„Levezényelhető”
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter interjút adott a Népszavának, és ebben többek között kijelentette: „A Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetése az év végéig levezényelhető… Debrecenben egy olyan léptékű fejlesztést tervezünk, ami a Természettudományi Múzeumot egészen más intézménnyé tudja alakítani. A világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban. Bár a múzeum központja Debrecenben kap helyet, lesznek különböző szatellit-kiállítások is”…
Ugyan milyen visszhangja lenne, ha a britek Londonból akarnák elköltöztetni a Natural History Museumot, mondjuk Glasgowba?… De nézzük inkább, hogy a Debrecenbe települni cseppet sem óhajtó kiállítás-szervezőkön, kutatókon, más múzeumi embereken kívül mi mindent – mekkora „anyagot” – kellene „átvezényelni” a cívis városba! Az alábbi, terjedelmes lista nem tartalmazza a Természettudományi Múzeum berendezési tárgyait, eszközeit – például a viszonylag új molekuláris taxonómiai labor steril felszerelését –, sem a hatalmas szakkönyvtár köteteinek százezreit, sem a kurrens 500 féle folyóirat példányait. Csupán a gyűjtemények szűken vett anyagát, a múzeum honlapjának http://www.nhmus.hu/hu adatai alapján.
|
Állattár A Bogárgyűjtemény 3 millió példányt számlál. A Halgyűjtemény példányszáma: 12.400. A Hártyásszárnyúak gyűjteménye fajszámát és feldolgozottságát tekintve, a világon az első tíz hártyásszárnyú-gyűjtemény egyike, mintegy 900 ezer példányával. A Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény példányszáma közelítőleg 20.000. A Kétszárnyúak gyűjteményébe több, mint 1 millió példány tartozik, a Kisebb rovarrendek gyűjteményében 200 ezer meghatározott, további 200 ezer meghatározatlan példány található. A Lepkegyűjtemény a 12 ezer fiókban tárolt 1,7 millió példányával az Állattár második legnagyobb gyűjteménye. (A lepkék többségét a XX. században gyűjtötték, de jelentős a már klasszikusnak számító XIX. századi anyag is. A legelső példányok a XVIII. század végéről származnak). A Madárgyűjteményt az 1830-as években hozták létre, s csaknem 20 ezer egyedileg nyilvántartott preparátumból áll. Az Emlősgyűjteményben 43.500 példány található, de becslések szerint a különböző tartósítási módszerek miatt a preparátumok száma bőven meghaladja a 100 ezret. A Parazitológiai gyűjteményben 300.000 példányt őriznek. A Puhatestűeké a maga nemében az ország legnagyobb és leggazdagabb gyűjteménye, 1 millió példánnyal. A Soklábúak gyűjteményének szekrénykataszteri nyilvántartása 23.000 fiolát tart számon. A Rákok és vízi gerinctelenek gyűjteményéről a honlapon nem volt elérhető adat, a Szipókás rovarok gyűjteményében 700.000 tűzött száraz példány; 5.000 mikroszkópi preparátum és 1.000 alkoholos fiola található. A Talajzoológiai gyűjteménycsoport tételszáma megközelítőleg 150.000 fiola, illetve tárgylemez (milliós nagyságrendű egyed). Ásvány- és kőzettár Az Ásványgyűjtemény legrégebbi példányai 1808-ból származnak. A 2013-as adat szerint 56.216 leltárkönyvi tételt tartanak nyilván. A Kőzetgyűjteményben 19.390 leltárkönyvi tétel szerepel; a Meteoritgyűjtemény tudományos szempontból az Ásvány- és Kőzettár egyik legértékesebbje, a 659 leltárkönyvi tétellel. A Roncsolásos anyagvizsgálati – még kiépítés alatt álló – gyűjteményrészbe a nyilvántartás 239 szekrénykataszteri tételt sorol. A Teleptani nyersanyagminta-gyűjtemény a különböző érces és nemérces ásványi nyersanyagok mintáiból őriz 2559 kataszteri tételt. A Történeti gyűjteménybe az önálló tárgyegyüttesként