Lattmann Tamás: gátlástalan belpolitikai kommunikáció a migránsokra fogott veszélyhelyzet
Ilyen jellegű közrendi állapot, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, csak Magyarországon létezik – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Hírklikknek. Arról beszélgettünk vele, hogy a migránsok magas száma miatt újra meghosszabbították a készültséget, immár 2016 óta folyamatosan. Hozzátette, a jogszabályban az áll, meghatározott számú menedékkérőnek kell elérnie a magyar határt ahhoz, hogy bevezethető legyen, de a Belügyminisztérium által közzétett adatok szerint ennek a feltételei soha nem teljesültek.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt– ez azonban egyszer sem valósult meg. Elméletileg minden ilyen különleges jogrendi állapotnak pont az lenne a lényege, hogy egy adott kormány a szokásosnál és nagyobb mértékben tudjon eltérni bizonyos emberi jogi és egyéb normáktól. Ennek a lehetősége benne van a vonatkozó nemzetközi egyezményekben. Magyarország számára a legfontosabb az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely az Európa Tanács tagországainak kötelező, ezzel együtt lehetőséget ad arra, hogy bizonyos szükséghelyzetet bevezessen. Ugyanakkor a magyar kormány soha nem jelentett be migrációs veszélyhelyzetet az Európa Tanács főtitkárságán – foglalta össze Lattmann Tamás.
„A derogáció lényege – ahogy az egyezmény fogalmaz –, hogy egy háború esetén, vagy a nemzet létét fenyegető helyzetben lehessen eltéréseket alkalmazni. A strasbourgi gyakorlat eléggé következetes, hogy a sok menekültkérő a határon egészen bizonyosan nem fenyegeti a nemzet létét, ezért nem is fogadná el az európai emberi jogi gyakorlat ezt, ám ez nem számít a kormánynak.”
Ha érdemi indokot próbálunk keresni akár erre, akár a háborús vészhelyzetre, nem találnunk, mert nincs rá – folytatta a jogász. „Ez a háborús veszélyhelyzet is pont olyan, ami máshol a világon nincs. Ott van Lengyelország, Szlovákia, Románia és más államok, amelyek ugyancsak határosak Ukrajnával és még érdekeltek is esetleg a konfliktusban, mert kisebbségeik élnek ott, még ők sem vezettek be ilyet.”
Lattmann Tamás szerint ez egyszerű politikai kommunikáció annak sulykolására, hogy itt veszélyhelyzet van a migráció miatt. „Világosan látjuk, hogy mindig, mindent ráköt a magyar kormány kommunikációja a migrációra és most már a családvédelemre és a gyerekvédelemre is. Más államok kormányzatai nem használják ezeket a témákat ilyen gátlástalanul belpolitikai kommunikációs célokra.”
A másik nagy kérdés, hogy miért van erre szükség, amikor van egy komplett kétharmados bábszínház – amit úgy hívunk, hogy országgyűlés – és ott mindig mindent megszavaznak, amit a kormány akar – tette hozzá a szakember.
„Az unió ebbe csak olyan módon tud beleszólni, ha erre hivatkozva, olyan lépést hajt végre a magyar kormány, amely uniós jogot, előírást sért, mert akkor az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást gond nélkül meg tudja indítani. Nemzetközi kontextusban nem tudni, ez mire jó, de a háborús veszélyhelyzetben kormányrendeletben bármit meg lehet alkotni, nem kell hozzá törvény, mint ahogy a költségvetés módosítását is képesek voltak rendeletben megcsinálni.”
Világosan látni lehet, hogy ezekben a helyzetekben kommunikációs lehetőséget lát a kormány, mert saját szavazóit tudja erősíteni – mutatott rá Lattmann Tamás, majd hozzátette: az, hogy utána ez milyen problémákat fog okozni, nem érdekli őket. „Látható, hogy a jogrendi kormányzás nem a tényleges kormányzásról és a tényleges problémákról szól, sokkal inkább keretet ad a kormány PR-kormányzáshoz.”
Önmagukban ezek az intézkedések nem vezetik ki az unióból az országot, de az egy másik kérdés, hogy az ezek által kiváltott belpolitikai hatások egyes szavazói körökben, mennyire hangolják Európai Unió-ellenességre az arra fogékony szavazókat – fogalmazott Lattmann Tamás.
Hivatkozott a Brexitre, ahol azt láttuk, hogy évekkel ezelőtt a brit kormány és a konzervatív párt nagyon veszélyes játékba kezdett, mert nemcsak az Európai Unió, hanem az európaiság gondolata ellen is hangolni kezdtek, és ebben tettestárs volt a Munkáspárt is. A teljes brit politikai elit ráült erre a lóra, és ennek a hosszútávú hatásai a Brexit népszavazásban meg is jelentek – emlékeztetett.
Ilyen hatásai, sajnos ennek a magyar kormányzati politikának is lehetnek. A nemzetközi jogász azonban önmagában nem hiszi, hogy ezt szeretnék célzottan elérni, mert számukra is világos, hogy a kilépés vagy kiesés az Európai Unióból Magyarország számára végzetes hatásokkal járna.
