Lassult a bérnövekedés üteme

HírKlikk 2026. november 18. 19:30 2026. nov. 18. 19:30

A KSH havonta jelentkező bérstatisztikái a legvitatottabb statisztikai adatok közé tartoznak. A munkavállalók többsége túlzottnak tartja, a legfrissebb, szeptemberi havi 737 400 forintos bruttó átlagkeresetet, amely 517 700 forintos nettó átlagkeresetnek felel meg. S van is benne némi igazság.

A bérstatisztika ugyanis tele van buktatókkal. Az egyik némileg torzító tényező, hogy a kiugróan magas felső vezetői és speciális szektorbeli fizetések jelentősen megemelik a számtani átlagot. Ebből adódik az a korántsem örömteli helyzet, hogy a dolgozók nagyjából kétharmada az átlagbér alatt keres, ezért a mediánbér (az a középső érték, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, másik fele pedig többet visz haza a fizetéséből) sokkal valósabb képet adna. Ugyanakkor a KSH mindig hangsúlyozza, hogy számára csak az alkalmazottak az érdekesek, az egyéni vállalkozók, a katások és legfőképpen a cégvezetők osztalékjövedelmei nem jelennek meg a klasszikus alkalmazotti bérstatisztikában.

Az még némileg érthető, hogy a feketegazdaság illegális öjvedelmeit nem veszik figyelembe, az azonban elgondolkodtató, hogy a hivatalos adatok nagyjából két hónapos csúszással jelennek meg, így gyorsan változó gazdasági környezetben nem a pillanatnyi állapotokat tükrözik. Emlékezetes, hogy a covid-válság idején főként az alacsonyabb keresetű munkavállalókat bocsátották el, a maradók magasabb fizetése miatt viszont a statisztikai átlagbér megemelkedett, pedig valójában senki nem kapott fizetésemelést.

Ami a mostani helyzetet illeti, az előzetes várakozásokkal szemben nem szakadt meg a magyarországi bérek emelkedése szeptemberben, viszont szemmel láthatóan lelassult az üteme. Az alacsony, a számbavétel időpontjában 1,6 százalékos, infláció, a bérek vásárlóereje 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ezért elgondolkodtató, hogy a reálkeresetek növekedési üteme többszörösen felülmúlja termelését, ami fogyasztás látványos emelkedésével járt együtt, ami a GDP növekedésére is kedvező hatással van.

A jövő évi bérnövekedés mértéke még nem tisztázott. lesz. de nagy valószínűséggel 7,5 százalék körül alakulhat, ami azt vetíti előre, hogy ismét az alacsonyabb keresetűek bére jobban emelkedhet, mint a magasabb keresetűeké. Ha a harmadik világbeli országokból megnőne a vendégmunkások száma, ami realitás, akkor csökkenne a munkaerőpiaci feszültség, ami a béremelések mértékére mérsékelten hathat. Viszont, ha emelkednek a bérek ennek inflációnövelő hatása lehet, a mostani - évesített - 2 százalékos pénzromlási ütem jövőre akár 3,5 százalékra is felkúszhat.  

Bonta Miklós