Ligeti Miklós: a NER belső köreiben sincsenek ingyen a tíz- és százmilliók
Ahelyett, hogy a Transparency a feladatait látná el, küzdene a korrupció ellen, most azt a hat oldalas levelet olvassuk, amely a Szuverenitásvédelmi Hivataltól érkezett – összegezte a szervezet jelenlegi tevékenységét Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Felidézte, hogy most is áll egy, a közbeszerzési hatósághoz beadásra váró eljárás iránti kérelem, mert szerintünk a Mol, illetve annak hulladékos leánycége a MOHU törvénysértő módon jutott hozzá 35 évre a hulladékkoncesszióhoz, és ehhez megszerezték közérdekű adatigénylési perekkel az adatokat, most következik, hogy ezt bizonyítékokkal alátámasztva, megosszák a hivatallal.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 62 kérdést küldött, és a jogi igazgató most azt osztályozza, melyikre nem szabad válaszolni, mert nem is tehet fel ilyen kérdéseket a hivatal, és melyek azok, amelyekre a válasz nagyon egyszerű, kézenfekvő, mert a honlapjukon eleve megtalálható. „Ez egy ügyes kis játszma, mert amíg ezzel foglalkozunk, addig sem a hatalom korrupcióján rágódunk.”
Izgalmasabb az a kérdéscsoport, amely nem található meg a honlapon és abban számlákról, elszámolásokról, pénztári kimutatásokról érdeklődnek, a minket támogató szervezetekkel kötött szerződések és más hasonló iratok megismerésére irányulnak, de ezeket, még ha akarnánk sem tudnánk kiadni – tette hozzá Ligeti Miklós. „De nem is akarjuk, mert mi megkérdőjelezzük a Szuverenitásvédelmi Hivatal legitimitását, úgy gondoljuk, nincs rá szükség, és a magyar Alaptörvénnyel nem is egyeztethető össze, hogy ilyen van, de a részletes pénzügyi elszámolási adatokra csak a törvényben erre kifejezetten felhatalmazott hatóságok, az adóhatóság, az ügyészség, a rendőrség jogosult, hiába kíváncsi a Szuverenitási Hivatal.”
Ligeti Miklós azt is elmondta, a NAV a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárásával egyidőben bekért tőlük bizonyos dokumentumokat, elszámolásokat, mert a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból származó bevételük felhasználásának szabályosságát ellenőrzik, ez pedig szerinte két párhuzamos vizsgálat. Az egy százalékot más szervezeteknél már korábban is vizsgálta a NAV – tette hozzá.
Arról, hogy számos sajtóorgánum kapott a Nézőpont Intézettől egy olyan levelet, amelyben arra a kérdésre vár választ, hogy egyes sajtótermékek mennyi pénzt kapnak külföldi kormányoktól, hivataloktól, Európai Uniótól, azt mondta, még a NER belső köreiben sincsenek ingyen a tíz- és százmilliók, időnként a CÖF-nek és a Nézőpontnak is az átlagosnál nagyobb lefeketedés szintjén kell megszolgálni azt a rengeteg közpénzt, ami hol támogatás, hol megrendelés, hol megbízás formájában áramlik hozzájuk az adófizetők zsebéből. „Néha azt a szerepet osztják rájuk, ami az államhatalomnak közvetlenül kellemetlen vagy ciki. A CÖF-nek választás idején plakátkampányokon kell nyomulni az ellenzék lejáratására, most a Nézőpontra osztották ki azt a szerepet, hogy néhány megmaradt, független sajtótermékeket vegzáljon olyan kérdésekkel, amelyek akár a Szuverenitási Hivataltól is érkezhettek volna, de most ők egy civil szervezettől kaptak ilyen kérdést.”
Ligeti Miklós szerint a kormány reménye az lehetett, hogy a jogvédő szervezet vegzálása nem vált ki szolidaritást, de nem így van. „Sosem fogjuk megtudni, hogy a központi akaratnak a lefele irányuló megnyilvánulásáról van szó, vagy valamelyik hivatalnok volt túlbuzgó, netán azzal húztuk magunkra a Szuverenitásvédelmi Hivatal kéretlen és akaratlan figyelmét, hogy mi magunk is felkérdeztük ezt a hivatalt, hiszen fél éven át úgy működött, hogy nem volt honlapja, nem tett eleget a törvényben megfogalmazott közzétételi kötelezettségeknek, nem lehetett tudni, hogy kikkel, milyen összegben köt szerződést, mennyit költ munkabérre, hol helyezi el a dolgozóit, hol működteti az irodáját és nyilván egy ponton elegük lett abból, hogy nem csak kérdezünk, hanem a kérdésünk nyomán még igazunk is van, és muszáj honlapot készíteni, közzétételi listát elérhetővé tenni.”
A jogi igazgató szerint egy ilyen hatalomnak, mint Orbán rendszere, nincs sem fékje, sem ellensúlya, sem önreflexiója, folyamatosan támadnia kell, mindig kell egy újabb meghódítandó terület. „Ha a konszolidáció jeleit mutatná a hatalom, akkor rettegne, hogy valaki ezt a gyengeség jelének tekinti.”
Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban fellépett egy új politikai erő, amely összefügg a korrupció elleni küzdelemmel, de nem azért, mintha a Tisza Párt és a Transparency között lenne kapcsolat, hanem azért, mert a felmérések szerint a párt támogatói között kifejezetten azok a magyar állampolgárok találhatóak meg, akik a korrupciót a legégetőbb problémák között tartják számon. „Korábban a korrupció a szorongási toplisták 5-6. helyét foglalta el, most az egészségügy után a második helyen van. A hatalom, ha akar, ha nem, kénytelen lesz szembenézni a maga teremtette korrupciós helyzettel, így összeesküvés-elméletek nélkül is magyarázható, hogy a civilek közül miért a tényfeltáró Átlátszó és a korrupció ellen küzdő Transparency az első kettő, amely a hivatal célkeresztjébe került.”
A Transparency a múlt héten alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz kérve, hogy a szuverenitásvédelmi szabályozásnak a legproblematikusabb rendelkezéseiről állapítsa meg, hogy azok ellentétesek az alaptörvényben foglalt, olyan nevesített jogokkal, mint a szólásszabadság, a hatékony bírói jogorvoslat és a tisztességes eljárás joga. Ligeti Miklós szerint az Integritásvédelmi Hatóságban, amely két éve működik, több a reményük, mint a bizalmuk, de úgy látják, még nincs foglyul ejtve, ellenáll azoknak a kormányzati-hatalmi törekvéseknek, amelyek ezt is be akarják darálni a NER gépezetébe. „Ez pedig lehetővé teszi, hogy előbb-utóbb komoly ügyekkel, hatékonyan, méretes tüske vagy még inkább csákány legyen a hatalom körme alatt.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
