Lázár János Aradon jelentette be: Európa támadás alatt áll
Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében – jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott péntek esti megemlékezésen.
Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a „sokgyökerű", de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most „sokunk szerint támadás alatt áll."
Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll az európai életmód, mind a magyar, mind a román életmód is – hangsúlyozta a politikus.
Az aradi vértanúkra gondolva, ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították – ismertette a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, „birodalommá válni akaró erőközpontok" is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor „egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg."
Lázár János úgy véli, Közép-Európában a jövőt legtöbbször a mártírok formálják nagyobb erővel. A magyarok számára 1848/49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni – hívta fel a figyelmet.
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a nemzeti gyásznapon, a vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján az aradi Szabadság-szobornál 2023. október 6-án. MTI/Rosta Tibor
„Most azért a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi dönthessük el, mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani településeinket, miként akarjuk felnevelni gyerekeinket" – részletezte a politikus.
Mint mondta, az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt, nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harci és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként – fűzte hozzá.
Lázár János elmondta azt is, hogy Romániát igazságtalanság érte, amikor a „történelmi jelentőségű, fontos" schengeni csatlakozását önhibáján kívül Ausztria megvétózta, ezért a magyar kormány nevében támogatását fejezte ki Románia felé.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása.
Hangsúlyozta: az 1848-ban kirobbant forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok hosszú, több évszázados szabadságtörténetének, hozzátéve, „ami ma nyugalomnak tűnik, nem lehet mindig teljes".
A politikus kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra.
Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.
