Lantos Gabriella: a kormány megint elvesztette a kontrollt a vírus fölött

– Elérkezett a nyitás ideje?

– Nem. Én nem erről beszéltem, hanem arról, hogy amikor majd eljön a nyitás ideje, akkor az legyen nagyon szabályozott, és függjön a fertőzöttségi számoktól. Az Új Világ Néppárt elkészített a Robert Koch Intézet szempontjai alapján egy kicsit (zöld zóna), közepesen (sárga zóna), és nagyon fertőzött (piros zóna) állapotot figyelembe vevő szabályozást, és azt mondtuk, ezekhez rendeljenek intézkedéseket arról, hogy mi lehet nyitva és mi lehet zárva. Három héten keresztül figyeljék, hogy csökken, vagy növekszik a fertőzöttek száma. Csak három hét stabil csökkenés után kezdjék el a nyitást. Most, sajnos, ez a helyzet nem áll fönn, mert nem, hogy három hétig stabilan csökkenne, hanem szép, lassan emelkedik a fertőzöttek száma.

Most nyitásról nem nagyon lehet beszélni, mert egyre több megye tartozik a piros, vagyis a nagyon fertőzött zónába. Valójában már alig néhány megye a kivétel, de a mi számításaink szerint az is sárga. Minthogy a számok folyamatosan fölfelé mennek, most nincs itt a nyitás ideje.

– Ön szerint a szűrést, a kontakt-kutatást és a karantént is más alapokra kellene helyezni.

– Így van. Ez a kulcsa mindennek. Az a baj, hogy ezzel már kezd lassan elkésni a kormány, mert addig lehet szűréssel, kontakt-kutatással és szigorú izolációval a járványt jól kézben tartani, ameddig egy terület a zöld zónában van. Most már Magyarország kétharmada piros, egyharmada sárga zónában van. Még a sárga zónában is nagyon föl kellene gyorsulnia, és nagyon komolyan venni a szabályozást, de a piros zónák már gyakorlatilag elvesztek. A kormány megint elvesztette a kontrollt a vírus fölött, és feltett kézzel áll. Hiszen nem építette ki sem a tömeges és ingyenes tesztelést, sem a fertőzöttek arányával arányos kontakt-kutatást, és azt a néhány rendőrt leszámítva semmilyen izolációs ellenőrző szervezete nincs. Megint kezd kicsúszni a kezéből a vírus.

– Ezért kell az öt vakcina, amire olyan büszkék?

– A vakcinákra szükség van. Persze, leginkább azokra, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett. Ilyenből három van, a Moderna a Pfizer és az AstraZeneca. És nagy valószínűséggel előbb-utóbb sikerül majd engedélyeztetni a Szputnyik V-t. Erről az egészről le kell választani a Sinopharmot, amit nem fog a kínai állam engedélyeztetni, be sem fogja adni az Európai Gyógyszerügynökséghez, azt meg sem kísérli. Ezért a Sinopharm sokkal kevésbé ellenőrzött vakcina, mint a másik három, és feltehetően majd a Szputnyik V lesz. Úgyhogy ez nem ugyanaz a csoport. Vannak a biztosan biztonságos vakcinák, van a Szputnyik V, amelyik valószínűleg fel fog ehhez nőni, és van a Sinopharm, amelyiket a külügyminiszter engedélyezett, amit azért én nem tartok szakmailag megbízhatónak. Nem ugyanaz az öt féle vakcina. De vakcinára szükség van.

– Csakhogy közben folynak az oltások…

– Az orosszal igen. Azért az egy bátor dolog, kétségtelen. Ezt kicsit elkapkodottnak gondolom, én megvárnám az EMA-engedélyt. Azért bizakodó vagyok az orosz oltással kapcsolatban, az EMA-engedéllyel együtt merném én is adni a Szputnyikot, ami nagyon hasonlít az AstraZenecához. A kínaival nem oltanak, azt azért valószínűleg jobban meg fogják vizsgálni.

– Mi van akkor, ha mégis a kínai vakcinával akarnak mindenáron oltani?

– Ráerőltetni nem tudják az emberekre, mert az emberek nem veszik föl. Az igen nagy baj, hogy a kínai oltással próbálják az átoltottságot elérni, mert ezzel csak az ellenállást váltják ki az emberekből, és még azokkal az oltásokkal kapcsolatban is bizalmatlanok lesznek, amelyek egyébként megbízhatóak. Az ügyeskedések mindig visszaütnek. Mert itt most ügyeskedésről van szó, hogy ha kínai oltást lehet szerezni, akkor egyszerűen semmibe veszik az engedélyezési folyamat szakmaiságát. Ezt az emberek nem veszik olyan jó néven, és akkor inkább nem kérik azt az oltást. Akkor viszont az össze többi oltásba vetett bizalmat is aláássák. Ez rossz húzás volt, veszélyes, és akadályozni fogja az átoltottságot.

– Mi a véleménye arról a magyar oltási módszerről, amivel az nálunk folyik?

– Az az igazság, hogy olyan sokat még nem látunk, mert még csak az egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó személyzettel kapcsolatban volt tömeges oltás. Tényleg beoltottak már 250-300 ezer embert, de azok, akik magánemberként kerülnek most már sorra, még nagyon kevesen vannak. Azért ennek a szervezettségéről elég keveset lehet mondani, de az világosan látszik, hogy a háziorvosok nem hagyhatók ki ebből. Viszont nincsenek elég jól tájékoztatva, és az, hogy saját hűtőtáskával meg jégakkuval kell menni a kormányhivatalba a Modernáért, amit egyébként mínusz 20 fokon kellene tárolni, nem tűnik jól szervezett állam vakcinázásának.

– Ön szerint mikor fogunk tudni nyitni?

– Ezt nagyon nehéz megmondani, mert erősen függ attól, hogy mennyi oltás van, hogy az emberek mennyire bíznak az oltásban, és mennyire hajlandók beoltatni magukat. Az ELTE Természettudományi Karának volt egy modellje, ami azt mutatja, hogy ha  a 70 évesek és az afölöttiek mind be vannak oltva – persze nem lesznek –, akkor a halálozás le tud esni 70 százalékkal. Sajnos, az idősek se mind fogják fölvenni az oltást, nem lesz a 70 fölöttiek átoltottsága sohasem 100 százalék, ezért valószínűleg lejjebb kell menni. Vagyis a 65 év felettieket nagyon át kell oltani, és jelentős mértékben a fiatal, krónikus betegeket is. Azt gondolom, ha legalább 2 millió veszélyeztetett ember be van oltva, akkor egy megfontolt, és a mi modellünket alapul vevő nyitási stratégia már működhet. Tehát a szakaszos, minden megyére külön szóló, és a fertőzöttségi számokra figyelő stratégia, és 2 millió veszélyeztetett beoltása után a nyitást el lehet kezdeni.