finanszírozza a megélhetését és a tandíját. A válaszadók 67 százaléka végez valamilyen munkát az egyetemi tanulmányai mellett, csaknem húsz százalékuk rendszeresen heti 20 óránál többet dolgozik, míg harmaduk ennél jóval kevesebb idő alatt is megkeresi a kint tartózkodáshoz szükséges pénzt. A dolgozó diákok 40 százaléka olyan munkát talált magának, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz. Hatalmas szakadék van a külföldi és a magyar állami ösztöndíj támogatás igénybevétele között. Míg a magyarokat fogadó uniós országok jelentős ösztöndíjakat adnak az EU ott tanuló állampolgárainak, itthon nincs elérhető jelentős hazai támogatás a külföldi tanulás támogatására. A vendéglátó ország ösztöndíját a diákok 51 százaléka, a hazai lehetőségeket mindössze 4 százalékuk tudja igénybe venni. A magyar diákhitelt csak 2025 januárjától lehet külföldi továbbtanulásra igényelni, így a válaszadóink csupán 2 százaléka szerződött erre a központtal, míg a fogadó országok diákhitelét 28 százalék vette fel. Ennél valamivel gyakoribb a tanulmányi szerződés, ennek alapján a munkaadó állja a tanulmány költségeit vagy annak egy részét, cserébe a végzett diákok hosszabb távon elkötelezik magukat a munkaadónál a diploma megszerzése utáni években. De erre sincs feltétlenül szükség, hiszen a külföldi állami ösztöndíjból és az egyetemen igényelhető támogatásokból Európa több országában úgy tudnak megélni a diákok, hogy a szülőknek idehaza nem kell a zsebükbe nyúlniuk. 

Megkérdezték, miért mennek külföldre tanulni a magyar fiatalok?

A kutatással arra is választ szerettünk volna kapni, hogy a diákokat mi befolyásolta abban, hogy külföldi egyetemre jelentkezzenek. A válaszadók közül a legtöbben a magyarországi politikai és társadalmi környezetet jelölték meg fő tényezőként, amely befolyásolta döntésüket. A második leggyakoribb indok a külföldi diplomával elérhető jobb munkalehetőségek reménye, amelyet a válaszadók 36,1 százaléka említett meg. A megkérdezettek harmada a magyar felsőoktatás gyengébb színvonalát tartotta meghatározónak, míg egy másik harmaduk a kalandvágy miatt döntött a külföldi továbbtanulás mellett. Az egyetemisták magyarországi megélhetési körülményei, a magyar képzések szemlélete és módszerei is jelentős szerepet játszottak a döntésben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen információk segítettek a fiataloknak dönteni? A válaszadók döntő többségét a közeli családtagjaik ösztönözték a külföldi továbbtanulásra, mások esetében a barátok bátorították őket erre a lépésre. Majdnem egyharmadukban a tanárok láttak lehetőséget, ők ajánlották a diákjuknak, hogy merjen külföldön megméretni önmagát.   

Melyek a legkeresettebb szakok a külföldön tanuló diákok körében? 

A legnépszerűbb képzési terület a gazdaságtudomány, ezt követi a társadalomtudomány, majd az interdiszciplináris képzések következnek. Ezek idehaza még szinte elérhetetlenek, pedig az utóbbiak adják a legsokoldalúbb, legrugalmasabb felkészültséget. Egyre népszerűbbek a diákok körében, mert különböző tudományterületeket ötvöznek, lehetőséget adva a hallgatóknak arra, hogy szélesebb perspektívából közelítsenek meg komplex problémákat. Emellett az ilyen képzések gyakran jobban igazodnak a munkaerőpiaci igényekhez, hiszen a multidiszciplináris gondolkodás és a különböző területeken való jártasság egyre értékesebb készségeknek számítanak a globális gazdaságban. A hallgatók számára vonzó lehet az is, hogy ezek a programok nagyobb szabadságot kínálnak a tanulmányi útvonal kialakításában, és jobban illeszkedhetnek egyéni érdeklődési körükhöz is.