Lázár és Rogán is sorra kerülhet, ha a kisebb szereplők megszólalnak

Másfél tonnás széfek és kilencmilliárd forintnyi közpénz

A beszélgetés egyik kiindulópontja Seszták Miklós ügye volt. A műsorban elhangzott, hogy két, egyenként másfél tonnás, embermagasságú páncélszekrényt találtak, amelyek méretük alapján pénzintézetekben is használatosak. A vendégek ironikusan találgatták, vajon mi kerülhetett a hatalmas trezorokba, és miért volt szükség ekkora széfekre.

A humor mögött azonban komolyabb kérdések is felmerültek. Komlódi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak Sesztákot vitték el, hanem azt a személyt is, aki a pénzek mozgatásában, szállításában közreműködhetett. Szerinte a hasonló ügyekben gyakran először azok kerülnek a hatóságok látókörébe, akik a rendszer működéséről sokat tudnak, miközben a legkevesebbet profitáltak belőle.

Az ügyvéd saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, a költségvetési csalások kisebb szereplői akár havi 80 ezer forintért is vállalhatnak olyan feladatokat, amelyek miatt végül ugyanúgy letöltendő börtönbüntetést kérhetnek rájuk, mint a milliárdos ügyek más résztvevőire.

Rogán, Lázár és Orbán körül is kérdések vannak

A vendégek szerint feltűnő a csend egyes, korábban meghatározó politikai szereplők körül. Lánczi Richárd külön is szóba hozta Rogán Antalt és Lázár Jánost, akiknek az esetleges felelősségre vonása szerinte még nyitott kérdés. Úgy fogalmazott, a jelenlegi folyamatok alapján nagyon meglepődne, ha nem érné őket utólagos büntető igazságszolgáltatás.

Csintalan Sándor ennél is élesebben fogalmazott: szerinte Orbán Viktor, Rogán Antal és Lázár János esetében nem pusztán köztörvényes, hanem politikai bűnözésről is beszélni kell. Hozzátette, a jogállam és a polgári demokrácia keretei között kell végigvinni a felelősségre vonást, nem pedig önkényes megtorlással.

A beszélgetésben az is felmerült, hogy a kisebb szereplők vallomásai idővel a magasabb szintekig vezethetnek. Komlódi szerint azok, akik tudják, kinek, mit és kitől kellett szállítaniuk, fontos információkkal rendelkezhetnek a rendszer működéséről. A kérdés az, hogy ezek az információk eljutnak-e a döntéshozókig.

Amikor már minden Porsche kevés

Lánczi Richárd a Matolcsy család körüli, mintegy 91 milliárd forintos vagyon kapcsán arról beszélt, hogy nehéz elképzelni azt a gondolkodásmódot, amelyben ekkora pénz és ennyi luxustárgy felhalmozása természetessé válik. Szerinte aki hosszú éveken keresztül abban a tudatban élt, hogy bármit megvehet, és mindenki az ő rendelkezésére áll, aligha kezd hirtelen önvizsgálatba, amikor elveszíti a korábbi helyzetét.

Példaként a Tiborcz család szállodavásárlásait említette. A Dinastia című filmben elhangzottakra utalva azt mondta, ezek az ingatlanok nem feltétlenül üzleti megtérülésük miatt voltak fontosak, hanem presztízsértékkel bírtak. A készpénzes fizetés pedig tovább erősítette ezt a különös gazdagságképet. Lánczi szerint a készpénzhasználat önmagában nem bizonyít bűncselekményt, de az ilyen léptékű tranzakciók és a vagyon eredete komoly kérdéseket vetnek fel.

Csintalan Sándor úgy látta, a hosszú hatalmi időszak alatt a NER szereplői elveszíthették a kapcsolatukat a valósággal. „Ezek tényleg azt gondolták erről a világról, hogy ez ők, tehát hogy itt nincs más” – fogalmazott. Szerinte a közpénzhez való viszonyukban is megjelent az a szemlélet, hogy ami az övék, az csak az övék, ami pedig másé, ahhoz is joguk van.

A műsorban szóba került Orbán Viktor tao-támogatásokról szóló álláspontja is. Csintalan szerint az egykori miniszterelnök továbbra is képes úgy beállítani a korábbi pénzosztási rendszert, mintha az az egész nemzet érdekét szolgálta volna. Lánczi pedig arra figyelmeztetett, hogy akik hozzászoktak a korlátlan lehetőségekhez, azok a változást könnyen igazságtalanságként élhetik meg, nem pedig a korábbi működésük következményeként.