Lehull a lepel: nyilvánosságra kerül minden, amit Schmidt Mária megpróbált eltitkolni
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Terror Háza Múzeumot is működtető alapítvány nem titkolhatja tovább, mire költötte az államtól kapott vagyont. Az ítélet szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nem szívesség, hanem jog, és azt sem kormányközeli alapítványok, sem más szervek nem írhatják felül.
A pert Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője indította, miután a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – élén Lánczi András kuratóriumi elnökkel, valamint többek között Schmidt Mária kuratóriumi taggal – nem volt hajlandó kiadni, milyen szerződések, szabályzatok és döntések mentén használta fel az alapítványi vagyont. A bíróság most egyértelművé tette: a közpénz és a közfeladat nem magánügy, és ezt semmilyen jogértelmezéssel nem lehet kijátszani – olvasható az MSZP honlapján.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az alapítvány tévesen próbált a „döntés-előkészítő adatokra” hivatkozni, és nem igazolta, hogy bármelyik irat kiadása veszélyeztetné a működését. A bíróság külön kiemelte, hogy a közérdekű adatok elzárása kivétel, nem szabály, és csak indokolt esetben fogadható el.
A döntés azt is rögzíti, hogy az állami vagyon útja nyilvános kell legyen, ezért a Lánczi András vezette kuratóriumnak ki kell adnia a 2021. május 28. és 2025. március 11. között keletkezett szerződések lényeges adatait, az alapítvány belső szabályzatait és kuratóriumi jegyzőkönyveket, a személyes adatok kitakarásával.
Az ítélet világos üzenet minden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak: közpénzt csak közcélra lehet használni, felhasználását a nyilvánosság előtt nem lehet titkolni. Ez alól a Terror Háza és az azt működtető alapítvány - Schmidt Máriával soraiban – sem kivétel.
