Lemondják-e Orbán január végi szarajevói látogatását?

A The New York Times hétfőn arról írt, hogy a balkáni háború óta a legsúlyosabb válságát éli a több etnikumú bosznia-hercegovinai kormány, köszönhetően Milorad Dodik szerb nacionalista vezetőnek, aki az ország szétszakításával fenyeget.

November elején került nyilvánosságra a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának első jelentése, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt, és amelyben már arra figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most. Christian Schmidt szerint valós az a fenyegetés, amit Dodik ismételget évek óta, miszerint az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben tett kijelentései, hogy kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből, aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését – idézte a Szabad Európa.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagja Banja Lukában 2021. november 6-án. Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

Mindeközben pedig Orbán Viktor kiváló és szoros kapcsolatokat ápol a jelek szerint szeparatista álmokat dédelgető Dodikkal. Orbán és Dodik 2021-ben háromszor is tárgyalt egymással, s a magyar kormány olyan gesztusokat is tett a boszniai szerbeknek, mint a szomszédsági és gazdasági programjának kiterjesztése a Boszniai Szerb Köztársaság területére.

Mit akarhat Orbán? Miért jó ez Magyarországnak? És neki? Lát-e reális esélyt arra, hogy tényleg szétszakad Bosznia-Hercegovina? Ilyen és hasonló kérdéseket tettünk fel Szent-Iványi István korábbi európai parlamenti képviselőnek, volt ljubljanai magyar nagykövetnek.

„Sajnos van reális esély a szétszakadásra, igaz ez a veszély nem újkeletű: Dodik ugyanis 2014-15 óta folyamatosan népszavazással és kiválással fenyegetőzik, bár az nem világos, hogy Szerbiához akar csatlakozni, vagy önálló országként képzeli el a jövőt” – mondta a szakértő, aki szerint eddig a szándékot inkább zsarolási kísérletnek tekintette a világ, de most úgy tűnik, hogy Dodik továbblépett, már nemcsak fenyegetőzik, hanem konkrét lépésekre is kész. Akárhogyan is, az biztos, hogy mindez komoly válságot idézhet elő.

S hogy eközben mit lép Orbán és az általa kézivezérelt magyar külpolitika? „A magyar külpolitikai mozgás nagyon kérdéses, s összefügg azzal, hogy Orbán mentori szerepet szeretne magának a Balkánon” – összegezte véleményét Szent-Iványi, utalva a többi között a bukása után a börtön elől Budapestre menekített Nikola Gruevszki korábbi észak-makedón miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb kormányfővel kialakított szoros kapcsolatára.

Szent-Iványi István

Elképzelhető, hogy ez utóbbi is szerepet játszik a Dodikkal való kapcsolatépítésében, hiszen a szerbek is, no meg persze Moszkva is ott van a háttérben – fejtegette Szent-Iványi, aki szerint Oroszország érdekében áll a válságok szítása, élezése, lásd a lengyel-belorusz, vagy az orosz-ukrán krízist, s a Balkánon végbemenő történéseket. „Az biztos, hogy Oroszország mindenütt ott van, ahol bajt lehet kavarni” – tette hozzá.

S hogy mindezt Orbán miért teszi? „Vannak középhatalmi ambíciói, amiket már jóval korábban deklarált” – emlékeztetett a szakértő, utalva arra, hogy a magyar politikus többször utalt erre, összefüggésbe hozva azt Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesésével. „A magam részéről ezzel magyarázom Orbán ilyen mérvű és jellegű aktivitását a Balkánon, konkrét magyar érdek ugyanis nincs” – mondta. Mindenesetre Európa elképedve nézi a magyar külpolitika ámokfutását, s ez vonatkozik Várhelyi Olivér tevékenységére is, hiszen bővítési biztosként igencsak lagymatagon viszonyult a válsághoz. Mindennek Európa kezdi felismerni a veszélyét – húzta alá Szent-Iványi István.

A Balkán amúgy is puskaporos hordó, a többi között az észak-makedóniai albánok, a boszniai szerbek, az elszakadási törekvések – mindez ismét lángokba boríthatja a Balkánt – emlékeztetett, hozzátéve: Orbán úgy gondolhatja, hogy középhatalmi ambícióit szolgálja az általa folytatott Balkán-politika, s az sem zavarja, hogy ezzel azokat az orosz érdeket szolgálja, amelyeket úgy lehet a legjobban összefoglalni, hogy a zavarosban történő halászás.

De ha a puskaporos hordó robbanás közeli állapotba kerül, nem árt-e az hazánk biztonságának? – vetettük fel. „Magyarország érdekében is be kellene Orbánnak látnia, hogy egy új háborús góc a határainál nem növeli hazánk biztonságát” – értett egyet a felvetéssel Szent-Iványi. Aki azt is hozzátette, hogy ez nem szolgálja az ország gazdasági érdekeit sem, sőt, hiszen olyan nagy magyar cégek vetették meg a Balkánon a lábukat, mint a MOL vagy az OTP. Mindennek fényében egyáltalán nem észszerű, amit Orbán a Balkánon művel.

„Mindenesetre kíváncsi vagyok arra, hogy végül fogadják-e Orbán Viktort január 25-én Szarajevóban vagy lemondják a tervbe vett látogatását azután, hogy a magyar kormányfő integrálhatatlanak nevezte a muszlimokat az EU-ba” – vetette fel a korábbi ljubljanai magyar nagykövet. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor a december 24-i kormányinfón a következőt mondta Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban: „Mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy lehet, hogy a Balkán tőlük távolabb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.”