Lyuk az ismereteinkben: mit kezdjünk a pénzünkkel?

Somfai Péter 2024. július 31. 08:00 2024. júl. 31. 08:00

„A végzős középiskolai diákok pénzügyi ismeretei semmivel sem jobbak, mint a kiskamaszoké. A fogalomkészletükben nyoma sincs a hitelnek, a betétnek, sem a tőzsdének” – mondja a nyugdíjas középiskolai tanárnő, aki az egyik budapesti elit gimnáziumban fakultáció keretében tanította ezeket az ismereteket. A magyarok fele úgy gondolja, hogy jelenleg jobb anyagi helyzetben lenne, ha tanítottak volna neki pénzügyi ismereteket az iskolában – többek közt ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás adataiból.

Pénzügyekben nem hallgatunk sem a reklámokra, sem azokra a véleményvezérekre, akik amúgy jelentős szerepet játszanak a mai digitális marketing világában. Egy friss, országos kutatás eredményei szerint a magyarok úgy vélik, akár már az óvodában el lehetne kezdeni a pénzügyi ismeretek átadását, ha pedig az iskolai oktatásról van szó, kötelező és lehetőleg önálló tárgyként kellene tanítani. Különösen a megtakarítások hatékony kezelését, a saját pénzügyi célok meghatározását, illetve a felelős pénzügyi döntések meghozatalát tartanák fontosnak, derül ki az ÖPOSZ megbízásából készült országos felmérésből. A kutatás annak apropóján készült, hogy a Pénztárszövetség az idén hatodik alkalommal indította el a középiskolások pénzügyi ismereteinek és tudatosságának fejlesztését szolgáló versenyét, a Pénzmestereket, ahol a legjobbakat csaknem hárommillió forinttal díjazzák. 

A fiatalabb megkérdezettek majdnem fele – elsősorban a nők, a diplomások és a városlakók - bánják már, hogy e téren nem rendelkeznek alaposabb ismeretekkel, az 50-es korosztályban az átlagnál valamivel kevesebben osztják ezt a véleményt. „Az iskolában megalapozott, elsajátított ismeretek hiányát jelezheti, hogy a diákjaim is azt mondták, a szüleik a pénzügyi kérdésekben nemigen hallgatnak a szakértőkre” – erősíti meg az állítást a megkérdezett pedagógus is. Saját felmérése is azt igazolja, amit az ÖPOSZ által felkért kutatók is kiderítettek: a pénzügyi döntések meghozatalakor messze a család véleménye a legfontosabb, a megkérdezettek fele hallgat a közelebbi vagy távolabbi rokonaira, ez igaz lényegében a nőkre, a 30 év alattiakra, valamint a legfeljebb általános iskolát végzettekre. A független pénzügyi szakértők, banki tanácsadók, a szaksajtó véleménye indifferens a legtöbbjüknek.

A nemzetközi szaksajtó szerint a pénzügyi ismeretek oktatását nem lehet elég korán elkezdeni. Ezt támasztja alá a mostani hazai közvélemény-kutatás is: összességében a megkérdezettek bő harmada, a diplomások körében minden tízből négyen, azon a véleményen vannak, hogy már az óvodában hasznos volna játékokon keresztül tanítani a pénz ismeretére gyerekeket. További 45 százalék szerint az általános iskolában már mindenképpen ott volna a helye valamilyen tantárgy formájában a pénzügyi ismereteknek. 

A nemzetközi tapasztalatoktól eltérően azonban a hazai válaszadók tizede szerint ez még túl korai, érdemes várni a középiskolás évekig. Arra, hogy egy pénzügyi ismereteket is felölelő tantárgy bekerüljön-e a magyar oktatási rendszerbe, a megkérdezettek két százaléka ezt legfeljebb a felsőoktatásban tudná elképzelni. Egy másik véglet: a legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők táborában 10-13 százalék úgy gondolja, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása nem az iskola feladata, nincs is rá szükség. A válaszadók relatív többségének – 39 százalék – az a véleménye, ha az általános- vagy középiskolában mégis bevezetnék a pénzügy ismeretek oktatását, azt külön, kötelező tantárgyként kellene az órarendbe illeszteni. Csupán 5 százalék van azon az állásponton, hogy választható óraként legyen a tanrendben. Minden ötödik megkérdezett a matematikaórák tematikájába illesztené ezt a tárgyat, minden tizedik pedig az osztályfőnöki órák részévé tenné. A külön tárgyként történő oktatás főként a diplomások körében népszerű, míg a matek- vagy osztályfőnöki órákba főként a szakmunkás végzettségűek szőnék bele.  „Sem a pénzügyi ismeretek átadását, sem ezen belül az öngondoskodásra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni” – véli mindezek ismeretében a felmérés tapasztalatait értékelve Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

Mit kellene oktatni? – tették fel a kérdést a kutatók, amire a megkérdezettek három témát jelöltek meg.  A legnépszerűbb és leghasznosabb témának a megtakarítások hatékony kezelését, a saját pénzügyi célok tudatosabb meghatározását, valamint a felelős pénzügyi döntések meghozatalát említették, de a banki, pénzügyi termékek és feltételek közötti eligazodás kérdése alig maradt le a „dobogóról”. A kockázatok felismerése, a rossz pénzügyi döntések elkerülése, illetve az öngondoskodás témája a megkérdezettek mintegy harmada számára fontos, a vagyon növelésére pedig csupán 5 százalék voksolt.

A kutatás eredményei is azt igazolják, hogy sajnos sokan csak későn ébrednek rá az öngondoskodás fontosságára. Az ötvenes korosztályban tízből négyen vélik úgy, hogy ezt már csak azért is tanítani kellene az iskolában, mert ha minél fiatalabb korban sikerül elkezdeni az öngondoskodást, akkor idővel rutinná tud válni. Másrészt az érintettek ráébrednek, hogy megannyi olyan hasznos lehetőséget kínálnak a pénzzel kapcsolatos ismeretek, mint amilyen az egészség- és nyugdíjpénztár esetében az adóvisszatérítés – emelik ki a számtalan lehetőség egyetlen elemét a felmérés készítői.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom