Lantos Gabriella: az oltási terv ügyében több a kérdés, mint a válasz
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy „ma egy általános, országos, egy-két nap alatt történő teljes átoltásnak a feltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll.” Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségügyi szakértője ezt el sem tudja képzelni, véleménye szerint ennek a nagyot mondásnak semmi alapja sincs. Azt mondja, ugyan Magyarország válaszolt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ oltási tervre vonatkozó kérdéseire, de a válaszokat a magyar kormány nem kötötte a magyar állampolgárok orrára. Csak annyit tudunk, hogy van oltási tervünk. Pedig az engedéllyel rendelkező Pfizer/BioNTech, és a Moderna vakcinájának két oltási terv is szükséges, hiszen beadásukhoz teljesen eltérő logisztika kell.
Hogyan lehet két nap alatt beoltani a lakosságot?
El se tudom képzelni. Ez olyan nagyot mondás, aminek az ég egy adta világon semmilyen alapja nincs.
Tulajdonképpen milyen forgatókönyv kell az oltáshoz, és mi az, ami ebből nekünk megvan?
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) még novemberben, decemberben kérdéseket tett föl a tagállamoknak, amelyekre Magyarország válaszolt. Ez csak a stockholmi központ kommunikációjából lehet tudni, mert ezeket a válaszokat a magyar kormány nem kötötte a magyar állampolgárok orrára. Úgyhogy mi semmit nem tudunk, azt leszámítva, hogy Orbán Viktor azt mondja, hogy van oltási terv. De nem láttunk belőle semmit.
Ez az oltási terv sokkal bonyolultabb kell, hogy legyen, mint amilyen az influenzaoltás terve, ugyanis annak a két vakcinának, amely ma a világban engedéllyel rendelkezik, a Pfizer/BioNTech, és a Moderna vakcinájának – amelyeket egyébként még nem engedélyeztek az Európai Unióban, de ez feltehetően két héten belül megtörténik – a logisztikája teljesen eltérő. A Pfizerét mínusz 80 fokon kell szállítani, a kiolvasztás után pár óráig lehet egy átlagos hűtőben tartani. A Modernának a vakcináját mínusz 20 fokon is lehet szállítani, és azt hosszabb ideig is lehet kiolvasztva tartani. Ezért ezeknek az oltási terveknek erre a két, már engedélyezett, vagy engedélyezés közeli vakcinára teljesen eltérőnek kell lenniük. Nagyon bonyolult logisztikát, humán erőforrást, valamint betegeket szervező kapacitást kell biztosítani, és ennek nyoma sincs. Az, amiről a miniszterelnök beszél, az konkrétan nagyon más.
A Moderna vakcinájához is ilyen komoly felkészültség kell?
A Modernáéról még csak annyit tudunk, hogy elég mínusz 20 fokon szállítani, és hosszabb ideig lehet tárolni. Egyszerűbb lenne a Modernával lebonyolítani az oltást, de – azt hiszem –, hogy a Pfizerből többet rendeltek, vagyis azoknak a mennyiségét kell majd aszerint elosztani, amennyit berendeltek belőlük. Ha elfogy a Modernáé, akkor majd a Pfizerével kell ügyeskedni. Az orosz oltás pedig – aminek egyébként egyszerűbb lenne a logisztikája – még a közelében sincs annak, hogy engedélyezzék. Azért nincs, mert nem voltak meg a harmadik fázisú humán tesztek, ráadásul előállítani sem tudják nagy mennyiségben, ipari környezetben. Vagyis mindez sokkal bonyolultabb dolog, mint ahogy azt a miniszterelnök elmondta.
Azt is tudni kellene, hogy mindegyik oltásból mindenki kaphat-e…
A Pfizeré tud allergiás reakciókat kiváltani azoknál, akiknek már egyébként is voltak allergiás tüneteik, és nekik valószínűleg meg is kell várniuk, amíg a Moderna oltásából elég idekerül.
Egyáltalán ki fogja eldönteni, hogy ki melyik vakcinát kapja?
Arra én is nagyon kíváncsi vagyok. A háziorvos? Vagy Rogán Antal? Hiszen hozzá érkeznek be az adatok. Ő mégis minek az alapján fogja megmondani, hogy kit kell először beoltani, ki melyik oltásból kaphat? Több a kérdés, mint a válasz.
A lakosság hány százalékát kell beoltani a nyájimmunitáshoz?
A szakértők 60 százalékot mondanak. Az a kérdés, hogy a fertőzésen átesettek mennyi ideig őrzik meg az immunitásukat. Valószínűleg ők az oltási sor végére kerülhetnek. De az átoltottsági szintnek legalább 60 százaléknak kell lennie, és lehet, hogy fél év múlva már minden fertőzésen átesettnek olyan alacsony lesz az ellenanyag szintje, hogy őket is be kell oltani. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 6 millió embert kell beoltani.
Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, mennyi idő kell?
A miniszterelnök szerint két nap. Szerintem, ha ez fél év alatt megtörténik, akkor az már jó. Azt, hogy az oltás után mennyi ideig marad meg az immunitás, még senki nem tudja, hisz' még olyan rövid ideje zajlanak az oltások, hogy csak annyit lehet tudni, három hónapig biztos. Lehet, hogy félévig, lehet, hogy három évig, de erről semmit nem tudunk. Azokat, akik most, első körben be lesznek oltva, nagyon fogják figyelni, mikor kezd leesni az antitest termelésük. Reméljük, hogy 2022-ben nem kell megint 6 millió embert átoltani. Az nagy procedúra lenne.
Arról is szó volt, hogy meghatározzák, milyen sorrendben fogják az embereket beoltani.
Természetesen egy oltási tervnek arról is szólnia kell, hogy milyen csoportok lesznek az elsők, másodikok, harmadikok. Ebből a nagyon titkos, de már Stockholmban megosztott oltási tervből még csak annyit árultak el, hogy az elsők az egészségügyi dolgozók lesznek. Ez teljes mértékben helyes, hiszen ők vannak a legközelebb a betegekhez, nekik kell az első védelmi vonalban lenni. De például mi lesz az idősotthonokban dolgozókkal, az ott lakókkal, mi lesz az otthon lakó, elég jó állapotban levő idős emberekkel, a fiatalabb, de súlyos betegségben szenvedő emberekkel? Iszonyúan kíváncsi lenne az ember. Ha Rogán Antal minisztériumába futnak be azok az információk, hogy ki kéri az oltást, akkor semmilyen más alapon nem tudják eldönteni, hogy ki kapja meg, csak azon, hogy ki hányadikként jelentkezett. Függetlenül attól, hogy rászorul-e vagy sem, ő fogja megkapni. Ha van is más kiválasztási szempont, azt nem ismertették az emberekkel. Lehet, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak jobban kell ezeket tudnia, mint nekünk, magyar állampolgároknak. Az helyes, hogy velük megosztották, de kíváncsian várom én is a fejleményeket.
