Lehet nyerni a választáson, de azért folyamatosan kell dolgozni

Az október közepén zárult előválasztás új helyzetet teremtett a hazai belpolitikában. Az ellenzéki összefogás tagjai – a hat párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom – jelezték, hogy komolyan számolni kell velük a következő parlamenti választáson. Már csak azért is, mert már van 106 közös egyéni jelöltjük, valamint egy miniszterelnök-jelöltjük, vagyis korábbi önmagukhoz képest nagyot léptek előre. A kampányban, majd a előválasztási fordulókban azt is bebizonyították, hogy képesek időlegesen uralni – vagyis tematizálni – a politikát. Ez nem kisebb meglepetést és gondot okozott a Fidesznek, mint az, hogy végül – mindenki számára váratlanul – Márki-Zay Péter került ki győztesen a miniszterelnök-jelöltek versenyéből. 

Az utóbbi két hónapban viszont nem folytatódott ez a tendencia. Azon persze lehet vitatkozni, hogy magasan kellett volna-e tartani az ellenzék által egyszer már megszerzett érdeklődés hőfokát, vagy most annak van itt az ideje, hogy a színfalak mögött kidolgozzák a választás előtti taktikát. Még az összefogás soraiban is voltak olyanok, akik szóvá tették, hogy túlságosan visszavették a tempót. Donáth Anna, a Momentum új elnöke egyenesen úgy vélte, hogy elvesztegették az időt. Mások azzal érvelnek, hogy a közös program véglegesítése és a közös lista helyeinek elosztása nem olyan feladat, amit a nyilvánosság előtt kellene elvégezni. S ha azt nézzük, hogy így megspórolják a mindig sok félreértésre és félremagyarázásra alkalmas üzengetéseket, ebben is lehet igazság.  

Kéri László úgy látja, nincsenek elkésve. Sok évtizedes tapasztalatából azt szűrte le, hogy a közvélemény a választás előtt nagyjából hat héttel kezd ráhangolódni a kampányra. Van egy kisebbség, amelyet mindig is izgat a politika világa, de a többség azokból áll, akik csak néhány héttel a voksolás előtt döntik el, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni. Akkor kell tehát felhívni a figyelmüket, addigra kell meglenni a közös listával és a programmal. De – tette hozzá a politológus – addigra kell olyan közös stratégia, amellyel az egyéni jelöltek elindulhatnak a körzeteikben, fogódzót ad nekik. És akkor már el kell menni mindenhová, jelen kell lenni a különböző helyszíneken. Nem lehet megspórolni a személyes találkozás és meggyőzés lehetőségét, ha valóban jól akarnak szerepelni a választáson – mondta Kéri László. 

Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy most minden rendben van – folytatta az elemzést. Szerinte nem szabadna hagyni, hogy védekezésre kényszerítsék őket olyan ügyekben, amelyeket direkt a lejáratásukra kreál a Fidesz. E ponton példaképpen említette a – szavai szerint - nevetséges Városháza-ügyet, amelyet kifejezetten arra találtak ki, hogy lejárassák a főpolgármestert. Nem kellene reagálni minden állításra és vádra – vélte Kéri László. Ehelyett viszont saját ügyekre lenne szükség. Versenyképes kormányzati elképzelésekkel állhatnának elő. Adná magát például, hogy erőteljesebben kifejtsék, mit tettek volna a koronavírus-járvány megfékezésére, ha ők lettek volna kormányon. Több mint 35 ezer halott, rengeteg súlyos beteg és szenvedés jellemzi a hazai helyzetet, elmondhatnák tehát, mit tennének az egészségüggyel, s hogyan lennének úrrá a pandémia hatásain. De ugyanígy tálcán kínálja a jelenlegi hatalom a korrupció problémáját. Nem tartják azonban elég hangsúlyosan napirenden a bukott igazságügyi államtitkár vesztegetési ügyét, pedig arról kellene beszélni, hogy amikor majd ők kormányoznak, nem fordulhat elő, hogy bárki egy fillért is eltehet szabálytalanul, mert a közpénzek sorsa nyilvános lesz. Ugyancsak szinte elengedték a Pegasus ügyet is, noha ott az egész nemzetbiztonságot, valamint a személyi szabadságot fenyegető lépések is történtek. Többet kellett volna ennek kapcsán szólni arról, mekkora képtelenség, hogy a Fidesz mindent titkosít, ami kicsit is kellemetlen számára. 

A politológus ezzel összefüggésben kitért arra is, nem szabad abban reménykedni, hogy a parlamentben vagy az ottani bizottságokban bármit el lehet érni. Sok olyan gond van, amelyek a mindennapokban foglalkoztatják az embereket. Közösen és hangsúlyosabban kellene reagálni tehát a tartósan magas inflációra, vagy arra, hogy mikor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba a járvány után. Olyan köznapi kérdésekben lenne szükség egységes ellenzéki állásfoglalásokra, amelyek befolyásolják a választók hétköznapi életét.

Az üzenetek eljuttatására pedig ki kellene használni az adódó lehetőségeket – folytatta Kéri László. Tény ugyanis, hogy az országos terjesztésű média túlnyomó része a jelenlegi hatalom kezében van. Ám nem ezen kellene siránkozni, hanem felmérni, miképpen lehet ezt helyettesíteni. Az elemző emlékeztetett rá – amit már nem is először mond el –, hogy azért a nagyvárosok egy része és Budapest több kerülete is az ellenzék kezében van. Ám 2019-es választási sikerük óta – vagyis két év alatt – képtelenek voltak ezen a bázison kiépíteni egy alternatív médiát, amivel legalább a saját szavazóikat elérhetnék. Ugyanakkor mindenkinek rendelkezésére áll a közösségi média, amely az ellenzék számára is kitörési lehetőséget nyújt. Meg kell tehát ragadni minden lehetőséget az üzenetek terjesztésére. Az persze más kérdés – de nem kisebb probléma –, hogy ehhez valóban kellenek üzenetek. 

Kéri László e ponton visszatért arra, hogy az előválasztás megmutatta, az ellenzéknek van – nem is csekély – saját szavazóbázisa. Ezen kívül meg kellene nyerni a bizonytalanokat is. Vagyis az ellenzéki összefogás tagjainak nem a Fidesz állításaival, vagy szavazóival kell vitatkozniuk, nem nekik kell magyarázkodniuk, s különösen nem reagálni a vádakra. Az üzenetek arról szóljanak, hogy bebizonyítsák, kormányzóképesek. És nem attól lesznek ilyenek, ha folyton leleplezik, mit hazudik róluk a Fidesz – tette hozzá a politológus. 

Végül ismét kiemelte, hogy nem lehet megspórolni a személyes találkozást a reménybeli választókkal. Ez a legjobb módszer arra, hogy minél több embert meggyőzzenek a kormányváltás szükségességéről és arról is, hogy az ellenzék felkészült és alkalmas is rá. Az ellenzék jelenleg erősebb, mint az utóbbi 12 évben, a Fidesz pedig kétségkívül gyengült. Mindebből azonban csak annyi következik, hogy a jövő tavasszal sokkal szorosabb lesz a választási verseny, mint 2006 óta bármikor volt. Lehet nyerni, de ahhoz keményen és folyamatosan dolgozni kell, nem kevésbé pedig kormányképesnek látszani – húzta alá Kéri László.