megőrzött 6017 kataszteri tétel tartozik. Embertani tár A leltározott Poszt-pleisztocén- és Pleisztocén népességek csontvázgyűjteménye több mint 35.000, a leltározatlan csontvázgyűjtemény pedig közel 10.000 egyén csontanyagát tartalmazza. A Múmiák gyűjteménye 264 egyén maradványait őrzi. Az Arcrekonstrukciók gyűjteménye több mint 300, a Másolatok gyűjteménye 31 tárgyat tartalmaz. Növénytár A Virágosnövény-gyűjtemény két részre van osztva. A Kárpát-medence őshonos virágos növényei a Herbarium Carpato-Pannonicum-ban több mint 600 ezer példány lapjait számlálják, a világ más részén gyűjtött lapok a Herbarium Generale-ban találhatók. Az utóbbi gyűjtemény több mint 700 ezer herbáriumi lapot tartalmaz; a Harasztgyűjtemény példányszáma 52.000 feletti; az Ősnövénytani gyűjtemény teljes példányszáma közelítőleg 50.000. A Gombagyűjteményt Istvánffy Gyula hozta létre még1889-ben. Ennek Mikrogomba gyűjteményében 106.000 kapszula, míg a Makroszkopikus Gombagyűjteményben közelítőleg 50.000 példány szerepel. A Mohagyűjteményben 248.600 sorszámozott kapszula van; a Zuzmógyűjtemény 94.500 példányt tartalmaz; az Algagyűjteményben herbáriumi lapok, fiolák, mikroszkópi készítmények, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatra előkészített anyagok találhatók – ezekből 33 ezer „egységet” tartanak nyilván; a Mag- és Termésgyűjtemény példányszáma 22.480 sorszámozott kapszula. Őslénytani és Földtani Tár A Gerinces gyűjteménybe kb. 20 ezer példány tartozik; a Gerinctelen paleontológiai gyűjtemény példányszáma kb. 2–3 millió; a Vizsgálati minta gyűjtemény leltározatlan tételeinek száma: kb. 5000 zsák, illetve mintazacskó. |
Szóval „parancsnoki” – értsd: miniszteri – szempontból igazán egyszerűnek tűnik ez a katonás „levezénylés”. Mint teszem azt, a trafalgari tengeri csata előtt Lord Nelson legendás üzenete a Victoryról, flottája többi hajójának:
„Anglia elvárja, hogy mindenki megtegye kötelességét”…
Megtették, bár az már azért nem volt ilyen egyszerű. Trafalgarnál a győzelemért adta az életét 1600 angol, köztük Horatio Nelson altengernagy is. Ott elkerülhetetlen volt az áldozat, mert volt ellenség is: a spanyol és a francia flotta. De mégis: ki az ellenség Budapesten, hogy itt is ugyanígy „levezényelve”?… A fővárosi magyar polgárok? A „renitens” – gondolkodó, kutató, nevelő – értelmiség? A kulturkampf már a természettudományos intézmények ellen fordul? Vagy megint csak egy fölösleges – de a csókosoknak azért jól fialó – „jelentős léptékű”, magyarán monstre beruházás a tét? Ér ennyit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy épületnyi kibővítése? Netán a „hűséges” Debrecen megjutalmazása? Vagy arról van szó már megint, hogy „juszt is megmutatjuk”, és akár a kisvasutat, a ligeti leállás után „a múzeumainkat is továbbépítjük”? De most tényleg: Budapestről tán nem lehet szatellit-kiállítást szervezni – akár Debrecenbe is?…
S ha már a miniszter avval érvelt, hogy „a világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban”, talán érdemes lenne megfontolni, hogy múzeum helyett – canberrai, washingtoni mintára – inkább kormányzati palotát építsenek Debrecenben. Elvégre attól, hogy egy kisebb város vált hivatalos kormány-centrummá, nem lett kisebb se Sidney, se New York kulturális súlya. Tarthatnák például Debrecenben a kormányüléseket. Nem is lenne előzmény nélküli, hisz’ ott alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. decemberében. S a kormánypalotát az újabb ideiglenesség múltával, akár múzeummá, panoptikummá is lehetne alakítani…
